Közel egymillió ember maradt munka nélkül.
Illusztráció.
Romániában jelenleg közel egymillió személyt küldtek el kényszerszabadságra, és majdnem kétszázezer azok száma, akiknek a munkaszerződését felbontották.
A Mediafax hÃrügynökség Ilie Străteanu könyvelÅ‘ségi szakembert kérte fel, hogy beszéljen arról, mit is jelent a kényszerszabadság. Portálunk pár fontos kérdésre fordÃtotta le a válaszait.
FrissÃtés: Lukácsi Katalin székelyudvarhelyi ügyvédnÅ‘ pontosÃtásaival kiegészÃtettük a cikket, ezeket a megfelelÅ‘ helyen szövegdoboz formájában illesztettük be. Köszönjük az észrevételeket!
Mit jelent a kényszerszabadság, az úgynevezett technikai munkanélküliség (șomaj tehnic)?
A kényszerszabadság az az idÅ‘szak, amikor a munkahelyrÅ‘l elküldenek, mert nincs munka. A kényszerszabadság eddig is létezett, nem egy új dolog, a mostani járvány az új. Például, ha egy gyárnak nincsenek rendelései, a gyártást leállÃtják, és a munkásokat kényszerszabadságra küldik. Ebben az esetben a bérek 75 százalékát a munkáltató fizeti.
A járvány ideje alatt, amÃg a szükségállapot tart, ezt a 75 százalékos juttatást az állam átvállalta, de nem többet, mint az országos bruttó átlagbér 75%-a.
Kinek miért jó ez?
A munkáltatónak azért kedvezÅ‘, mert a juttatást nem Å‘ fizeti, az alkalmazottat Ãgy nem veszÃti el a szükségállapot megszűnése után sem. A munkásnak azért jó, mert ebben az idÅ‘szakban nem marad bevétel nélkül.
Mi a különbség a kényszerszabadság és a munkanélküliség között?
A munkanélküliség azt jelenti, hogy egy személynek nincsen munkája vagy nem talál munkát. A kényszerszabadságot a gazdasági helyzet idézheti elő, mint például a megrendelések hiánya.
Lukácsi Katalin ügyvédnÅ‘: A munkanélküli személynek (È™omer) nincsen érvényes munkaszerzÅ‘dése, amÃg a kényszerszabadságra küldött személynek van, csak fel van függesztve. A munkatörvénykönyv értelmében akkor beszélhetünk kényszerszabadságról, amikor az alkalmazó nem tud munkát adni, gazdasági, műszaki vagy szervezési okok miatt.
Mely üzleti ágak teljesÃtik a kényszerszabadság feltételeit?
Kezdetben csak azokban az ágazatokban lépett érvénybe, amelyeket katonai rendeletekkel zárattak be. Ilyenek a szépségszalonok, fodrászatok, vendéglÅ‘k, stb. Ezt késÅ‘bb kiegészÃtették azzal, hogy azokban az ágazatokban is jogosulttá váltak az alkalmazottak a kényszeszabadságra, amelyeknél a bevétel 25 százalékkal kevesebb volt márciusban, mint a januári és februári bevétel átlaga.
Jelen pillanatban ezt a 25 százalékos bevételcsökkenést nem veszik figyelembe. Bármely cég elküldheti az alkalmazottait technikai kényszerszabadságra, ha anyagi, gazdasági problémái adódnak.
Lukácsi Katalin ügyvédnÅ‘: A kényszerszabadságra való küldés lehetÅ‘sége a katonai rendeletek elÅ‘tt is megvolt, ezt maga a kérdezett könyvelÅ‘ is elmondja az elsÅ‘ kérdésnél. A katonai rendeletek egyáltalán nem kötelezték erre az elÅ‘bb emlÃtett üzleti ágakat, csupán annyi változott, hogy a szükségállapot ideje alatt az állam biztosÃtja a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak juttatását.
A munkaadónak továbbra is egyéni joga, hogy eldöntse: kényszerszabadságra küldi alkalmazottait, vagy más módszert választ, például csökkentheti a munkaidejüket.
Meddig tart a kényszerszabadság?
Legkésőbb addig tarthat, ameddig a szükségállapot is tart.
Lukácsi Katalin ügyvédnÅ‘: Az állami juttatás jár addig, amÃg a szükségállapot tart. A kényszerszabadság addig tart, amÃg a munkáltató úgy látja, hogy az adott helyzet, ami kiváltotta, fennáll, ezt mindig Å‘ dönti el.