Forrás: Inquam Photo / fotó: George Călin

Vasárnap lesz az elnökválasztás első fordulója, Iohannistól búcsúzunk. Na de mit is csinál a román elnök?

A román Alkotmány 80-101. cikkelyei taglalják az elnöki tisztséghez kapcsolódó kötelességeket, feladatokat és jogokat. Eszerint a román elnök a román államot képviseli és az ország nemzeti függetlenségének, egységének és területi integritásának szavatolója. Ahhoz, hogy az alkotmány betartását és az intézmények megfelelő működését biztosítsa, az állam hatalmi ágai között, illetve a társadalom és állam között játszik közvetítő szerepet. Nézzük meg, mit takarnak ezek.

Hogyan választjuk?

Románia államberendezkedése félelnöki rendszer. Ez azt jelenti, hogy az elnököt közvetlenül választjuk, ellentétben például a parlamentáris rendszerű Magyarországgal, ahol az elnököt az országgyűlés választja meg. Így Romániában megtörténhet, hogy a kormány és az elnök nem különösebben kedvelik és akár akadályozhatják is egymást. Az elnöknek saját elképzelései is lehetnek, nem pusztán egy formális szereplő, aki mindenben követi a kormányt, és csak aláír – mint mondjuk Magyarországon, ahol valószínűleg az olvasó jó eséllyel nem tudja megnevezni a jelenlegi elnököt. Optimálisabb esetben az elnök korlátot szab a kormány vadabb terveinek, mint például a kaukázusi Georgiában, ahol az elnök felszólalt a választások érvényessége és újraszervezése kapcsán.

A megválasztásának nem muszáj kétfordulósnak lennie, de a gyors lezáráshoz egy jelöltnek meg kellene szereznie a szavazatok több mint felét. Mivel ennek kevés az esélye idén, ezért két fordulóra készül mindenki.

Az elnöki poszt két mandátumra van korlátozva, emiatt is veszünk búcsút Iohannistól, aki 2014-től az elnök. Egy elnöki mandátum 5 évet tart – legalábbis, ha nincs katasztrófahelyzet vagy háború, ez esetben törvénnyel hosszabbítható.

A mandátuma teljesítése közben a román elnök nem lehet párt tagja, nem tölthet be más tisztséget, se köz- se magán szerepet, és immunitást is élvez. 

Kormánnyal való kapcsolata

A 85. cikkely szerint Románia elnöke nevezi ki a miniszterelnököt, és a parlament bizalmi szavazása alapján nevezi ki a kormányt, illetve, ha menet közben történnek változások (kormányátalakítás vagy üresedés), akkor a miniszterelnök javaslatára visszahívhat és kinevezhet kormánytagokat. 

Joga van egyeztetni a kormánnyal a „sürgős és fontos” ügyek kapcsán. Részt vehet az olyan üléseken, ahol a külpolitika, az ország védelme, a közrend a téma, illetve a miniszterelnök kérésére egyéb helyzetekben is. Ha részt vesz az ülésen, akkor ő elnökli azt.

Parlamenttel való kapcsolata

A 88-as cikk kissé homályosan azt mondja, hogy „Románia elnöke üzeneteket intéz a parlamenthez az ország legfontosabb politikai kérdéseiről.”

Kevésbé homályos viszont az, hogy az elnök feloszlathatja a parlamentet: ha 60 nap alatt nem sikerül kormányt alakítani, és már két próbálkozás elbukott, akkor a két ház és a pártok vezetőivel tartott konzultálások után teheti meg.

Más okai is lehetnek a feloszlatásnak, de évi egynél nem lehet több alkalommal, sem az elnöki mandátum utolsó 6 hónapjában, és érthető okokból, háború, katasztrófa- vagy szükségállapotban sem.

A parlamenttel történő egyeztetés után az elnök kiírhat népszavazást is.

Jó, de mit csinál hétköznap?

Mint az állam képviselőjének, a külpolitikában és a védelemben van fontosabb szerepe. A 91-es cikkely beszél a külpolitikai szerepéről. Eszerint aláír nemzetközi szerződéseket – amelyeket a kormány tárgyalt le, és amelyeket az elnök továbbküld a parlamentnek jóváhagyásra, tehát nem ő dönt róluk egyedül.

Ő nevez ki és hív vissza nagyköveteket – illetve alapíthat, megszüntethet és módosíthat külképviseleteket. Más országok nagyköveteinek kinevezését is jóvá kell hagynia.

A 92-es cikkely a honvédelmi kötelességeiről beszél. Az elnök a fegyveres erők vezetője és a Legfelsőbb Védelmi Tanács elnöke. Ez a tanács több olyan vezetőt foglal magában, akik háborús állapotban fontos szerepet töltenek be, mint: a védelmi miniszter, a belügyminiszter, a külügyminiszter, az igazságügyi miniszter, az ipari és erőforrás miniszter, a pénzügyminiszter a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója, a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója, a vezérkari főnök és az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Előzetes parlamenti jóváhagyással elrendelheti a fegyveres erők mozgósítását – de különleges esetekben az utólagos (legkésőbb 5 nap) jóváhagyás is elég lehet. Így tehát, ha támadás éri az országot, neki kell reagálnia, és ha a parlament épp nem ülésezik, akkor 24 órán belül össze kell hívnia azt. 

A 93-as cikkely hasonlókat ír elő más, azaz nem háborús, vészhelyzetekre is, azaz az elnök reagál, tájékoztatja a parlamentet, jóváhagyást szerez, ha országos a kihívás, ha regionális. Tehát, ha nincs különösebb baj, akkor lényegében a külüggyel köti le magát.

Ő hirdeti ki a parlament által elfogadott törvényeket, amelyek addig nem lépnek érvénybe, amíg az elnök ezt nem teszi meg. Egy alkalommal javasolhatja a parlamentnek, kihirdetés előtt, hogy vizsgálja felül a törvényt.

Korlátozások

Természetesen az elnök sem tehet meg bármit, legalábbis az Alkotmány szerint nem. Ha alkotmányellenesen cselekszik, akkor felfüggeszthető a szerepéből a két ház többségi szavazata alapján, a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyásával. A folyamat elindításához szükséges a két parlamenti ház, azaz a képviselőház és a szenátus egyharmadának kezdeményezése. Még egy népszavazást is kell szervezni a kérdésben. Eddig csak Traian Băsescut próbálták felfüggeszteni, őt viszont kétszer. 2007-ben a népszavazáson leszavazták a felfüggesztést, 2012-ben ugyan nyertek az igenek, de nem volt meg a kellő létszám, így az elnök maradhatott.

Még súlyosabb esetben, mint például árulás, a két ház kétharmadának szavazatával vád alá helyezhető az elnök.

Ha valamilyen okból, mint a fentiek, haláleset, súlyos betegség vagy lemondás, megürülne az elnöki szék, akkor három hónapon belül köteles a kormány új elnökválasztásokat szervezni. Addig pedig sorban a Szenátus, majd a Képviselőház vezetője helyettesíti – azzal a kitétellel, hogy a 88-90-es cikkelyek nem vonatkoznak a helyettesítőre, azaz nem írhat ki népszavazást, nem oszlathatja fel a parlamentet és nem fogalmaz meg üzeneteket a parlamentnek. A helyettesítőre is vonatkoznak a korlátozások.

Az elnök sem áll a Hivatalos Közlöny felett, ha az elnöki dekrétumokat nem publikálja ott, akkor azok ugyanúgy nem érvényesek, mint más döntések, törvények.

Az elnök fizetése

És végül, a legfontosabb, a 101-es cikkely: az elnök fizetését törvény határozza meg. A törvény valójában több törvény, de az elnökség honlapja aktualizált adatokat közöl. A 2024 szeptemberi adatok alapján az elnök bruttó fizetése 24.960 lej – azaz bruttóban kap annyit, mint ​​Demeter Szilárd felesége nettóban kapott az Erdélyi Médiatér Egyesületnél.

Tehát a román elnök nem csak egy dísz szerep. A nemzetközi közösség irányában ő maga lesz Románia, illetve, ha nagy baj éri az országot, akkor neki kell reagálnia. A a miniszterelnök személyének kiválasztása, a parlament feloszlatására és népszavazás kiírására való felhatalmazása, a kormánnyal való együttműködése, nehéz leválthatósága is valódi hatalmat ad a számára.

Ezek tudatában válasszunk vasárnap!