A február 6-a hajnalban, Törökország délkeleti és Szíria északi részén bekövetkezett, 7,8-as erősségű földrengés híre megrázta a világot: a katasztrófáról készült fényképeken láttuk az összeomlott épületek romjai között segítségért nyúló kezeket, a sikeresen kimenekített, de árván maradt gyerekeket, a családokat, akik szerencsésen túlélték a katasztrófát, amely több mint 46 ezer ember halálát okozta. A bajba jutottakról készült felvételeket nézve önzően arra gondoltunk, 

csak nálunk ne történjen meg.

Egy héttel később, február 13-án, hétfőn délután aztán Romániában is bekövetkezett, amitől tartottunk. Aznap a Richter-skála szerinti 5,2-es erősségű földrengés rázta meg az országot, epicentruma a Gorj megyei Olténiában volt. Kedden ezt egy ennél is erősebb, 5,7-es földmozgás követte, több utórengéssel, majd hétvégén újból 3,3 és 3,1-es erősségűt észleltek, de áldozatot egy esetben sem követelt a természeti jelenség.

Ahogy térségünkhöz egyre és egyre közelebb következtek be a földrengések, úgy egyre inkább foglalkoztatott a kérdés, vajon itthon, a Kárpátokon belül, kell-e tartanunk egy erősebb földrengéstől? Egyáltalán: hogy keletkezik a földrengés, és megjósolható-e előre? Mit kell tennünk, hogy minél inkább megóvjuk magunkat? Kérdéseinkkel Nagy Endréhez, az Orbán Balázs Általános Iskola földrajz szakos tanárához fordultunk.

Mint a magmán úszó puzzle darabok

Az iskolai tananyag része a földrengés mint jelenség, ami a napokban történt katasztrófák után aktuálissá is vált, a diákok gyakran kérdezik tőle, vajon lesz-e még – mondja Nagy Endre, aki előbb a földrengés keletkezéséről magyarázott nekünk. 

Fotók, videó: Magyari Tímea

–   Ha képzeletben egy késsel kettévágnánk a Földet, hogy megvizsgáljuk a belső szerkezetét, akkor azt tapasztalnánk, hogy van egy belső mag, melyet körbevesz a földköpeny, a legkülső vékony réteg a földkéreg. A földköpeny közel 3 ezer kilométer vastagságú, és egy jó része olvadt kőzetekből áll, ezt nevezzük asztenoszférának. Ez a hőnek és a radioaktivitásnak köszönhetően olyan magas hőmérsékletű, hogy „a kövek megolvadnak”. 

A földrengéseket az erősségük szerint osztályozzuk, Richter-skálán mérik, egytől tízig. 

A Földön mért eddigi legnagyobb földrengések Kínában, illetve Chilében voltak, 9,5-ös erősségűek. Ennél az az erősségénél már semmilyen épület nem marad lábon – magyarázza a földrajztanár.

4-esnél kisebb erősségű földrengést az ember szinte nem is érez meg, de efölött igen. Az 5-ös, 6-os erősségű földrengések során már összeomlanak a gyengébb épületek, a 7-es és 8-as erősségűnél a vasúti sínek is elgörbülhetnek, egy erősebb földrengés ugyanis átformálhatja a domborzati formákat. A 8-as, 9-es erősségű földrengések pusztítóak, több ezer ember életét követelik.

A földkéreg – amelyet mi a legjobban ismerjük, hisz rajta élünk – ezen a kőzetolvadékon úszik. – A gyermekeknek mindig mondom, hogy képzeljenek el egy vízzel teli tálat, a víz tetején sűrűn egymás mellé rakott fadarabokkal. Valahogy így úsznak ezek a kőzetlemezek is. 

Ez a fadarabos példa illusztrálja azt is, hogy a földkéreg nem egységes: húsz, harminc, ötven kilométer vastagságú is lehet. Úgy kell elképzelni, mint a kirakott puzzle-t, mely az alatta levő magmán úszik. A magmában körforgásszerű áramlások vannak, melyek elmozdítják a kéregdarabokat, és próbálják vinni valamerre. De mivel ezek a kéregdarabok nagyon szorosan vannak egymás mellett, sokszor az elmozdulás nem történik meg azonnal, hanem bizonyos időnek el kell telnie hozzá. Amikor ezek a mozgások bekövetkeznek, földrengés történik. A kőzetlemezek szélén jellemzően a vulkáni tevékenység is aktív, a kőzetlemezek végezhetnek függőleges, vízszintes mozgást is, ez utóbbi mozgás katasztrófákkal jár.

A vízszintes irányú mozgásnál a kőzetlemezek távolodhatnak egymástól, közeledhetnek egymáshoz és elcsúszhatnak egymás mellett. 

Hét nagy kőzetlemez van: az Eurázsiai-, Észak-Amerikai, Csendes-óceáni vagy Pacifikus, Dél-Amerikai, Afrikai, Indoausztráliai, Antarktiszi kőzetlemezek, de rajtuk kívül rengeteg sok apró is – magyarázza a földrajztanár, s így tudjuk meg azt is, hogy Törökország az afrikai, az arábiai és az anatóliai kőzetlemezek találkozásánál fekszik, melyek a két nagy kőzetlemez, a Dél-afrikai és az Eurázsiai nyomására mozdulnak el. Ez váltja ki a földrengést, de ezek a lemezmozgások a magyarázatai a hegyek, például a Kárpátok születésének is.

Van-e köze a törökországi földrengésnek a romániaihoz?

A földrajztanár szerint van köze a törökországi földrengésnek a romániaihoz, mivel a kőzetlemezek szorosan egymás mellett vannak, és „ha egyik mozdul, a másikat is mozdítja”.

Kolozsváron és Temesváron is megérezték a földrengést, ezeket a rezgéseket ugyanis úgy kell elképzelni, mint amikor egy követ a pocsolyába dobunk, a hullámok pedig terjednek kifelé – ezért van az, hogy viszonylag távoli területeken is érzik ezeket a mozgásokat, elsősorban a műszerek.

Bár úgy jósolták, nem lesz újabb földrengés az országban, megismétlődött: – Tény, hogy egy nagyobb földrengés után vannak utórengések, mivel ennek a feszültségnek a lemezmozgásokban ki kell oldódnia, lenyugszik egészen addig, amíg nem fogja nyomni egyik lemez a másikat, hogy egy elmozdulás ismét földrengést eredményezzen. 

Megjósolható-e a földrengés?

Az első Gorj megyei földrengés után megjelentek olyan hírek, hogy nem fog ismétlődni és nincs köze a törökországi földrengéshez a romániainak. A másnap bekövetkezett, erőteljesebb földrengés után azonban kezdték meggondolni magukat a szakemberek, és azt nyilatkozni, hogy van köze a törökországihoz, mert egy erőteljes rezgés távolabbi területekre is hatással lehet, valamint az is kezdett körvonalazódni, hogy igazából előrejelezni sem lehet, hogy mikor és mekkora erejű földrengésre számíthatunk. Utóbbi változattal ért egyet Nagy Endre is, aki szerint a földrengéseket se elkerülni, se az időpontjukat, erősségüket megjósolni nem lehet pontosan a fent felvázolt természetük miatt. 

A földrajztanár szerint a törökországi szerencsétlenség két ok miatt tetőzött ilyen nagyra: „éjjel történt, amikor az emberek aludtak, és a nem megfelelő építkezési anyagok használata miatt. Építkezéskor betonkoszorút szükséges készíteni, hogy megerősítsük az épületek tartószerkezetét és kivédjük a földrengés negatív hatásait. Törökországban ezt nem mindenhol tartották be, ezért is lett ekkora katasztrófa.” – mondja.

Az első jel, amiről tudjuk, hogy földrengés van,

az egy felfüggesztett tárgy, például a csillár, de állatok is érzik és jelzik már a földrengés bekövetkezte előtt annak közeledtét:

–Törökországban is láttam éjszakai felvételeket, a madarak már percekkel azelőtt csapatosan vonultak, mintha kergették volna őket. Csak hát ez éjjel volt, ki nézi a madarakat olyankor? – teszi fel a kérdést a földrajztanár. 

A szakemberek figyelik ugyan szeizmográfokkal a földmozgásokat, ám szinte lehetetlen előre megmondani, hogy mikor fog a földrengés bekövetkezni. Az egyetlen biztos előjel egyelőre az állat: nem csak a madarak jelzik, a kutya, a macska szokatlan hangja is előjele lehet a földrengésnek.

– A politikum is most erre hajtott rá, hogy próbálják a szakértőkből kihúzni, hogy lesz-e földrengés. Ha azt mondom, hogy lesz, akkor igazat mondtam, de én sem tudom megmondani, hogy mikor lesz. Ezt senki sem tudja. 

Az, hogy műszerekkel mérik és figyelik, hogy öt vagy hat évente esetleg van egy ciklus, amikor bekövetkezhet, ez mind csak feltételes mód, ezt nem lehet száz százalékban megmondani, és azt sem hogy mikor lesz: nappal vagy éjjel – fogalmaz. 

Te tudod, mit kell tenned földrengéskor?

Egy orvos szerint ezeket a lépéseket kell betartani.

Amit tehetünk a földrengés okozta károk megfékezése érdekében, hogy földrengésbiztos épületeket igyekszünk építeni, valamint betartjuk a földrengés idején ajánlott magatartási útmutatót. 

– Már harminc éve megjelölték a földrengésveszélyes bukaresti épületeket, mégis azt látjuk, hogy nem történik gyakorlatban semmi. Amikor katasztrófa történik valahol a világban, rögtön előkerül, beszélnek róla, de az egymásra mutogatáson kívül nem igazán láttam azt, hogy konkrétan tennének is valamit, hogy ezeket az épületeket megerősítsék.

Így épült nekünk a tornatermünk is régen: valaki kinézett egy telket papíron és tervezett egy épületet. A fúrásokkor derült ki, hogy nem áll biztos lábon az épület. Kétszer annyi költségbe került emiatt az alapozás az új tornateremhez.

Megvédik az udvarhelyieket a hegyek?

„Örökké azt mondják a mi gyerekeink, hogy minket a hegyek megvédenek. Ebben van valami igazság, de azért nem lehet teljességgel kizárni a földrengést. Mivel hegyvidéken a kőzetlemez vastagabb, a rezgések nehezebben terjednek. De kizárni száz százalékosan nem lehet, hogy bekövetkezik-e, az attól függ, hogy milyen erősségű a mozgás.” – mondja a földrajztanár, majd így folytatja:

– Nem kizárt, hogy nem lesz földrengés, de szerintem nem lesz annyira erős, hogy ez katasztrófával járjon, és az tény, hogy nem olyan gyakori nálunk, Székelyudvarhelyen és környékén, mint az aktív kőzetlemezeknél, így például Vrancea térségében. Ha visszatekintünk a történelemre, nálunk nem jegyeztek fel soha akkora erejű földrengést, hogy települések, városrészek menjenek tönkre.

„A 80-as években éreztem én például személyesen földrengést, az 4-es erősségű lehetett, Sepsiszentgyörgy vidékén. Székelyföldön egyébként Háromszék vidéke, tehát Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, illetve Bodzaforduló van a leginkább kitéve a földrengéseknek.

Romániában utoljára  1977-ben volt egy nagyobb földrengés Bukarestben, amely 7,2-es erősségű volt, az már több épület összeomlását erdményezte, körülbelül 1.600 halálos áldozatot és több mint 11 ezer sérültet, 32 tömbház összedőlését követelve. 

A gyerekeknek is sokszor mondom, hogy mi egy nagyon szép, biztonságos helyen lakunk: jó vizeink vannak, távol vagyunk a katasztrófáktól, mert minket sem cunami, sem hurrikán, sem tornádó, sem vulkánkitörés nem veszélyeztet.