Amatőr a városvezetés, vagy ellenfelei annak akarják láttatni? Kérni tudni kell, a román kormánytól különösen.

fotó: hargitamegye.ro/archív

Míg Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy húsz-húsz millió lejes költségvetés-kiegészítésben részesült, Székelyudvarhelynek idén sem jutott az évvégi költségvetés-kiigazításból – röppent fel múlt év végén a hír a közösségi oldalon. A hozzászólók megjegyezték, beleértve Arros Orsolya RMDSZ-es önkormányzati tanácsost, hogy talán a városvezetés eltérő politikai színezete lehet az oka, illetve a nem megfelelő együttműködés, az egyezmények be nem tartása.

Mit jelent egymillió?

Viszonyításképpen Udvarhely tervezett éves költségvetése kb. 80 millió lej volt 2019-ben, a Csíkszereda által kapott összeg ennek egynegyede. De az 1 millió lej is sok pénz: a városi könyvtár a költségvetési tervezet szerint tavaly 915 ezer lejből gazdálkodott, a VSK 950 ezer lejből, a helyi rendőrség pedig 2,5 millióból, az inkubátorház a város részéről 480 ezer lejt kapott. Ha Udvarhely megkapja azt a pénzt, amit Nagygalambfalva vagy Balánbánya, egyik intézménye éves költségvetése fedezve lett volna.

Forrás: https://www.udvarhely.ro/interaktiv-koltsegvetes/

Bíró Barna Botond az udvarhelyszéki RMDSZ múlt héten tartott évértékelő és évnyitó sajtótájékoztatóján – az újságírói kérdéseket megelőzve – cáfolta, hogy az RMDSZ részéről politikai bosszú, összeesküvés vagy érdekellentét állna fenn Udvarhely esetében.

„Székelyudvarhely azért nem kapott kormánytámogatást, mert nem kért” – jelentette ki, majd elmondta, többször is küldtek ki felszólítást, mind a prefektúra, mind a megyei tanács részéről, de a várostól az a válasz érkezett, hogy Nu este cazul (azaz nem indokolt).

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy aznap reggel, amikor az udvarhelyi Művelődési Házban rendkívüli tanácsülést tartottak, és a megyei önkormányzatnak kiutalt pénzt bevették a költségvetésbe, kapott a megyei tanács egy e-mailt a polgármesteri hivataltól, amelyben részletezték, hogy mennyi pénzre lenne szükség, de ezt az összeget nem lehetett helyi önkormányzatoknak kiutalni – tette hozzá Bíró. Ezt Gálfi Árpád is elismerte: „Mi azt hittük, a megyei tanács azt a 10 millió lejt fogja leosztani, amit a megyei önkormányzat nyert” – árulta el.

Az, hogy nem kért, csúsztatás,

válaszolta Gálfi Árpád polgármester telefonos megkeresésünkre. Azt állítja, nem kérhettek pénzt, mert nem azt kérdezték, hogy kérnek-e, hanem azt, hogy van-e a városnak tartozása, elmaradt számlája stb. Mivel Székelyudvarhely jól gazdálkodik, nincsenek tartozásaink, nem mondhattuk, hogy vannak, mert azt kellett volna dokumentálnunk, alá kellett volna támasztanunk – mondta.

A megyei tanácstól egy levelet kaptak Tánczos Barna felhívásával, amire sürgősen, még aznap kellett válaszolniuk, Gálfi azonnal továbbította is a mailt a városháza gazdasági osztályának.

“Székelyudvarhely esetében a feltett kérdésekre, melyek szerint kifizetetlen számlák fedezetére kaptunk volna segítséget, csak úgy tudtunk válaszolni, hogy nincs szükségünk támogatásra, mert Székelyudvarhelynek nem voltak rendezetlen számlái, mi jól terveztünk és költekeztünk, és nem akartunk valótlan hiányainkról nyilatkozni. Nem hozták tudomásunkra, hogy bármire kérhetünk kiegészítést. Nem feltételezem, hogy szándékosan akartak kihagyni a támogatásból, de bármi lehetséges, ahogyan a mostani nyilatkozatokat olvasom” – nyilatkozta Gálfi Árpád.

Hogy egy kis politikai színezete is volt a dolognak, abból látszik, hogy Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor levelét is csatolták az e-mailhez, amelyben leírja, hogy Kelemen Hunorral, és Cseke Attilával hárman képviselték az RMDSZ-t a Florin Cîțu pénzügyminiszterrel való egyeztetésen, ahol többek között a költségvetés-kiigazításról tárgyaltak.

Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy politikai alapon kapta a 20-20 millió lejes támogatást a kormánytól, ismerte el neki telefonon a két városvezető, Ráduly Róbert és Antal Árpád – mondta Gálfi Árpád. Ha tudták volna, hogy nem csak elmaradt számlákra, tartozásokra lehet pénzt kérni, akkor igényeltek volna pályázatok önrészének kifizetésére, mint ahogy a csíki városvezető nyilatkozta.

A megyei önkormányzat politikai alapon jutott finanszírozáshoz, ismerte el Bíró Barna Botond, de azt határozottan cáfolta, hogy a helyi önkormányzatok igénylésébe beleszóltak volna. Hogy miért kellett Tánczos Barna szenátornak továbbítania az igényléseket, amikor kormányzati és nem parlamenti intézkedésről van szó, a megye tanács alelnöke azzal indokolta, hogy Tánczost nevezte meg Kelemen Hunor a Hargita megyei RMDSZ és a pénzügyminiszter közti egyeztetések felelőseként.

Minden kormányhatározat-tervezetet – például az árvízkárok utáni támogatási kérést – aláírja a megyei tanács elnöke és a prefektus. Hozzájuk érkeznek be az igénylések, és ők egységesítve küldik el a kormánynak, ezért is van az, hogy mindkét intézmény összegyűjti az adatokat – magyarázta a procedúrát.

„Meg kell nézni a listát, mindenki kapott pénzt, aki kért, meglepően sokat is. Például Nagygalambfalva 2 millió lejt kért, és 1,5 milliót meg is kapott. Voltak önkormányzatok, amelyek részletesen megindokolták és dokumentálták, mire kell a pénz, de volt olyan is, amely csak általánosan fogalmazta meg az igényeit, és mind kaptak. Ha pénzt akarnak adni, akkor kérni kell, és meg kell találni a helyét, Bíró szerint Nagygalambfalva az a község, amely ezt zseniálisan műveli.

21 udvarhelyszéki település igényelt és kapott pénzt. Az adatok a Hivatalos Közlönyből származnak, a kormány 2019/971-es és 2019/977-es határozataiban található összegeket egységesítettük.

Politikai ellentét?

Székelyudvarhelyen kívül még két nem RMDSZ-es helyi önkormányzat van a megyében, az MPP-s vezetésű Kápolnás és az EMNP-s Szentegyháza, mindkettő kapott a költségvetés-kiegészítésből – ebből arra lehetne következtetni, hogy nem az eltérő politikai hovatartozás az udvarhelyiek lemaradásának oka, de megtörténhet, hogy a két településnek voltak anyagi gondjai, kifizetetlen számlái stb.

Meg is kérdeztük Benedek Lászlót, Kápolnásfalu MPP-s polgármesterét, hogy ők kaptak-e valami egyéb információt a költségvetés-kiegészítés kapcsán, ami esetleg nem jutott el Udvarhelyre, és hogy voltak-e tartozásaik stb., számok, amikkel ki tudták tölteni a Tánczos által küldött Excel-táblázatot.

Kiderült, Kápolnásra is csak annyi információ érkezett, amennyi Udvarhelyre, csak Benedek szerint okosnak kell polgármesterként lenni, és érteni, hogy melyik intézmény milyen kérdésére mit kell válaszolni. Nem is kellett alátámasztani, dokumentálni a pénzigénylést, ők például 241 ezer lejt kértek, és mind meg is kapták.

Az RMDSZ-szel való kapcsolatukra is rákérdeztünk egyúttal. Benedek László azt mondta, mind a megyei önkormányzattal, mind a parlamenti képviselettel jó viszonyban vannak. Elsősorban Benedek Zakariás képviselő – kápolnási származású – szokott segíteni nekik például dokumentumokat bevinni a fővárosba, tárgyalásokat előkészíteni, de Antal Lóránt szenátorral is együtt szoktak működni, megbeszélik a helyi terveket, és hogy miben tudnak Bukarestből segíteni.

Udvarhelyi minimum?

“(…) te is tudod, h egyszerű ez mind az egyszeregy, ez mindig is az aktuális polgármester hozzáállásától függött. Sajnos az elmúlt évtizedek alatt nem tudtak az urak megegyezni egy udvarhelyi minimumban, mert, ha pld. ez sikerült volna, akkor a fb. sem a városban uralkodó közlekedési dugóktól lenne hangos, hanem lehet, h. az udvarhelyi terelőút melletti telkek árától. Az idén pedig tényleg annyira egyszerű volt a történet, pld., ha májusban az eredetihez képest 3 héttel később elmondott anyák napi szöveg mellett véletlenül elhangzik az is, h. EP kampány van, akkor nem itt tartunk.” – fűzte a témához egy Facebook-hozzászólásában Arros Orsolya önkormányzati képviselő.

Megkérdeztük Gálfit, hogy mit tud erről az udvarhelyi minimumról, és ő visszautalt a 2016-os novemberi egyezménykötésre, amikor az ő megválasztása után, és még a parlamenti választások előtt Kelemen Hunor (RMDSZ), Bíró Zsolt (MPP), s a néhai Verestóy Attila jelenlétében aláírtak egy ötpontos egyezményt a két párt képviselői. Ebben szerepelt például a terelőút kérdése, a szejkei fürdőkomplexum megépítése, a történelmi városközpont felújítása, a Székelytámadt vár rehabilitációja, egy fedett uszoda és sportbázis építése cserébe azért, hogy az udvarhelyi városvezetés támogatja az RMDSZ-es jelölteket a parlamenti választásokon. Nem mondhatni, hogy különösebben történt volna előrelépés ezekben, az RMDSZ segítsége miatt – véli Gálfi.

Feketelistán van Udvarhely?

Az udvarhelyi polgármester szerint Udvarhely feketelistán van, ami a megyei és kormánytámogatásokat illeti, nem kaptak három és fél éve egyiktől sem semmit, a város európai uniós pályázatokon szerzi a külső forrásból érkező támogatást, noha „aki pénzt akar hozni, azelőtt nyitva vannak a kapuk”. Pedig a Borboly Csaba ellen Bunta Levente polgármester által indított pereket egyből visszavontam megválasztásom után, a méltányos együttműködés jegyében – mondta Gálfi.

Bíró Barna Botond, amikor megkérdeztük a dilemmánkról, hogy az udvarhelyi városvezetés amatőr (és/vagy tévedett), vagy az ellenfelei akarják annak láttatni a választások előtt, kijelentette: Az udvarhelyi városvezetés amatőr. Ő csalódott az együttműködésben. Nekik is az lett volna az érdekük, hogy Udvarhelyre pénz jöjjön – mondta. Antal Lóránt szenátor pedig azt nyilatkozta, Bírótól függetlenül, hogy őt egyszer se hívta fel senki az udvarhelyi városházáról, hogy segítségére, közbenjárására van szükség, pedig már sokszor megegyeztek, hogy együttműködnek a város érdekében, mindig barátságosan váltak el.

Hargita megye összesen

45,58 millió lejt nyert, a megyei önkormányzat közel 10 milliót, a települések pedig összesen 35 millió 903 ezret. Ebből a legtöbb, 20 millió Csíkszeredának jutott, közvetlenül utána pedig a legnagyobb összeget, 1,2 millió lejt a városok közül Balánbánya kapta, Székelykeresztúr városa ehhez képest 350 ezer lejjel lett gazdagabb. Gyergyószentmiklósnak viszonylag kevés jutott, 167 ezer lej, de ők néhány hónappal korábban kaptak 2 milliót a fűtéshálózatukra.

A községek közül a legtöbb pénzhez  Nagygalambfalva (1,53 millió lej), Farkaslaka (1,01 millió lej, Parajd (1 millió lej) jutott. A legkevesebbet Udvarhelyszékről Oklánd (50 ezer lej) és Homoródszentmárton (54 ezer lej, megyei szinten Gyergyóvárhegy (20 ezer) szerezte.