A kép archív

Állítólag nem lehet már semmi másban meghalni, csak Covidban. Legalábbis ezt állítják a Facebook-kommentek, s ezt halljuk a családi ebédnél is. Megnéztük, nem igaz: igenis van halál a Covidon túl is. Azonban meg kell hagyni, rendesen meglátszik az elmúlt évek elhalálozási statisztikáin az életünket – és elhalálozási szokásainkat – két éve felforgató világjárvány. 

Udvarhelyen egyre több a halott:

a koronavírus előtti években az évi 600 elhunyt volt a jellemző, 2018-ban 603, 2019-ben 595 halottról jelentett a hivatal anyakönyvi irodája. 2020-ban már szinte 100-zal voltak többen a szokásos 600-hoz képest, 2021-ben pedig mintegy 150-nel nőtt a számuk 840-re.

Azt is ki lehet mutatni a havonta elhunyt személyek száma alapján, hogy mikor voltak a koronavírus hullámai. 2019-ben havonta 40-60 elhunyt volt a jellemző, a következő években voltak olyan hónapok is, amikor ez a szám megduplázódott, és az egy hónap alatt elhunytak száma a 100-at is meghaladta. A járvány második hulláma a városban 2020. október végén, november elején volt a kórház által közölt statisztikák szerint, ebben az időszakban volt a legtöbb halott, októberben 72-en, novemberben 105-en, decemberben 84-en vesztették életüket. A következő, harmadik hullám 2021. március közepén kezdődött, és május első felében kezdett visszaesni a naponta regisztrált új fertőzöttek száma. 

Az anyakönyvi iroda statisztikái szerint ugyanebben az időszakban nőtt meg a halálesetek száma is, márciusban összesen 75-en, áprilisban 80-an, májusban 70-en haltak meg. A negyedik hullám ideje alatt, október közepe és és november közepe között, ismét megnőtt az elhalálozások száma, októberben 126-an, novemberben 100-an távoztak az élők sorából.  

Azt, hogy pontosan mik voltak az elhalálozások okai Székelyudvarhelyen az egyes években, sem Zörgő Noémi, a polgármesteri hivatal és a kórház sajtószóvivője, sem Bíró Katalin, a Megyei Statisztikai Hivatal munkatársa nem tudta megmondani.  Az elhalálozási okokat tartalmazó megyei statisztikák nyilvánosak, egészen a 2020-as évig lehet őket böngészni. Aki nem tud románul, még az is megtippelheti belőle, melyik kategóriába sorolhatók a koronavírusban elhunyt betegek, ugyanis 

a légzőszervi megbetegedések száma duplázódott. 

Egy másik, a Megyei Statisztikai Hivatal által közzétett táblázat szerint, amiben az évente elhunytak számát összesítik 2011-2020. között, 2020. az egyetlen olyan év, amikor a halottak száma meghaladta a 4.000-et, a halálozási arány is ekkor a legmagasabb, több mint négyszázzal volt több a halott 2020-ban, mint 2019-ben. 2020 végéig a prefektúra adatai szerint megyeszinten 226 személy vesztette életét a koronavírus miatt, azaz a hirtelen növekedés feléért egyértelműen a járvány okolható.

Az elhalálozási okokat összesítő táblázat szerint 2019-ben 280 légzőszervi megbetegedésben elhunytat számoltak össze, 2020-ban pontosan kétszer többet, 560-at. Korábban, a 2019 előtti években visszamenőleg egészen 2011-ig, a légzőszervi megbetegedésekben elhunytak száma 200-300 között mozgott.

Ugyanannyian vagy szinte ugyanannyian haltak meg 2019-ben és 2020-ban fertőző betegségekben (2019-ben 77, 2020-ban 78), emésztőrendszeri betegségekben (167-168), terhesség, szülés alatt (1-1), más, perinatális időszakban jelentkező problémák miatt (10-9) és veleszületett rendellenességek miatt (8-7).

2019-ről 2020-ra csökkent a daganatos megbetegedésben életüket vesztők száma (a 2019-es 787-ről 733-ra), illetve a traumás sérülések, mérgezés és más külső okok miatt elhunytak száma is (229-177).

Megnőtt az endokrin rendszer betegségei, táplálkozással, anyagcserével kapcsolatos betegségekben elhunytak száma (22-48), ahogy idegrendszeri, szem- és fülbetegségekben (27-51) és a keringési rendszer betegségeiben elhunytak száma is (2041-ről 2293-ra). A mentális és viselkedési zavarok miatt életüket vesztők csoportját egyik kategóriába sem tudtuk besorolni, mert a táblázatból hiányoznak a 2019-es adatok. 

Hargita megye kifejezetten rosszul áll a koronavírussal összefüggésbe hozható elhalálozásokat illetően, a Hotnews.ro hírportál egy 2021 novemberében közzétett cikke szerint, amiben a Stratégiai Kommunikációs Csoport jelentésére hivatkoznak, azt írják, hogy Hargita megyében a második legmagasabb a Covid miatti elhalálozási ráta, 5,47%-os. Országszinten ugyenez szinte fele ekkora, 2,92%. Romániában egyébként 

a második világháború óta nem volt annyi halott, mint 2020-ban –

olvasható az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2020-as évi jelentésében. Országos szinten összesen 297.345 ember halt meg, így 1938. óta ez számít az eddigi legmagasabb éves elhalálozási számnak (a 2021-es adatokat még nem dolgozták fel sem ország-, sem megyeszinten), ez 36.992-vel több, mint 2019-ben. A legtöbb elhalálozást, 163.261 a 75 év felettiek korcsoportjában regisztrálták, ez 13,4%-os növekedést jelent. A legnagyobb növekedés, 28,3%, a 70-74 évesek korcsoportjában volt.     

A legtöbb halottat, 34.952-öt, 2020 novemberében regisztrálták, de már októbertől (27.554) jelentős növekedés látszik az addigi havi 20.000-es átlaghoz képest. Ekkor volt a koronavírus-járvány második hulláma.

A főbb elhalálozási okok 2020-ban is a keringési rendszer betegségei (54,7%) és a daganatos elváltozások (16,7%) voltak, a légúti megbetegedések pedig feljöttek a harmadik helyre 13%-kal. Korábban az összes halálesetek 6,8%-át tették ki a légúti betegségek, tehát a 2020-as arány felét. Míg 2019-ben 17.742-en, 2020-ban 38.578-an vesztették emiatt életüket, ez 117,4%-os növekedést jelent. A Stratégiai Kommunikációs Csoport adatai szerint 2020 végéig 15.767 személy vesztette életét a koronavírus miatt, ez azt jelenti, hogy országszerte is a 2020-as halálesetek növekedésének majdnem feléért a vírus felel, a többiért pedig más okok. 

A fő halálozási okok közül a légúti betegségek mellett a keringési betegségeknél volt tapasztalható növekedés (12%-kal nőtt), a többieknél a csökkenés volt a jellemző: daganatos megbetegedések miatt 1,1%-kal, emésztőrendszeri betegségek miatt 2,4%-kal, traumás sérülések, mérgezések miatt 8,9%-kal haltak meg kevesebben.