Mi volt az öregapád nótája?

Ma, mikor mindenkinek lehetősége van hangot és képet rögzíteni, nehezen elképzelhető az a kor, amikor nem volt elektromos áram, a fonográf számított a technika csúcsteljesítményének. Mekkora teljesítménynek számíthatott az, mikor az 1800-as évek derekán rögzítették a hangot!

Adja magát a kérdés, hogy Udvarhelyszéken mikor vették fel az első hangot, hogyan került készülék a környék településeire, kik, és mit énekeltek a mágikus masina mellett?

Választ kérdéseinkre a Zenetudományi Intézet új kezdeményezése szolgáltathat. Április 11-én,  délután 17 órától mutatják be azt a hangostérképet, amelynek segítségével 200 ezer dal között lehet kutakodni. A térképre kattintva településekre is könnyen rákereshetünk.

Hangarchívum a téképen. Fotó: Zenetudományi Intézet

Az archívum 12 ezer óra hanganyagot tartalmaz, a legrégebbi felvételeket Vikár Béla készítette környékünkön. Udvarhelyszéken 1898-1904 között végzett gyűjtőmunkát, fonográflemezre rögzítette a korábban lejegyzett balladákat és népdalokat.

Vikár Béla gyűjt Balogh János és zenekarától (Medesér, 1900). Fotó: Innotéka

A Néprajzi Múzeum adatbázisát böngészve tudtam meg részleteket a székelylengyelfalvi gyűjtésről. E szerint Vikár 1902. szeptember 2-án, egy keddi napon a településen tartózkodott. Nem csak helybéliekkel állt szóba, hiszen a környékbeli asszonyok adatai, dalai is megjelennek. Ekkor énekelte fel például a dobóvágási Dobai Ida a Megkötötték az én koszorúmat kezdetű dalt.

Az adatbázisról itt lehet több információt találni.