A fotókat a szerző készítette.

Mikor egy központi épületet újítanak, felkapjuk a fejünket, mert nem mindegy, hogyan alakul a város arca. Jelenleg a Tamási Áron Gimnázium általános iskolájának épületét újítják fel, ennek kapcsán utánanéztünk az épület történelmének, és érdeklődtünk a jövőjéről is.

Hogyan halad az építkezés?

Laczkó György, az iskola igazgatója elmondta, hogy az épület jelenleg ki van ürítve, fel van állványozva, a födémeket és a tető nagy részét már lebontották. A födémeket újra kell önteni vasbetonba, mert ezek fagerendákból voltak, és elkorhadtak. Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a felújítás befejezése, nem tudott válaszolni, mivel a jelenleg rendelkezésre álló pénzből csupán a szerkezeti munkálatokat tudják elvégezni, nem lesz használható állapotban ettől. Még nem tudják, hogyan indul az oktatás ősszel, reményeik szerint legalább az egyik szintet olyan állapotba tudják hozni, hogy az elemi osztályok ott működhessenek.

Az épületek felújítására a magyar állam adta a támogatást. A főépületet befejezték, már csak apró munkálatok vannak hátra, a maradék pénzből láttak neki ennek az építménynek. A kifüggesztett panó szerint 2021 februárjától 2024 február elejéig tarthatnak a munkálatok.

A homlokzata műemlék

Várday Zsolt, a felújítást vezető tervező, építész elmondja, hogy a régi fiúnevelde, a mai bentlakás épült eredetileg iskolának, de mivel sokkal jobb állapotban van, az általános iskola épülete viszont nagyon leromlott, és tűzvédelmi szempontból is veszélyesek voltak a fafödémek, ezért döntöttek úgy, hogy sürgősebb a felújítása. Az épület nem műemlék, de a Márton Áron tér és a Városháza tér falai annak számítanak, ide tartozik ennek az épületnek a homlokzata is.

Ennek ellenére igyekeztek az egészet műemlékként kezelni a tervezés során, betartva az összes középületre vonatkozó szigorú szabályt és követelményt, hogy a jelenlegi standardoknak megfeleljen, egészségügyi és tűzvédelmi szempontból is. Egy kis régészeti szelvényt is nyitottak az udvaron, de csak 19. század végi törmelék és hulladék került elő, ennek oka valószínűleg az, hogy régen, mikor áradások idején a Varga-patak kiöntött, elmosott ezekről a területekről mindent.

Mi volt itt régebb?

Székelyudvarhely történelmi központja egy nagyon szűk korlenyomat. Épületeinek nagy része 1880-1900 között épült, ezért is hasonlóak és harmonizálnak egymással. Arról, hogy ez hogyan alakul idővel, és mi lesz a sorsa, a múltban is voltak találgatások. Ettől az 1910-es képeslapon ábrázolt jövőképtől még messze állunk, bár egy égi magasvasút lehet, hogy megoldást jelentene a város közlekedési problémáira. Viszont, ahogyan azt megjósolták, a parkolás hasonlóan kaotikus (némileg több, és csúnyább autóval), és a megmaradt épületek is többé-kevésbé megőrizték eredeti kinézetüket.

Az egykori Zárdát vagy Római Katolikus Leánynevelő Intézetet 1879-1880 (Leánynövelde – a főhomlokzat hajdani felirata szerint) között Fogarasi Mihály püspök emeltette, az 1860-ban, Csató József főesperes-plébános által alapított Leánynevelő Iskola számára. A gyulafehérvári római katolikus érsekségnek 2004-ben szolgáltatták vissza az épületet, amely ma elemi és általános iskolaként működik.

Az eklektika és a szecesszió előszele

A gimnázium három épülete közül ez épült fel először, a korra jellemző eklektikus stílusban. Az emeleti ablakokon már megjelennek virágmotívumok, ami finom előszele annak, hogy új irányzat következik az építészetben: ebben az időszakban kezdett Európában kibontakozni a szecesszió. Az iskola utcára néző homlokzatán a díszítőelemek már szegényesebbek, az udvaron, ahová kevésbé nyílik belátás a nyilvános terekről, ezektől fokozatosan megfosztják a homlokzatot. Csak a mindkét épületszárnynál megfigyelhető, majdnem egységes asztalosmunka mutatja a kezdetleges egységhez való tartozást.

Az eredeti tervekből semmi nem maradt fenn, annyit tudunk, hogy Vánky Kálmán, és Heigl József készítették. A kivitelezés során, ahogy az lenni szokott, sok volt a vita, fenyegetőzés. Találtak levelezést a levéltári kutatások során, amelyből kiderül, hogy már az alapok ásásánál összeveszett mindenki.

Egy nagyobb átalakításon esett át az épület 1959. és 1974. között. 1959-ben felszámolták a kápolnát, és átvette az állam, ekkor kezdett el működni mint egészségügyi iskolaközpont, egészen a 2000. évig, viszont a mai napig otthont biztosít a posztliceális egészségügyi képzésnek.

Élet a zárdában és élet az iskolában

Egy 1882-ből fennmaradt püspöki levelezésből kiderülnek részletek a zárda működéséről is – mondja Várday Zsolt. A Római Katolikus Leánynevelő Intézetben apácák oktattak, az utca felőli szárny alsó szintjén voltak a tantermek, akkoriban legfeljebb 15-en tanultak egy osztályteremben, nem 30-an, mint manapság.

A fölötte lévő szinten volt a kézműves terem, kápolna, és a legnagyobb helyiség, amely vizsgateremként szolgált. Az udvar felőli hosszú szárnyban voltak a járulékos funkciók: az apácák és a bentlakó lányok szállásai, konyha, betegek számára elkülönítő rész, és a végén a latrinák. Ez egy teljes élettér volt az ott lakók számára.

Ma ez az iskolások élettere, és nagyon érdekes, ahogyan a felújítás tervezése során figyelembe vették az ő igényeiket is. A játékos építészet nevű választható tantárgy keretében a harmadik osztályos tanulók lerajzolták, hogyan képzelik el ők az iskola új udvarát. Ezekből a rajzokból inspirálódtak az udvar rendezési tervének elkészítéséhez, sőt egy összeállítás, amin 9 kiválasztott rajz szerepel, a műemléki és iskolaegészségügyi jóváhagyásokra beadott dokumentációknak is része lett mint üde színfolt.

Na de ott vannak az V-VIII. osztályos tanulók, akik nem nagyon járnak le az udvarra, a felső emelet az ő birodalmuk, ahogy Várday Zsolt kifejezte, ebben a korban szünetek idején az „egymás távoli megfigyelése a legfontosabb offline tevékenység”, ezért a kerengőket kibővítették a belső udvar másik szárnyára, így befedi a bejárati zónát, és ez az L alakú konfiguráció egy kicsit nézőtérként, és színpadként is tud működni a diákok számára. Az eddigi 8 osztályterem helyett 9 lesz, beköltözik az előkészítő osztály is, és egy 100 férőhelyes előadótermet is kialakítanak.

– Pszichológiai kísérletek bizonyítják, mennyire fontos, hogy milyen épített környezetben nevelkedünk, ez szabja meg felnőttként is számunkra, mit tekintünk jónak, elfogadhatónak, vagy bántónak. Az iskolák tereit, hangulatát gyermekkorunk részeként örökre magunkban hordozzuk, ezért is lényeges, milyen színfalak között zajlik, amennyiben az oktatás nem szorul örökre az on-line térbe – fogalmazta meg Várday Zsolt azt, hogy miért fontos egy iskola építésénél, felújításánál több szempontot figyelembe venni, és miért nem elég az, ha csak stabil és tiszta az épület.