Két ünnep között olyan érzés tanácsülésre járni, mint karácsony előtt náthásnak lenni és emiatt nem érezni a sok finom illatot – ez van, túl kell esni rajta. Azért az ember titkon azt reméli, hogy más is hasonlóan érez és hamar lejár. Így is volt, én csak gondoltam, de mások körülöttem ki is mondták: azt hittem hamar fog menni. És ekkor még csak egy óránál jártunk, a szakbizottsági ülés első órájánál.
A szerző felvétele.
A maratoni gazdasági szakbizottsági tanácskozás jóval izgalmasabb volt, mint a nyilvános tanácsülés. Nem a műszerfalon bólogató kutya módjára helyeseltek a képviselők, mint ahogy azt leszűrné az ember az élő közvetítésből. A másfél órás tanácskozás alatt egymásnak feszültek az érdekek, ki mit tart fontosnak, mi mellett áll ki, kinek van elege és miből, ki-ki hogyan kellene végezze a munkáját.
Az eredmény az lett, hogy a 26-án, kedden kiküldött meghívóban szereplő napirendről egynek a megtárgyalását péntek reggel kilenc órára halasztották, a másik tervezetet, amit kevéssel a 27-ei soron kívüli ülés előtt kaptak meg a képviselők, le is vettek napirendről, mondván, nem lehet úgy érdemben döntést hozni, hogy nem ismerik kellőképpen a részleteket.
Fotó: PÁL EDIT ÉVA
A szerda reggel kilencre összetrombitált tanácsülés
végül 11 óra 30 perc körül kezdődött meg.
Venczel Attila főjegyző azzal nyitotta az ülést, hogy a Székelyudvarhely megyei jogú város polgármesteri hivatalában és az alárendelt közintézményeiben tevékenykedő köztisztviselők és közalkalmazottak munkabérének elfogadásáról szóló 153/1961/2023-as számú tervezet még mindig nem kapta meg a szakbizottság véleményezését, ezért pénteken, online hívnak össze újabb ülést, amit meg kell előzzön egy szakbizottsági vélemény. Valamint a Székelyudvarhely közigazgatási területeihez tartozó állami tanintézmények iskolahálózatának elfogadásáról szóló tervezet szintén elnapolásra került. Így maradt két határozattervezet, a költségvetés módosítása, a zárszámadás elfogadása és a különfélék.
Hogy lesz II. Rákóczi Ferencből Ficánka, majd Tamási?
Péter Loránd gazdasági igazgató lépett a mikrofonhoz, a költségvetés-kiigazítás a téma, „a jelen módosítást az indokolja, hogy különböző pénzösszegeket kaptunk. Az 1306/2023-as kormányrendelettel, a Tomcsa Sándor Színház kapott 1.031.381,41 lejt, ezt javasolnánk befoglalni a költségvetésbe. A 1297/2023-as kormányhatározat szerint, ami a visszaosztandó összegeknek a város fele való átutalását jelenti, 1 millió 206 ezer lejben részesült Udvarhely. Az eredeti tervezetben, amit kiküldtünk önöknek, az szerepel, hogy a Rákóczi-pályázatra szeretnénk ezt az összeget felhasználni. Ezzel szemben két módosító javaslatunk van, az egyik, hogy ezt a pozíciót az 51. fejezet ingatlan vásárlásába fogjuk be.
Valamint a másik módosítás amit szeretnénk befogni: a megyei tanácstól a város kapott 2 millió lejt a nagy mobilitási projekt támogatására, amikor az ADR-től (a Központi Regionális Ügynökség – szerk.) a pénzeket visszakapjuk, akkor azt törlesztésre kell hogy fordítsuk. Tehát gyakorlatilag egy rövid távú kölcsönt kap a város és ezekre kérjük a tanács jóváhagyását.”
A szerző felvétele.
Ezt most lefordítom magyarra, legalábbis annak az 1 millió 206 ezer lejnek a históriáját. Az alaptörténet az, hogy év végén a kormány országos szinten az önkormányzatoknak pénzt oszt ki folyó -és tőkekiadásokra. Hargita megye 1 millió 206 ezer lejt kapott, amit szét kellene osztani a települések között, viszont a Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia miatt Udvarhely-, Csík- és Gyergyószék is lemondott a maga részéről Székelyudvarhely és azon belül a katolikus egyház javára.
A megyeelnök oldalán így fogalmaznak „Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának soros elnökeként levélben fordult Székelyudvarhely városvezetéséhez, bizalmát fejezve ki, hogy a támogatás célba ér a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez és minél előbb elkezdődhet a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának helyet adó épület újraépítése. Mint írja, erre van jogalap és gyakorlat, hiszen Hargita Megye Tanácsa ez év nyarán, a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus plébánia templomát ért viharkárokra, a kárfelmérést követően a megyei tanács tartalékalapjából juttatott összeget a község önkormányzatának, amelyet aztán az egyház rendelkezésére bocsájtottak.”
A tanácsülésen viszont az derült ki, hogy a fent leírtakkal ellentétben nem tudnak törvényesen magánszemélynek, jelen esetben az egyháznak, ekkora összeget adni, ezért el kellene dönteni, hogy a költségvetés mely részébe foglalják be a pénzt. A tanácsosok hallani sem akarnak arról, hogy a Rákóczi utca felújításának címén vegye át a város az összeget. Az elején kötötték az ebet a karóhoz, hogy meg kell oldani, hogy a pénzt az egyház kapja, mi több úgy nézett ki, patthelyzet van, addig nem szavaznak meg béremelést, amíg nem áll elő a város más alternatívákkal a pénz költségvetésbe való bevételét illetően. A béremelést aztán valóban nem szavazták meg, elhalasztották, de nem ebből az okból, hanem azért, mert a tanácsosok több információt kértek a döntés meghozatalához.
Még a tanácsülés kezdete előtt félóra szünetet kért a testület, hogy megbeszéljék, mi legyen. A gazdasági igazgató által említett megoldásra végül rábólintott a testület. Megkeresésünk Zörgő Noémi sajtószóvivő elmondta, az 51-es fejezetben a Ficánka napközi mellett lévő, az Ikos Conf-hoz tartozó terület megvásárlása van, ami már egyszer a testület elé volt terjesztve, de nem fogadták el. Ez azonban nem számít, a lényeg az, hogy az 1 millió 200 ezer lej az oktatásra szánt összegek kategóriájába kerüljön, hogy januárban az éves költségvetés összeállításakor tudják a bentlakás épületének javítására tenni azt.
Azt már viszont nem fogadták el,
hogy hogyan néz ki a negyedik negyedévi költségvetés zárszámadása. Mellettem az egyik tanácsos halkan, szinte magában megjegyzi, ez kevés.
A csak az év első 11 hónapját tartalmazó csonka zárszámadás szerint, az idén Udvarhelynek 154 millió 154 ezer lejt sikerült megvalósítania, ez 74 százalékot jelent a tervezetthez képest. „Fontosabb elemei: a jövedelemadóból visszaosztott összegek 145 százalékban, az áfából 90 százalékban, a helyi adóknál 95 százalékban valósultak meg. Az állami támogatások 13 százalékos, míg az uniós pályázatokból 58 százalékos megvalósításra jutottunk el.”– sorolja a s gazdasági igazgató.
Fotó: PÁL EDIT ÉVA
Hozzáteszi, az tervezetthez képest a hatósági kiadások 72 százalékban valósultak meg, a tanügyiek 37, a kultúrában 59, az egészségügyben 39, a szociális kiadásokban 82, a rendfenntartásban 79, az ifjúság és egyéb lakásoknál 52, illetve az energiánál 96 százalékban volt eredményes a város.
Székelyudvarhely a legtöbbet (23 százalék) a hatósági kiadásokra költötte, tudjuk meg, ezt követi a kultúra (21 százalék), a szállítás (17 százalék), a tanügy (13 százalék), valamint a szociális kiadások (9 százalék).
A beruházások – ebben benne vannak az uniós és a saját beruházások is – 42 millió 82 ezer lejt tesznek ki. A tervekhez viszonyított megvalósítás 34 százalékos. Ebből az uniós beruházások 38 millió 900 ezer lejt tesznek ki, ami a kategórián belül 38 százalékos megvalósítást jelent.
Egyebek híján jönnek a különfélék
A jelenlévők egy perc néma csenddel adóztak Bindea Dániel MPP-s képviselő karácsony első napján tragikus körülmények között elhunyt édesapja emléke előtt.
Majd a főjegyző veszi magához a szót és unott hangon kezdi magyarázni, hogy be kell számolnia azokról a delegációkról, amelyeken a polgármesterrel ketten részt vettek az utóbbi időben. Leszögezi, senkinek nem kell jóváhagynia a dolgot, ő csak a törvény előírásának tesz eleget, a tanácsosok megkapták, mennyibe fájt a kiruccanás a városnak, illetve beszámol az utakról és költségekről nagyvonalakban. Egyéb ott a sajtóban – emlékeztetnék mindenkit, hogy kérdéseinkre milyen nagyon részletekbe menően beszámoltak az útról…
Egyébként a kínai út a kiszállási költségeket tekintve több mint 16 ezer lejbe került, a Budapest 150 éves születésnapi ünnepségén való részvétel pedig valamivel több mint 2 ezerbe. Viszont, csak hogy mindenki megnyugodjon, kínai barátainknak felkeltette Udvarhely az érdeklődését, amikor befektetési lehetőségek után kutattak a városban a nyáron, már vannak elképzeléseik, teszi hozzá a jegyző.
A tanácsülés élő közvetítése itt tekinthető meg.
Hozzászólni senki nem akar, abban maradunk, hogy péntek reggel tali.
