Vannak megoldások a gondokra, de bizonyos korlátok is a kórháznál.
A szerző felvételén: Dr. Lőrinczi Csaba orvosigazgató és Dr. Lukács Antal kórházmenedzser.
Az udvarhelyi vesztegzárat meglebegtető, október 29-ei sajtótájékoztatón bővebben szó esett a kórházban uralkodó állapotokról, a személyzet- és eszközhiányról, alternatívákról, és hogy miként tud a városháza és a vállalkozói szféra ebben segíteni. Az elöljárók tisztázták azt is, hogy milyen esetekben lehet a kórházba, a sürgősségire menni.
Elkezdődött egy párbeszéd a hivatal és a kórház között, közösen tájékoztatnak, együttműködnek – vágott bele büszkén Dr. Lukács Antal kórházmenedzser. Állítása egyébként az elmúlt időszak kommunikációján valóban érződött: például a héten napi rendszerességgel közölték a kórházban fekvő betegek számát. Ez máris jókora előrelépésnek tekinthető ahhoz képest, hogy tavasszal, nyár elején még a városvezetés, a válságstáb és a kórházvezetés közötti konfliktustól volt hangos a közbeszéd.
Ami viszont nem változott sem a város, sem az ügyben érdekelt vállalkozók részéről az a hozzáállás, hogy a kórházat továbbra is kiemelten támogatják eszközbeszerzésben. Az újabb lista összeállítása folyamatban van, Lukács szerint a prevencióra, a szűrésre és a kapacitás növelésére fektetik a hangsúlyt, “hogy mindig legyen B terv, ha súlyosbodik a helyzet”, de afelől biztosított, hogy vannak még tartalékaik, a megnőtt esetszám ellenére is. – Bizonyos értelemben megtisztelő, hogy Covid-kórház lehettünk, és bebizonyítottuk, hogy helyt tudunk állni – fogalmazott.
Ezt András Lehel helyi tanácsos, cégvezető külön meg is köszönte a kórház személyzetének, és – a Szent Pió Alapítványon keresztül támogatók nevében – elmondta: három lélegeztetőgépet vásároltak tavasszal, de még maradt 600 ezer lej, amit az antitestben gazdag vérplazma kivonására való eszközre szánnak. Ez a csíkszeredai vérközpontba fog kerülni, de szerinte egy udvarhelyi vérközpontot is létre kellene hozni, ami kellene ahhoz, hogy az eszközök helyben maradhassanak. Várják a listát a várostól és a kórháztól a további beszerzésekhez.
“A szűrés az első prioritás, hogy ne tudjon terjedni a vírus”. Lukács arról is beszámolt, hogy a klinikai labor tesztelési kapacitása időközben megnégyszereződött, az eleinte lehetséges 48 minta helyett most már 96-ot tudnak egyszerre feldolgozni, és a folyamatot egy extraktorral napi két adagra felgyorsítani. De legalább még egy PCR-gépre és egy extraktorra lenne szükség, erről egyeztetnek a városvezetéssel. Ami az emberi oldalát illeti, jelenleg öt labororvossal dolgoznak, érkezik a hatodik, akik két csapatban, egy-egy napos váltásban dolgoznának. Az eredmények késését az időigényes papírmunkával magyarázta a kórházmenedzser, de az egy órán belüli gyorstesztek bevezetése ezen is tud enyhíteni, illetve a várótermekben kialakulható tumultuson is, szólt hozzá Dr. Lőrinczi Csaba orvosigazgató.
Ami komolyabb kihívást okoz,
az az üres ágyak száma, és a járvány miatt kieső, tehát pótlásra szoruló egészségügyi személyzet kérdésköre. A csütörtöki 130 fekvőbeteghez képest magasnak tűnhet az összesen 527 fekvőhely, de ezeknek csak fele használható koronavírusos esetekre, tiszta zónákat, COVID-mentes zónákat is ki kell alakítaniuk. Újszülött osztályon csak a gyereket és az anyát szabad elhelyezni, ezek eleve blokkolt ágyak, és egyedüli hátterkórházként meg kell oldaniuk a szűréseket is, nehogy egy kovidos anyuka befertőzze az egész osztályt, magyarázta Lukács. A tünetes, de még nem igazoltan fertőzött személyeket az eredményvárás idejére külön helyiségekbe kell helyezniük, így tovább csökken az elérhető ágyak száma.
Ezért inkább a főépületen kívüli terjeszkedésben gondolkodnak, amennyiben szükségessé válik a koronavírusos fekvőbetegek számára. Szóba jött a keresztúri egység, amely az udvarhelyi kórház irányítása alá került, a maga 150 ágyával, itt ezeken kívül 50 ágynak tudnak még helyet csinálni. Illetve a Szent Pió Alapítvány felajánlotta, hogy tíz, egyenként 5-6 ágyas konténert vásárolnának, ezeket a kórház területére helyeznék el. Mivel a Prodia labor is bezárt a kórház udvarán, azt a helyiséget is tudják hasznosítani, és még egyet a fül-orr-gégészet mellett, avatott be a kórházmenedzser a részletekbe.
Persze, ezeket a fekvőhelyeket mind a súlyosabb eseteknek tartják fenn, az enyhébbeket otthonukban elkülönítik, és családorvos megfigyelése alatt tartják, a mintavétel pedig a mentősök helyszíni kiszállásával történik. A családorvost ne kerüljük meg, őt kell elsőként hívni, ha tüneteink, panaszaink vannak, küldőpapír nélkül nincs mit keressünk a kórháznál, kivéve, ha valóban sürgős esetről van szó, akkor mentőt kell hívni. Ha éppen foglalt minden egység, akkor más járművel is be lehet szállítani, de csakis miután az előszűrésen átesett. Ez a protokoll, csak így tudják megelőzni az esetleges fertőzést, magyarázta a kórház két első embere.
Feszegetik a határokat
Dr. Lőrinczi Csaba elmondta azt is, hogy 92 kórházi alkalmazott, a személyzet mintegy 10%-a ideiglenesen nem tud dolgozni, nagyobb részük nem is azért, mert igazoltan koronavírusos volna, hanem mert kontaktszemélynek számít, általában családon belüli fertőzés miatt. A személyzet pótlására élnek az aktuális lehetőséggel, amely megengedi, hogy versenyvizsga nélkül alkalmazzanak új munkaerőt meghatározott időre. De azért valamilyen szinten vizsgáztatják őket, ellenőrzik, hogy az adott munkakört képesek-e ellátni, nyugtatott meg az orvosigazgató. Csak az utóbbi időszakban 60 személyt vettek fel, 3 vagy 6 hónapos időre, ezek többsége asszisztens, ápoló, kisegítőszemélyzet. Szerencsére az utánpótlás jelentős részét az udvarhelyi képzőközpontból (Dögi) meg tudták oldani, illetve rezidens orvosokat is igyekeztek hazahívni. Ezek a fizetések természetesen többletköltséget is jelentenek, viszont a háttérkórházaknak járó támogatásból ezt tudják fedezni, mert ez arányos a kezelt esetek számával, a személyzet bővítését pedig éppen ez indokolja.
Ami a lélegeztetőgépeket illeti, 16 van összesen, mindegyiket használják, és úgy próbálják tehermentesíteni a – teljes kapacitáson tíz ággyal – működő intenzív osztályt, hogy a komolyabb eseteket kezelő osztályokon (pl. kardiológia, belgyógyászat, fertőző) egyszerű légzéssegítő gépek használatára tanítják be az intenzívesek az ottani személyzetet. Ahhoz, hogy újabb lélegeztetőgépet vásároljanak, magát az intenzív osztályt is kellene bővíteni, de a fizikai helyet már megtöltötték, és a személyzet pedig speciális képesítésű, nem lehet egyik napról a másikra pótolni – avatott be az orvosigazgató azokba a korlátokba, amikbe ütközhetnek, ha tovább emelkedik a járványgörbe, és ezzel a súlyosabb esetek száma is.
