A Számvevőszék elmarasztalta a város közszolgáltó cégét, az Urbana Rt.-t, a céges kasszából jogtalanul kifizetett közúti bírságok és egy törvénytelenül kivitelezett beruházás miatt – derült ki még 2022 januárjában a rendes havi tanácsülésen.

Habár az ülésen egy pillanatra felvetődött, hogy részletesebben ismertessék a Számvevőszék döntését, illetve a cég álláspontját, ezt végül a közgyűlésre halasztották, amelyről, ugye, „demokratikusan” kizártak minket a Szabad Emberek. Ezért nem tudtunk első kézből információt szerezni és tájékoztatni a közvéleményt a város közszolgáltatójának bajos dolgairól, de megoldottuk másképp: tüzetesen elolvastuk a Számvevőszék 14 oldalas döntését, majd a felmerült kérdéseket feltettük a cég vezetőinek, és meglátogattuk a Haáz Rezső utcai telepet.

Mi történt?

A 2021. decemberi jelentés alapján a cégvezetőség 1.250 lejes összértékben olyan bírságokat fizetett ki, amelyek a vállalat alkalmazottait terhelik, ezért nekik kell megtéríteniük 2022 végéig a Számvevőszék utasítására. Hét kihágásról van szó, ebből hat közúti jellegű, egy pedig törvénytelenül kivitelezett építkezésekre vonatkozik:

– öt rendbéli szabálytalan parkolás (2019. május, június, október, 2020. január, február): 5 alkalommal 25 lej = 125 lej

– útadó nélküli közlekedés (2019. április): 125 lej

– építkezési engedély nélküli javítások (2020. augusztus): 1.000 lej.

Utóbbit a polgármesteri hivatal ellenőrző szervei rótták ki a cégre, mert építkezési engedély nélkül újraépítették egy épület tetőszerkezetét, a tartószerkezet és az eredeti paraméterek meghaladásával, a létező épület bővítésével – idézi a Számvevőszék a hivatal jegyzőkönyvét. Ráadásul a hivatal hiába kérte a beruházás jogi helyzetének rendezését 2021. március elsejéig, a cég nem teljesítette ezt az év végéig sem.

A legnagyobb tétel: a biomasszás nyersanyagraktár. Fotók: Gál Előd

A Számvevőszék azt is kifogásolja, hogy úgy költöttek el bruttó 187 ezer lejt 2020 folyamán erre és két másik épületre, hogy:

– ezek a költségek nem szerepeltek a beruházási listán, amit az önkormányzatnak előzetesen jóvá kellett volna hagynia,

– építkezési engedély és műszaki-gazdasági mutatók (anyagmennyiség és munkálat értéke) nélkül hajtottak végre építkezési munkálatokat, mint cseréprakás, betonöntés, kőműves- és asztalosmunka,

– az elszámolásokat nem felügyelte telepvezető vagy tanácsadó szakcég, a számlákhoz nem csatolták a kivitelezési jelentéseket,

– nem volt átvételi bizottság kinevezve, az adásvételt csak a vezérigazgató és a kivitelező írta alá,

– nem kötöttek külön szerződést minden munkálatra, illetve úgy vásároltak építkezési anyagot, hogy elmulasztották lepapírozni ennek felhasználását.

Az alábbiakat fizette ki az Urbana:

32.617 lejt „a raktárépületre” (1. szerződés alapján);

92.135 lejt „a nyersaanyagraktárra” (2. szerződés alapján);

45.515 lejt „a mérőműszerraktárra” (2. szerződés alapján);

16.820 lejt nyersanyagra;

187.087 lejt összesen.

A szerződéskötések közbeszerzéssel, direkt vásárlással történtek.

A Számvevőszék értesítette az építkezési felügyelőséget (ISC), terepszemlét és álláspontot kért tőle, illetve szakvélemény elkészítésére kötelezte az Urbanát, hogy felmérjék a munkálatok valódi értékét, az esetleges kárt és annak behajtását a folyó év végéig. A vezérigazgatónak köteles törvényes mederbe terelnie az építkezéseket, átvételi bizottságot kell kineveznie, ellenkező esetben 3 hónaptól egy évig tartó börtönbüntetésre vagy pénzbírságra számíthat. 

A 2021. december 31-ei döntés 15 napon belül volt fellebbezhető, de a vezetőség nem élt vele.

Megkérdeztük, miért nem.

– Egyetértünk azzal, hogy tisztázzuk ki a tényállást, ezért nem fellebbeztük meg – válaszolt Hadnagy Gábor vezérigazgató – Ha megnézik a döntés lényegét, a végén látni fogják, hogy intézkedéseket rendel el, amelyeknek 2022.12.31. a határideje – ezekhez tartják magukat, mondta.

Ami a bírságokat illeti, azokat már behajtották az alkalmazottaktól, „magam is köztük voltam”, állítja az igazgató, külön megjegyezve, hogy az ezer lejes bírságot a közgyűlés (vagyis a tanács) megkérdezésével fizette be eredetileg a cégkasszából, “hisz a vállalatot büntette meg a hivatal”. A Számvevőszék döntése nyomán pedig a saját zsebéből rendezte a csekket, a befizetőt meg is mutatta kérésünkre.

Attól, hogy a bírságot befizette, a cég igazgatója még fenntartja azon álláspontját, hogy ezek csupán javítási munkálatok, nem beruházásnak számítanak, azért nem jártak el az utóbbi besorolásnak megfelelően. Ezért nem tartották szükségesnek az építkezési engedély kiváltását (amelyet a hivatal ellenőrei hiányoltak a 2020. augusztusi terepszemlén), a telepvezető és az átvételi bizottság kinevezését sem, és ugyanezért nem került fel a beruházási listára, nem készült rá külön műszaki-gazdasági terv – válaszoltak egyben a Számvevőszék kifogásaira.

Viszont a vállalat 2020-as költségvetésében igenis szerepelt egy nettó 165 ezer lejes becslés, amit a helyi tanács (mint a cég közgyűlése – szerk.) is jóváhagyott – mondta, miközben mutatta a dokumentumokat Németi Zoltán gazdasági igazgató. Hadnagy állítása szerint maguk a közgyűlés tagjai is szóvá tették, hogy az omladozó épületeket rendbe kell tenni.

A nyersanyagraktár új tetőszerkezete, avagy szálkából lesz a gerenda.

– Három saját épületet újítottunk fel, kettőnek a teteje omlott be, egyiknek az oldala is, harmadiknak pedig folyt be a víz a tetején. Ezeket meg kellett csinálni, mert ha teljesen összeomlanak, akkor megmondják, hogy nem vigyáztunk a közösség vagyonára – érvelt Hadnagy, aki a bírságolás előzményeibe is beavatott.

Elmondása szerint a cirkusz onnan ered,

hogy 2020 nyarán autóparkolót alakított ki a városháza az udvarukon: – Én akkor sem értettem egyet, a mai napig nincs elrendezve. A mi kezelésünkbe tartozik, így felelősségem van a kapun belül, ha valami történik, elüt valaki egy gyermeket vagy egy öregasszonyt. Legalább meg kellett volna változtatni a rendeltetését a területnek, de velünk nem kommunikáltak semmit – avatott be Hadnagy. 

„Rég érezzük, hogy ez a cég a hivatalnak mostohagyereke” – fűzte hozzá Németi Zoltán, aki túlbuzgóságnak tartja a Számvevőszék részéről, hogy ugyanolyan tükröt állít eléjük, mint a közintézmények esetében. „Mi kereskedelmi cég vagyunk, nem is működünk teljes mértékben közpénzből, a költségvetésünk, a könyvelésünk, a beszerzések folyamata is más” – hangzott még el (a Számvevőszék ellenőrzésére az ad mégis jogalapot, hogy teljesen önkormányzati tulajdonban van a cég – szerk.).

Ugyanakkor cáfolják azt a kifogást,

hogy a számlák mellé nem csatoltak volna kivitelezési jelentéseket, ezeket a második körben igenis megmutatták az ellenőröknek. A Számvevőszék azonban ezt így értékelte az egyeztetési lapon (nota de conciliere): „fennáll a gyanú, hogy hamisítványok, utólag állíthatták ki ezeket”. Az Urbana igazgatói ezt a vádat határozottan elutasították, és méltatlannak, megalázónak nevezték az említett dokumentumban.

A Számvevőszék két másik megjegyzésére is reagáltak: azért nem kötöttek külön szerződést a harmadik munkálatra, mert – a másodikkal együtt – keretszerződésben végezték el, illetve az anyaghasználatról is bemutatták a papírokat, „maradni nem maradt meg”, mert annyit számláztak, amennyi elhasználódott – állítják. A cég székhelyén át is lapoztuk az erre vonatkozó dokumentumokat, amiket az ellenőrök hiányoltak – „pedig ők maguk is láthatták őket”, fűzték hozzá az igazgatók.

Itt tartják a mérőműszereket. De hol a szerződés?

Első látásra rendben is tűntek az iratok, egy esetben azonban ugyanazt tudtuk megállapítani, mint az ellenőrök: a harmadik munkálatot (mérőműszerraktár) úgy végezték el az említett szerződésre hivatkozva, hogy annak tárgyaként csak a második munkálat (nyersanyagraktár) szerepelt. Kérdésünkre, hogy konkrét tárggyal mégis mitől tekinthető ez keretszerződésnek, a cégvezetők azt válaszolták: attól, hogy nem tartalmazza a különálló munkálatok árait, így ezekre külön árajánlat és közbeszerzés készült, ami szerintük jogilag szintén szerződésnek tekinthető. Mindezért továbbra sem értenek egyet a Számvevőszék véleményével, belátva ugyanakkor, hogy “egy másik járható út” lett volna külön szerződést kötni vagy szerződést módosítani (a 98/2016. számú közbeszerzési törvény elő is írja, hogy sikeres közbeszerzést szerződéskötésnek kell követnie – szerk.).

– Úgy érzem, hogy tendenciózus, ennél veszettebb problémák vannak. Megkérdeztem őket, a Számvevőszék ellenőreit is, hogy tudják-e mi a különbség beruházás és javítás között. Azt mondták, nem, ők pénzügyi szakemberek. Én meg gépészmérnök vagyok, ezért én is szakembereket kérdezek meg. Két síkon járunk utána, ebben maradtunk, ők is elfogadták, mi is – utalt Hadnagy az elrendelt szakvéleményre és az ISC-től kikért álláspontra. Azt viszont nem értik, hogy kifogásaik, ellenérveik, magyarázataik miért maradtak ki a Számvevőszék végső jelentésből, ők mindenesetre jegyzőkönyvbe (az említett nota de conciliere-be) vetették ezeket, hogy „legyen nyoma”.

Már csak azt nem értettük,

hogy amikor még nem a Számvevőszék, hanem a hivatal szólította fel a céget, hogy „lépjenek törvényes mederbe”, akkor miért nem tették meg. Erre azt válaszolták, hogy – habár nem tartották indokoltnak – elkezdték az engedélyezési folyamatot, fel is kértek egy szakembert a dokumentáció összeállítására, viszont annak koronavírusos megbetegedése miatt megszakadt a kapcsolat köztük, és aztán fontosabb dolgaik akadtak, mint például a fűtésszezonra való felkészülés. „Ekkor szüntették meg a hitelvonalat, elvették a pénzügyi forrásokat s jött az ősz” – emlékeztetett Hadnagy, hogy mi történt az önkormányzat térfelén.

A vállalatnál abban bíznak, hogy a Számvevőszék döntése nyomán eldől a jogi vita, ami köztük és a hivatal között jelentkezett. Egyrészt várják az építkezési felügyelőség (ISC) álláspontját, melyet maga a Számvevőszék kért ki, másrészt pedig végrehajtják azt az utasítást is, miszerint szakvéleményt kell rendelniük, hogy felmérjék az építkezések valós költségeit és az esetleges kárt. Hadnagy állítása szerint az ISC-nél már a munkálatok megkezdése előtt biztosították afelől, hogy nyugodtan elvégezheti azokat, de ez csak szóban hangzott el, „papírja” nincs róla.

Az első szerződés tárgya: az a „raktár”, amiben nincs is semmi.

– Ha meg találnak valamit állapítani, állok elébe. Mi azt gondoltuk, hogy a lehető legjobbat tesszük, a leggazdaságosabb módon. Még a régi leomlott anyagot is felhasználtuk, nem is fejlesztettük, csak visszaállítottuk (az eredeti állapotot). Meg lehet nézni, minden darab megszámolható, nem veszett kárba semmi. Ha a hivatal meg akar büntetni, megbüntet, mi nem tudunk semmit sem csinálni. Fociban is megtörténik, hogy a bírónak nincs igaza, majd eldönti a videóbíró, ez esetben a szakértő s az ISC – vélekedett Hadnagy vezérigazgató még februárban.

Az Urbana igazgatói márciusi megkeresésünkre is kitartottak amellett, hogy ők a pénzügyi dolgokban nem tévedtek, a felrótt hiányosságokat pedig annak tudják be, hogy ezeket a munkálatokat javításként kezelték. – Vállaltuk, hogy legalitásba helyezzük – nyilatkozta a gazdasági igazgató, akit a fejleményekről is kérdeztünk: – Meg van kötve a szerződés tervezésre, megvan az urbanisztikai bizonyítvány, a geo- és topotanulmány. Amikor meglesz minden, akkor benyújtjuk az iratokat az építkezési engedélyre. Az egy későbbi lépés, hogy a meglévő papírok szerint újraszámolódik minden – utalt arra, hogy szakvéleményt kell rendelniük a munkálatok értékéről.

Mire április elején újra találkoztunk, már kész volt a műszaki terv is, folyamatban volt az épület szilárdságtani és tűzvédelmi szaktanulmánya. Igaz, csak a legnagyobb épületre, a nyersanyagraktárra, mert a cégnél úgy értelmezték, hogy kizárólag arra vonatkozott a polgármesteri hivatal és a Számvevőszék felszólítása az építkezési engedély megszerzését illetően.

Mit is mond a törvény, a hatóság?

Az építkezésekre vonatkozó 50/1991. számú törvény alapján erre vagy arra is eldőlhet a jogi vita. Ugyanis az 1-es, 2-es és 4-es cikkeket összevetve kiderül, hogy főszabály szerint minden építkezésre szükséges építkezési engedélyt kiváltani, és csupán a területrendezési és urbanisztikai dokumentáció alól mentesülnek azok a munkálatok, melyek javításnak, tatarozásnak minősülnek. A 11-es cikkely azonban már hosszan kitér a kivételekre.

Ennek értelmében építkezési engedély nélkül kivitelezhetők azok a munkálatok, melyek nem érintik az épület tartószerkezetét és/vagy alakját, ebbe a kategóriába tartoznak, többek között ( az idevágó részeket idézzük):

• tetők, lefödések, teraszok javítása, ha azok alakja nem változik;

• belső ácsmunkák javítása, cseréje;

• külső ácsmunkák javítása, cseréje, ha az üregek alakja és méretei megmaradnak, az anyag változhat;

• vakolás, meszelés, festés, rétegelt lemez és egyéb belső finisszázsok, valamint beltéri padolás;

• vakolatok, meszelések, festések, rétegelt lemezek és egyéb külső finisszázsok javítása, ha az épületek homlokzati elemei és színei nem módosulnak.

Hogy az Urbana udvarán elvégzett munkálatok a főszabályhoz vagy a kivételekhez sorolhatók, mi is kikértük az említett építkezési hatóság (ISC) álláspontját.

A hivatal szerint nem lehet csak úgy falazni egymásnak.

Meglepetésünkre az ISC úgy értelmezi a rá vonatkozó jogszabályokat, hogy ő maga nem értelmezheti az építkezési törvény alkalmazását, ebben egyedül az önkormányzatok illetékesek. Erre hivatkozva csak ismételni tudja a már ismert tényállást, hogy a polgármesteri hivatal megbírságolta ez ügyben a saját cégét, viszont újdonság, hogy a 2021. március elsejei határidő elmulasztása miatt javasolta a törvénytelen építkezések „felszámolását” (a Számvevőszék 2022 év végéig adott haladékot – szerk.).

Az ISC hárítását több okból sem értettük: 1. Ki más volna hivatott állást foglalni egy ilyen ügyben, ha nem egy olyan intézmény, aminek a nevében benne van, hogy felügyeli az építkezéseket? 2. Mi másért fordult volna hozzájuk a Számvevőszék, ha nem ezért? 3. Ha nem az elrendelt terepvizsgálat eredményét, akkor mit tartalmaz az ISC válaszlevele?

Éppen ezért második körben kértük, hogy adják ki levelezésüket, vagy legalább tájékoztassanak annak tartalmáról, de az ISC és a Számvevőszék is megtagadta ezt, arra hivatkozva – számunkra érthetetlen módon –, hogy nem tartozik a közérdekű információk közé két közhatóság közötti kommunikáció, ami egy közszolgáltatóra vonatkozik. 

Harmadik próbálkozásunkra a Számvevőszék annyit mégis közölt, hogy az ISC-től ugyanazt a választ kapták, amit mi is megkaptunk tőlük (vagyis a városháza álláspontját, miszerint törvénytelen az engedély nélküli építkezés), illetve azt is elmondták, hogy az építkezések törvényszerűségét egy új, március 30-ától folyamatban lévő audit vizsgálja újra.

Az Urbana vezetősége április elején nem tudott semmit erről az új auditról, és állításuk szerint az ISC-től sem járt náluk azóta senki, nem is kaptak álláspontot tőlük.