Hangos lesz a zene – figyelmeztet Katona Zsolt, amikor edzésükön látogatom meg a versenyre készülő udvarhelyi birkózókat a sétatéri labdarúgópálya melletti birkózóteremben. Jobban mondva az Iskolás Sportklub birkózóit, hiszen – talán, hogy Udvarhelyen mindenből kettő legyen – a VSK csendben elindította birkózószekcióját a legkisebbek számára.
Ahogy általában, Zsolt édesapjával, Katona Lászlóval közösen tartja ma az edzést. Igaz, Zsolt önszántából segít be, ő nincs alkalmazva edzőként a sportiskolánál. Tetszik, mert nem zavarom meg a figyelmét, hiába, hogy itt vagyok, a birkózókon van a fókusza és éppen az érkező Kacsó Bendegúznak mondja el, hány nyuszijárást kell csinálnia. Mindig annyit, amennyit késnek – fordul vissza hozzám, és még odasúgja, hogy „nehéz, borzasztóan megdolgoz”.
Jómagam már régóta tervezek bepillantást nyújtani az udvarhelyi birkózók életébe, mert annak ellenére, hogy őket sem veti fel a támogatások mértéke, csendben végzik a dolgukat és nem is akárhogyan.
Sok még iskolás birkózónak annak ellenére tudom a nevét, hogy ismerném őket, csupán azáltal, hogy az évek során rengeteg országos bajnoki és nemzetközi érmükről számoltam be. Mielőtt realizálódik, hogy nem tudják ki vagyok, hangosan rá is köszönök Lőrincz Magorra, aki 5 nyuszizásra érkezik testvérével Balázzsal. Ők ketten, a Lőrincz-tesók talán generációjuk legismertebb és legeredményesebb sportolói, tavaly nemzetközi sikereket is arattak bőven. A büntetőnyuszik után hamar elkezdődik az érdemi munka és bár valóban hangos a zene, állapítom meg,
így is túlcsattogja azt a birkózószőnyeg,
ahogy egymást vágják rá a srácok. Ma már egy technikaspecifikusabb edzést tartanak – árulja el Zsolt. Ez általában azon múlik, hogy éppen milyen időszakban vannak: amelyik pillanatban a versenyszezon elkezdődik, kezdik a technikaspecifikus edzéseket. Azelőtt főleg az erőnléten van a hangsúly, a tüdő kapacitásának növelésén, az ízületek erősítésén, lényegében a test és az elme formálásán.
A birkózók minden edzést egy 15-20 perces kemény bemelegítővel kezdenek, ami minden porcikájukat érinti, hiszen az edzéseken minden testrészüket használják a fülüktől a lábujjaikig. A légzést, a szívverést is „beállítják” a bemelegítés során – magyarázza Zsolt.
A technikás edzéseken nagyon sok a birkózás, nagyon sok a különböző fogások gyakorlása, a páros mozgások és ma, látogatásomkor ezen van a sor, mivel beindult a versenyszezon, a srácok jelenleg a sportiskolák országos bajnokságára készülnek. Az U15 bajnokságával
kezdődik a versenyek sora,
majd az U17-eseké következik Resicán, ahová én is elkísérem a csapatot. Mint az edzőktől megtudom, már a 15 éven aluliak között is vannak országos bajnoki esélyeik.
„Ott van például Fülöp Kristóf, aki amellett, hogy ügyes, azon az úton jár, hogy bajnok akar lenni” – mondja Zsolt és mint egy héttel később kiderül, Kristóf annyira jó úton jár, hogy országos bajnok lesz a 48 kilogrammos súlycsoportban.
Egy héttel később, Resicán Magor is jó eséllyel lép szőnyegre, vagy éppen Bálint Alexandra – folytatja a sort edzőjük, „vagy ott van Bendegúz”, aki Katona elmondása szerint az egyik „legmunkásabb ember a csapatból” s talán legstabilabb pont is, mégsem sikerült egyelőre belőle kihozzák a maximumot.
„Túlizgulja a dolgokat. Addig igen s a tétmeccseken nem tudott úgy fókuszálni, ahogy kellett. Évek kellettek, amíg megtaláltuk a megoldást, és próbálunk korrigálni ezen” – magyarázza, majd hozzáteszi, az említett országos versenyek után Parajdon lesz egy unikumnak számító verseny a magyar és román birkózó szövetség közös rendezésében, mégpedig a sóbányában.
Na, de egyelőre maradjunk a jelenben és az országos bajnokságoknál, amelyek miatt éppen csúcsra járatják az edzéseket, mivel ez a legfontosabb időszaka ez idénynek, „kemény 2-3 hónap lesz”.
Régen a román kupa volt az év elejére ütemezve és az országos bajnokságok az év végére. Mivel a nemzetközi versenyek év közben vannak, a román kupák jelentették a selejtezőt ezekre, így jellemző volt, hogy az országosra már nem maradt kellő motiváció a srácokban, valamennyire értelmüket vesztették ezek a versenyek.
Ezt ismerhette fel a szövetség is – amely Zsolt szerint még ha nemzetközileg nem is biztos, hogy a legfejlettebb, szépen egyben tartja a sportágat – és cseréltek vissza a versenyeket, amely így talán értelmesebb: az országos bajnokság a csúcs, és egyben selejtező is az európai s világversenyekre. Nem csoda, hogy ma, a 17 éven aluliak országosa versenye előtt tele s tele a terem.
„Nem férünk a teremben, láttad, hogy ma is hányan voltunk edzésen. Kicsit nehezebb így, hogy vannak 90-100 kilós gyerekek az ötven kilós gyerekek mellett” – vélekedik Zsolt, akinek Tifán István – vagy ahogy többen ismerhetitek: Therapisti – személyében edzőpartnere is kerül ma. Rajtuk kívül is jelen van néhány „idősebb” birkózó, köztük országos bajnokok, ők segítenek be felkészíteni Balázst, akinek elkel a nagyobb termetű edzőpartner.
Jelenleg az ISK kötelékében körülbelül 40 leigazolt sportoló birkózik, és ebbe a kisebb korosztály nem számít bele, hiszen U13-tól igazolják le a gyerekeket sportolóként, szóval a gyerekek száma a legkisebbeket is beleszámítva felugrik százig. Ezen kívül komoly munka folyik Korondon és Farkaslakán is, és az ottani ifjú birkózók is ISK-s igazolással rendelkeznek, velük együtt 100-150 sportolóról beszélünk, „a toborzás már nem szükségszerű”. S ami még feltűnik, hogy ezekről az ifjú birkózókról úgy beszél Zsolt,
mintha a saját gyerekei vagy fivérei lennének.
Egyszer az edzés közben megemlítem Zsoltnak, hogy Balázs milyen hatalmas szép szál legény és odaszól, hogy „ez a meló, nem volt ő mindig ilyen”.
Gondolom, hogy a srácok életútja motivál – mondom neki, hiszen lényegében végigkövetik azt, ahogy felnőnek. Zsolt így felel:
