Fotó: SZÁSZ ZSUZSI

Sűrűn jönnek a versenytársak: „Facebook-gyilkos közösségi oldalt indított a wikipédia alapítója”, „Közösségi oldalt indít a sztárpszichológus” – olvasott fel néhány médiában megjelenő hangzatos főcímet Lévai Richárd a Merre tovább, Facebook? című Bizniszvitaminon, majd hangsúlyozta, hogy a kihívók sosem jelentettek igazán veszélyt a Facebooknak, talán a Google volt, aki tartani tudta a lépést, de csupán rövid ideig.

Mennyi az annyi?

Átlagosan naponta 58 percet töltünk el a Facebookon, és közel ennyit az Instagramon is, szám szerint 53 percet. A többi közösségi oldal jócskán alulmarad, és nem tűnik úgy, hogy ez változni fog, ismertetett néhány statisztikát az előadó. Szerinte a TikTok az, ami időt vesz el a Facebooktól, és ez inkább a tizennyolc év alattiak körében jellemző, ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a TikTok funkciói előbb-utóbb meg fognak jelenni a Facebookon, Instagramon.

A többi adat pesszimizmusra is adhatna okot, hiszen egy Facebook oldal kezelőjeként a rajongóink 3,39 százalékát tudjuk reakcióra bírni egy-egy poszttal. Ez néhány éve ennek többszöröse volt, az arányok fokozatosan romlanak, ezért is felmerül a kérdés, hogy merre tart a Facebook, és üzleti szempontból hogyan lehet erre felkészülni.

Lévai Richárd több mint 20 éve foglalkozik marketinggel, igaz, ezt 1999-ben még weboldalfejlesztésnek hívták, „menet közben derült ki, hogy ők tulajdonképpen nem azzal foglalkoznak, mint amit gondolnak magukról”. 2007 körül kezdtek szociális hálókkal foglalkozni, 11 éve készítették el az első Facebookon hirdető kampányukat.

„Idézőjelben hivatalosra is sikerült váltani, mert Magyarországról egyetlenként vagyunk a Facebook marketingpartner programban, úgyhogy vannak izgalmas tapasztalatok” – magyarázta, miért ő beszél a témáról.

Az elmúlt években történő változások nagyon felborították azt, amit a Facebookon való kommunikációról és hirdetésekről gondolunk, vágott bele a közepébe Lévai, és ez szerinte az új funkciók miatt történt.

„Ha én kommunikálni szerettem volna, voltak arra profilok, hírfolyam képekkel, videókkal, hozzászólásokkal, nagyjából ez volt, aztán elkezdtek megérkezni más olyan felületek a különböző platformokra, amelyek egyrészt színesítették a lehetőségeinket, másrészt problémát is jelenthettek. Itt vannak a sztorik, a teljes képernyős élmények, az élő közvetítések, 360 fokos képek, kiterjesztett valóság – egy csomó olyan elem, ami elsőre nem tűnik túl izgalmasnak üzleti szempontból. Amikor magánemberként egy IronMan maszkot, vagy egy Jedi köpenyt felpróbálunk magunkra kiterjesztett valóságként a Facebook Messengerben, az vicces, de feltevődik a kérdés, hol van ezeknek az üzleti jelentőségük? Márpedig van, és ha ezekkel nem foglalkozunk, akkor előbb-utóbb valamilyen lemaradásban lesz részünk” – mondta.

Kezdjük a sztorikkal,

hiszen azokat egyre többen használjuk. A sztorik azok a maximum tizenöt másodperces videók, amelyek megtekintés után, de legkésőbb feltöltésük után egy nappal eltűnnek. Feltevődik a kérdés: miért gyártsunk tartalmat valamire, ami egy nap múlva eltűnik?

Ugyanakkor tényként kezelhetjük, hogy egyre nagyobb az a réteg – és már nem csak a fiatalok –, akik használják a sztorikat tartalomfogyasztásként. Az előadó egyik ismerőse például arra használja, hogy bejelöli a síközpontokat és megnézi az általuk feltöltött sztorikat, hogy aktuálisan melyikben milyen élet van. Ezért jó a sztori fogyasztójának, közzétevőjének meg azért, mert folyamatosan lehet tartani a kapcsolatot a követőkkel.

Vagy fitneszszalon sztorijait nézve a közelben lakó emberek fejében végigpöröghet a gondolat: „hogy ezek, itt a szomszédban milyen gyakorlatokat csinálnak, ebből is kimaradok, milyen jó lenne ebben részt venni, és váó, holnap is milyen jó kis programok lesznek”. Így nagyobb a valószínűsége, hogy a következő nap a sztorikat nézegető követő is ott lesz a fitneszszalonban.

Üzletemberként érdemes lehet megnézni, hogy a te célcsoportod használ-e ilyen jellegű tartalmakat, vagy mutat-e rá hajlandóságot, tanácsolja Lévai Richárd, mivel a tendencia azt mutatja, hogy ezek a tartalmak fogják nagyon rövid időn belül átvenni a feed (hírfolyam) jellegű tartalmak szerepét.

Sztori-sztori, de mit tegyek bele?

 „A szerencsés ebben a dologban, hogy nagyon rövid idő alatt lehet tartalmat gyártani. Egy hírlevél vagy egy blogbejegyzés megírása egy óra, egy Facebook poszt 15-20 perc, sztorikat percek alatt gyártunk” – ecsetelte. „Ha erről a bizniszvitaminról kiraktunk volna néhány sztorit, akik lemaradtak róla, szomorúak lennének, hogy milyen jó hangulat van, és még kannabiszos csokit is lehet enni” – utalt a Bizniszvitamin gasztróelőadóinak, a Kannawaynek a termékeire, a kenderkivonat hozzáadásával készült csokoládéra és proteines italra.

A sztori folyamatos kommunikációt biztosít, tartalomgyártása sokkal spontánabb. Lévai szerint a cégeknek az a legnagyobb problémájuk, hogy nem tudják, miről beszéljenek. „Akármilyen cég is vagyunk, itt vagyunk már 2-5-8 éve, és tök unalmas, amit csinálunk. Egy idő után mindenkinek ez lesz a véleménye saját cégének a tevékenységéről. Ezért nem tudunk ilyen jellegű tartalmat gyártani. De ha az ügyfélszolgálathoz beérkezik egy érdekes kérdés, tuti, hogy megosztjuk a kollégákkal, hogy hogyan lehet ilyen hülyeséget kérdezni, hát ez nem egyértelmű? Nem” – szerinte nagyon jól szolgálhat tartalomként, ha a betekintést adunk abba, hogy mit is csinálunk, milyen problémákkal találkozunk.

Úgy gondolja, hogy aki marketingben, kommunikációban előnyt szeretne élvezni, külsősként, az ügyfeleinek a szemével kell tekintenie a saját cégére, és például megmutatnia, hogyan érkezik az áru, hogy csomagolják be azt, mert az ügyfeleket ez érdekli. Ha azt hinnénk, hogy nem, jusson eszünkbe a Hogyan készült? dokumentumfilm-sorozat. Nem unalmasak a cégjeink, csak legyünk nyitottak, külső szemlélők, érdeklődőek.

A sztorikon kívül is van élet.

Vannak például olyan kiegészítő lehetőségek Facebookon, amik teljes képernyős instant élményt nyújtanak egy telefonképernyőn keresztül: „egy rendkívül élménygazdag környezetben találom magam, de nem a cég weboldalán vagyok, még mindig a Facebookon: animációk, képek, videók. Hosszú perceket képesek egy ilyen tartalommal az emberek eltölteni, ha jól csináljuk meg. Ennek a szerkesztőjét ingyen kapjuk a Facebooktól, és egy mini-website-ot tudunk felépíteni a Facebookon belül. Ezzel azt is megússzuk, hogyha 6 másodpercig vagy annál több ideig töltődik be a weboldalunk, akkor az éppen odatartó olvasóink felét elveszítettük”. És még sok ilyen lehetőséget találunk, olyan facebookos katalógust tudunk például létrehozni, amelyben a különböző termékekre kattintva rögtön kosárba tehetünk egy-egy terméket.

Ha a kiegészítő ingyenes Facebook-szoftvereknél járunk, olyan is létezik ezek között, amely segítségével néhány kattintás egy videó létrehozása, és ezeket egyre szívesebben fogyasztják az emberek, és egyre hatékonyabban is működnek.

„Általában azt vallják a cégek, hogy tök jó a videó, de amíg és amennyiért mi hívunk egy stábot, akik egy videót leforgatnak, az nem is fogja megérni. Csakhogy telefonnal és a megfelelő alkalmazásokkal fél óra alatt lehet gyártani egy videót, ami inkább mozgókép, és nem Oscar-díjas kisfilm, tudom” – majd rögtön hozzátette, a komoly videóknak is megvan a szerepe, ezért nem mondja a cégeknek, hogy ezentúl soha többé ne alkalmazzanak fotóst meg videóst, de egy egyszerű termékbemutató, egy egyszerű felvétel egy ügyféllel referenciának nagyon gyorsan létrehozható a rendelkezésünkre álló szoftverekkel.

A Messenger mint lehetőség.
szó esett arról is, hogy hol van ennek a helye az üzleti kommunikációban.

Az emberek egyre gyakrabban veszik fel Messengeren keresztül a kapcsolatot a szolgáltatókkal, mert nem várjuk tizenöt percig, hogy kapcsoljanak valakit, aki szóba áll velünk, hanem ráírunk a cégre Messengeren, és jó esetben 5 percen belül válaszolnak is a kérdésünkre. „Hét éve kezdtünk együtt dolgozni az egyik legnagyobb magyar telefonszolgáltatóval az ilyen jellegű megoldásokon, és nagyon hatékony. Nekik volt egy ilyen limitjük, hogy 15 percen belül lezárt ügyet kell produkálni, ha online érkezik be valaki. Tizenöt percen belül telefonban sokszor el sem jutunk egy kezelőhöz. Csak hogy érezzük az arányokat” – magyarázta.

Havi pár tíz dollártól kezdve lehet már értelmes chatbotokat készíteni, amik válaszolnak helyettünk, és ha „itt a teremben mindenki elkezd ugyanazzal a chatbottal beszélgetni, azonnal válaszol mindenkinek testreszabott módon”.

És miért ne köthetnénk össze a lehetőségeket? Lévai Victoria Beckham chatbotján keresztül mutatta be őket. Egy alkalommal előadónk odatévedt, és Victoria chatbotja megkérdezte tőle, hogy kipróbálná-e a napszemüvegjeiket. Azt gondolta, egye fene, átnéz a webáruházba, de ehelyett kamerája segítségével már a chatablakon belül próbálhatta fel a napszemüvegeket. Utána már csak az ujját kellett elhúznia a képernyőn, és már ott is volt a webshopban egy kattintásra attól, hogy a szemüveget a kosárba tegye.

„Azért érdekes ez a sztori, mert nemcsak képeket tudok nézni a termékről, hanem megnézni azt magamon. Volt arra is példa, hogy a KIA Stringer autóját körbe lehetett járni a kiterjesztett valóságban, vagy bepróbálni egy adott kenyérpirítót, mikrót a konyhámba.”

A hirdetések

is egyre fontosabbak a cégek életében. Az előadó kutatásai szerint, akiknek a hirdetéseik eredményesek, azoknak minden más kommunikációs és marketingelemük is sokkal eredményesebb, mint azoknak, akiknek a hirdetéseik nem mennek jól. Nyilván ez annak is köszönhető, hogy a Facebook úgy tekergette a potmétereket, hogy muszáj legyen mindenkinek hirdetni.

Lévai úgy gondolja, hogy a hirdetések által nagyon jól, szegmentálva lehet elérni az ügyfeleket, de mivel a potenciális ügyfeleink nagyon heterogének, nem egy hirdetés után kell várnunk a csodát, hanem többféle hirdetést, esetleg egy hosszabb kampányt kell felépítenünk. 

“Tegyük fel, hogy nekem van egy laptop szalonom, és ti lesztek azok, akik a következő fél évben laptopot fogtok tőlem vásárolni. Mi történik? Körülbelül úgy néz ki, hogy hárman már régen gondolkoztok rajta, már tudjátok, milyen kell, és azonnal, öt percen belül vásároltok. Van itt hat ember, aki többször járt a weboldalon, nézegette a termékeket, elolvasta a leírásokat, de igazából nem vásárol. És mindenki más olyan a teremben, aki nem is tudja, hogy ő laptopot akar vásárolni, nem tudja, hogy jövőhéten a gyereke lerúgja az asztalról az övét, feltörik, ellopják stb.

Ha én egy hirdetéssel azt mondom nektek, hogy a laptopot most ingyenesen házhoz szállítjuk, akkor ők hárman megvásárolják, hatan még jobban elgondolkoznak, és mindenki más azt mondja, hogy tök mindegy, nem akar laptopot venni. Úgy kellene hirdetni, hogy ők hárman lássák azt, hogy ingyenes a házhozszállítás, a gondolkodók hatan az ingyenes házhozszállítás mellé valami ajándékot is kellene kapjanak, hogy átbillentse őket a holtponton, és mindenki másnak olyan kellene, ami elgondolkoztatja, például hogy hogyan tud hatékonyabban dolgozni csak azzal, hogy új laptopot vásárol. Két-három típusú eltérő kommunikációval terelhetem be a különböző embereket a webáruházamba” – magyarázta az előadó. 

Ez tehát a Facebook jövőképe:

weboldal nélküli, csupán Facebook-oldallal rendelkező, ott és Instagramon értékesítő cégek, e-mailek és telefon nélküli kapcsolattartás chatbotokon keresztül, alkalmazás nélküli jelenlét mobileszközön, helymeghatározás alapú személyre szabás. Tehát aggodalomra semmi ok: a Facebook nincs veszélyben, és vállalkozóként még nagyon sok mindenben lehet előnyünkre.