Előbb felújítanák az épületet, hogy felnőttképzést és más programokat tudjanak beindítani a községben.
Fotók: Gál Előd
15 millió forintot (kb. 42.000 eurót) kap a magyar kormánytól Székelyderzs, amelyet a régi iskola felújítására és népfőiskolai programok beindítására fordíthat – jelentették be a község elöljárói február 2-án, kedden délelőtt Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár jelenlétében.
Demeter Sándor Lóránd helyi unitárius lelkész a találkozón kifejtette: újra meg szeretnék tölteni élettel a régi iskola épületét, ehhez azonban előbb korszerűen fel kell szerelniük azt, még ha az alsó szintje már most is többé-kevésbé alkalmas volna. Amint ez megvan, a felső szinten folytatnák a munkát, mondta. “Sokan jönnek román földről is, nem mindegy, hogy néz ki a falu” – utalt a presbitérium tagjaként Orbán Árpád volt székelyudvarhelyi alpolgármester arra, hogy a belföldi turizmus felélénkült a járványhelyzet miatt, amire rásegített a falun áthaladó Erdély útja (Via Transilvanica) projekt is.
Amint a felújítással meglesznek,
az élethosszig tartó tanulás jegyében felnőttképzéseket szeretnének tartani a helyieknek. Nem a diplomaszerzés a cél, hanem helyi igényekre helyi válaszokat adni, hasznosítani a máshol bevált – például vidékfejlesztési – gyakorlatokat, mondta a tiszteletes, erre pedig a népfőiskolai keretet tartják alkalmasnak. Demeter úgy tudja, hogy utoljára a 20-30-as években volt nagyon aktív a mozgalom Erdélyben, és pár éve megint úgy tűnik számára, hogy ez lesz az irányvonal.
Balról jobbra: Soltész Miklós államtitkár, István Adrián polgármester, Demeter Sándor Lóránd lelkész.
S bár létezik Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, mivel eléggé újnak számít, a mintát elsősorban Magyarországról veszik. Együttműködnek az ottani Nemzeti Művelődési Intézettel, amely felkarolta a népfőiskolai mozgalmat, és “kemény intézményrendszert” épített hozzá, de vannak már Székelyföldön is működő népfőiskolák, amelyekkel hálózatban gondolkodnak – tudtuk meg a kezdeményezőktől, akik egy csíkit és egy háromszékit emlegettek. (Egyébként a székelyudvarhelyi Művelődési Háznak is van egy ilyen című eseménysorozata – a szerk.)
– Ez a közösség nem kellene feladja, úgy mint a dombon túl, a szász településeken – indokolta a projekt szükségességét Orbán Árpád. Székelyderzs esetében úgy gondolják, hogy a közbirtokosság, a mezőgazdaság, a turizmus terén volna érdemes programokat tartani a helyieknek.
– Felnőtt egy olyan nemzedék,
amely életében nem ültetett fát, fogalma sincs az oltásról – érvelt a lelkész, pedig a gyümölcstermesztésben vannak jártas, elhivatott tagjai a közösségnek. A projekthez ugyanakkor hozzácsatolnák az UNESCO-s vártemplom lehetőségeit, “azt a kiváltságot, ami ezzel jár”, turisztikai vonalon például egy zarándokszállót alakítanának ki az Erdély útjához, valamint – a huszármozgalomra alapozva – lovasszínházzal (misztériumjátékkal) is készülnek Szent László tiszteletére, amihez hasonló, tudta szerint nincsen még az országban – emelte ki Demeter a konkrét tervek közül.
A szalonnakóstolás után nem maradhatott el a templomlátogatás és a közös ima sem.
A magyar kormány által jóváhagyott összeg kétharmadát, tízmillió forintot szánnak az épületre, ötmilliót pedig a programokra, ez körülbelül egy-másfél évre lesz elegendő – közölte kérdésünkre Orbán Árpád. Az ütemterv szerint június végére fejeznék be a felújítási munkálatokat az épületen, hogy a falunapokra, az úgynevezett jégverés napjára tudják átadni. Ezután indítanák be, legkésőbb ősszel az elképzelt programokat, amelynek célcsoportja nem csak a község, hanem a kistérség is, mert nem olyan nagy település Derzs, hogy egymagában újra és újra meg tudná tölteni közönséggel a programokat.
A jégverés napja június utolsó szombatjára esik Székelyderzsben, és a hagyomány szerint ilyenkor megemlékeznek azokról a jégverésekről, amelyek minden termést elpusztítottak mintegy kétszáz évvel ezelőtt. Az 1815. esztendőről Uzoni Fosztó Pál, akkori derzsi lelkész így ír: „Ez az esztendő Dersnek az az emlékezetes szomorú esztendő, melyben a kétszeri jégeső miatt nem aratott búzát, nem szedett törökbúzát, aratott penig csak zöld zabot október végin. Bár ilyen esztendeje soha még az ő hajnalára se virradna. Ennek emlékezetére kivánja az Eccla Innep gyanánt szentelni junius utolsó szombattyát.” A legenda szerint egy asszony álmot látott, amelyben az állt, hogy minden esztendőben meg kell kerülni a határt, hogy a falu ne maradjon termény és betevő falat nélkül. (szekelyderzs.com)
Nem csak Derzs gazdagodik,
derült ki még a találkozón, amelyen Soltész egy másik, még nagyobb értékű támogatást is bejelentett: 450 millió forintból (kb. 1,26 millió euró) épülhet meg egy új ifjúsági központ az ugyancsak unitárius többségű Homoródalmáson. Kérdésünkre, hogy milyen elvek, prioritások alapján nyújtják a kormánytámogatásokat, Soltész azt válaszolta, hogy minden felekezetet igyekeznek támogatni, de úgy véli: minél kisebb a település, a gyülekezet, annál inkább rászorul.
