Ősztől az egészségügyi tudományok szakembereit fogják Székelyudvarhelyen felsőfokon képezni a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központban együttműködésben a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Karával.
Két nappal a magyarországi választások előtt sajtótájékoztatót tartott a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK), nem is volt mentes a politikától a terem, még az elégetett szavazólapokat is felemlegette Szili Katalin, magyarországi miniszterelnöki megbízott.
Szili Katalin szerint a pandémia mindenkit rádöbbenthetett arra, hogy mennyire fontos a megfelelő szakemberek jelenléte. Majd elmondta, hogy a Pécsi Tudományegyetem augusztus elseje óta egy modellváltáson ment keresztül, „ezzel megszemélyesíthetővé vált a fenntartó, kiszélesedett az egyetemi autonómia”. Hozzá kell tennünk, hogy bár kevesebb figyelmet kaptak, itt is voltak a döntés ellen tiltakozó tanárok és diákok, akárcsak a Színművészeti Egyetem (SZFE) esetében. A sajtótájékoztató egy későbbi pontján Szász viccesen megemlíti, hogy a SZÉK már jó ideje alapítványi fenntartású, ezért is tudtak „meggyökerezni”, örül, hogy végre a magyarországiak is követik a példáját.
A miniszterelnöki megbízott szerint az induló szakok – az ápoló és a mesterszakos egészségügyi menedzser – még csak egy „induló állapot”, ők nyitottak és készek ezek bővítésére. A képzések a magyarországi akkreditációs rendszer szerint működnek majd, akárcsak a többi képzés a SZÉK-en.
Az igazgató visszafordítja egy nagy politikai kitérő után a szót, és a továbbiakban Ágoston István dékáni megbízott, a Pécsi Tudományegyetem docense az egészségügyi képzés adminisztratív feléről beszél. Gyakran emlegeti azt a „nagyon sok munkát”, ami még vár rájuk, de nem részletezi, miben áll ez, csak, hogy a „könnyű munka nem a székely dolga”. Szintén a koronavírust hozza fel példaként, hogy a járványhelyzet rávilágított arra, hogy egy ország akkor tud megküzdeni a mindennapok kihívásaival, hogyha jó egészségi állapotban lévő állampolgárai vannak, jó egészségügye van, ehhez pedig elengedhetetlenek a jól képzett egészségügyi szakdolgozók.
Mivel az egészségtudományi szakok alapvetően gyakorlati képzések, az oktatás jelenléti lesz, de bizonyos órákat akár online is megtarthatnak. A képzők képzésére is hangsúlyt fektetnek a jövőben, hogy minél több helyi szakember tudjon majd oktatni az induló szakokon.
Verzár Zsófia, a pécsi egyetem oktatási dékánhelyettese elmondja, hogy intézményükben évtizedek óta működik már az ápolóképzés, épp ezért pontosan tudják, hogyan kell egy ilyen képzést megfelelően összeállítani. A hallgatók a koronavírus alatt nem tudtak az egészségügyi intézményekbe bejutni, és nagyon fontos szerepe lett így az oktatásban a skill laboratóriumnak, ahol a pandémia alatt is működhetett a gyakorlati oktatás. Hasonlót szeretnének létrehozni Székelyudvarhelyen is.
Miről álmodik Szász Jenő?
Végezetül Szász Jenő elárulja, miről „álmodik”: hogy az alap és a mesterképzésben 100 hallgatót meg tudnak szólítani már az idén, utána az igényeknek megfelelően tervezik majd a jövőt. Újságírói kérdésre elmondja, első körben a helyek ingyenesek lesznek, a magyar állam által finanszírozott kurzusban gondolkodnak, de még pontosan nem tudják, hány főt jelent ez. A későbbiekben lehet, hogy lesznek tandíjas helyek is, az egészségügyi posztlíceumot említi, ahol egy osztály ingyenes, egy pedig fizetős, és még így is igény van a helyekre.
Szintén újságírói kérdésre kiderült, hogy nem tudják, hol tart a Sapientia és a Semmelweis Egyetem közös projektje, miszerint felsőfokú asszisztensképzőt indítanak Csíkszeredában. Azonban hangsúlyozták, a SZÉK képzése lesz, aminek a legmagasabb a támogatása politikailag és szakmailag.
„Mi vagyunk az erdélyi magyar egészségügyi képzésnek a bölcsője”,
ahogy Szász Jenő fogalmazott, visszatérő motívum volt, többször is említették a sajtótájékoztató résztvevői, hogy az egészségügyi oktatásnak hosszú múltja van Székelyudvarhelyen, a Dögi neve egyetlenegyszer sem merült fel egészen addig, amíg újságírói kérdésre Szász ki nem emelte, hogy a két intézmény „nem ugyanaz” lesz, de a cél az, hogy kiegészítsék egymást. „Valamennyi lépésüket egyeztették” eddig, mondta, a továbbiakban is fognak még, nyugtatott meg mindenkit – ahogy a kórházzal és a katolikus egyházzal, mert valamikor a katolikus iskola volt az egészségügyi képzésnek a támogatója, is egyeztetni fognak. Majd a Szili Katalinnal való rövid egyeztetés után a SZÉK igazgatójának a szavába vágva kijelentették, május, júniusban még visszajönnek, és beszámolnak erről is.
Megdöglesztik vagy életre keltik a Dögit?
A sajtótájékoztató után megkerestük telefonon Tóth Attilát, az asszisztensképző technikum szakigazgatóját, akitől megtudtuk, hogy az eredeti tervek szerint az általa vezetett intézményt bővítették volna az új képzésekkel a Semmelweis Egyetemmel együttműködésben. Erről valóban szó volt még a tavaly, április-májusban többször is érdeklődtünk tőle, hogyan áll a dolog. Az igazgató szerint aztán abbamaradtak a tárgyalások a járvány miatt, és amiatt, hogy a „Hargita megyei vezetőségtől valaki” – ezt ő sem tudta, vagy csak nem szerette volna megosztani velünk – beavatkozott. Ekkor a magyarországi partner úgy döntött, hogy áthelyezik a projektet: így Pécs kapta a feladatot, hogy Udvarhelyen folytassa a már elindított folyamatot.
Ő elképzelhetőnek látja az együttműködést, hiszen a posztliceális oktatás egy szint, a most induló más lesz. Arra azonban, hogy konkrétan miből állna, hogyan tudná a két intézmény egymást segíteni, még nem tudott választ adni, mondván, nem ismeri a másik intézmény alapszabályait. Részletesebb választ akkora ígért, ha majd „közelebb kerülnek a dolgok a valósághoz”.
