Befejezetlen építkezés, új keresztek és sírhantok fogadják az úzvölgyi katonai temetőbe érkezőt.

fotó: Kudelász Nóbel

Dagad az újabb magyar-román botrány az úzvölgyi temető miatt. Mint korábban írtuk, nagy felháborodást váltott ki az osztrák-magyar temetőben kialakított román parcellák ügye. Az ortodox húsvét és a május 1-jei szabadnap miatt a közhivatalok zárva tartanak, valószínűleg ezért nem nyilvánítottak még véleményt a kérdésben a felek. A hozzánk eljutatott sajtóközlemények arról számolnak be, hogy mindkét külügyminisztérium értesült az esetről.

Székelyföldön, Erdélyben áll a bál már,

nyilvánosságot kapott az úzvölgyi temető témája, állást foglaltak a politikai pártok is.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke levélben fordult Viorica Dăncilă miniszterelnökhöz, hogy közigazgatási eljárás útján állítsa le az építkezést. Tűrhetetlennek és törvénytelennek nevezte Kelemen a katonatemetőben a román parcellák létrehozását.

A Magyar Polgári Párt sajtóközleményében kegyeletsértőnek és történelemhamisításnak tartja az úzvölgyi katonatemetőben való indokolatlan építkezést. Értesítették a Magyar Honvédelmi Minisztérium államtitkárát az esetről.

Az Erdélyi Magyar Néppárt közigazgatási bírósági eljárást kezdeményez a dormánfalvi önkormányzat ellen, Hargita Megye Tanácsának rendkívüli összehívását is kérik. Magyarellenes provokációnak tartják a történteket portálunkhoz eljuttatott sajtóközleményükben.

A helyszínről jelentik

Szerdán délelőtt helyszíni szemlét tartottak a környék elöljárói az úzvölgyi temetőben. Az eseményről küldött közlemény és videó alapján itt Gergely András, a temetőt gondozó, területét tulajdonló Csíkszentmárton község polgármestere elmondta, hogy: – Ez egy első világháborús temető, ahova főként a 39-es kassai hadosztály katonáit temették, de német katonákat is, és itt nyugszanak a 10-es miskolci hadosztály elhunyt hősei is. A terület dokumentálva van, minden itt eltemetett katona neve felkerült a temető kerítésén levő márványtáblára. Később, néhány éve a második világháborús hősök emlékére épült a temető közepén levő emlékmű. A világháborúkban elhunyt román katonákat nem ide temették, ezért is indokolatlan a „csendes térfoglalás” Dormánfalva részéről.

Mint a megye elnöke megjegyezte, a román katonák 10 kilométerrel odébb nyugszanak, ott kellene nekik emléket állítani, vagy ha mindenképp itt akarnák, akkor is szólniuk kellett volna a tervekről, s “találnánk helyet nekik is”.

Ugyancsak szerdán a csíkszentmártoni római katolikus plébánia hittantermében Borboly Csaba beszélgetést hívott össze, megoldásokat kerestek a kialakult helyzetre. A találkozón részt vett Korodi Attila parlamenti képviselő, aki megígérte a jelenlevőknek, hogy nyomást gyakorolnak a román kormányra az ügyben. Winkler Gyula europarlamenti képviselő kapcsolatait felhasználva segítené a helyzet rendezését, szerinte három szinten kell fellépni: helyi, vagyis megyeközi, országos és nemzetközi szinten, hogy Románia tartsa be a genfi egyezményben vállaltakat.

A megbeszélésen jelen volt Csíkszentmárton község polgármestere, civilek, érdeklődők. Mindannyian bíznak abban, hogy nem kerül sor az avatásra, sikerül megoldást találni.

Csendben tiltakozni

Ha nem, akkor a civilek nagyszabású tiltakozó akciót helyeznek kilátásba az avatás idejére. Minden kereszt mellé népviseletben egy ember áll, az úton tömegesen leszünk jelen, magyar és székely zászlóval. Szervezetten, csendben fogunk tiltakozni a temető elvétele ellen – tájékoztatta portálunkat a találkozó fejleményeiről Jakab Kevend, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület elnöke. Közösen kell kiállnunk, közösségünk egységesen kell, hogy megmutassa, hogy eddig, ne tovább  – szólítja meg az ügy elkötelezettjeit Jakab.

Aki kíváncsi az Úz-völgyében történt hadi események részletes bemutatására, annak ajánljuk Gottfried Barna közösségi oldalán megosztott bejegyzését, ami ide kattintva érhető el.