Április 12-én, pénteken adták át a közel hárommillió lejből újjáépült sétatéri játszóteret Székelyudvarhelyen. Pontban 11 órakor Gálfi Árpád polgármester megnyitotta a kaput, a parkban várakozó tömeg pedig izgatottan árasztotta el az új teret. 

A játékra kicsit várni kellett

Gálfi a megnyitón múltidézéssel kezdett: felsorolta az elmúlt években felújított játszótereket, mielőtt elérkezett a jelenbe, „a város legnagyobb és legszebb környezetében lévő játszóteréhez”.

Külső forrásokat is bevontak a felújításba, ezért lett hosszabb a folyamat és késett a megnyitó, szabadkozik. De az eredményt látva szerinte érdemes volt várni. A szülőket arra kéri, vigyázzanak az új játszótérre. 

Angi Attila tervező is hangsúlyozta, hogy óvjuk az új játszóteret, mindenki „úgy jöjjön, mintha a saját udvarára jönne. Ha szemetet lát, gyűjtse össze, rakja a kukába. Ne féljünk rászólni akár más gyerekére se, ha úgy látjuk, hogy nem célszerűen használja a játékot” – biztatott. 

Mint mondta, nehéz feladat volt egy ekkora felületen – közel háromezer négyzetméter – a biztonsági zónákat figyelembe véve alakítani a teret, olyan korszerű burkolatokat használni, ami esztétikus és tartós is egyszerre. A játékelemeket is úgy kellett összeválogatni, hogy illeszkedjenek a természetes környezethez. Ugyan az utóbbi évek tapasztalata az volt, hogy a faelemek nem tartósak, ezúttal találtak egy olyan beszállítót, aki garanciát vállalt több mint tíz évig az elemekre, mondta. 

Lőrinc Árpád, a polgármesteri hivatal beruházási osztály irodavezetője következett, akinek beszéde előtt gyerekelőadást láthattak az egybegyűltek. A hivatal munkatársa szerint „minden elem arról árulkodik, hogy magunknak csináltuk”: még a város címere is visszaköszön az elemekről, pedig ők nem kérték, de a tervezők, kivitelezők így látták jónak. Elmondta, reméli, hogy a minifocipálya is két-három hét múlva befejeződik úgy műszaki, mint adminisztratív szempontból.

Zörgő Noémi, a polgármesteri hivatal szóvivője a beszédek végén gyorsan még hozzáteszi, a játszótéren éjszaka is lesz világítás, sőt, térfigyelő-kamerákat is szereltek fel. 

Milyen az új játszótér?

Már a beszédek alatt van pár türelmetlenkedő, de a játszótér akkor telik meg igazán élettel, amikor mindenki befejezi a mondandóját. 

A bejárattól jobbra rögtön egy különlegességet találtunk: egy tirolit csúszópályát. Nagy a sor, a nagyobb gyerekek alig várják, hogy végigcsúszhassanak a kötélen. 

Sokak kedvence, a kőből épített várrészlet eltűnt a kisdomb tetejéről, helyette egy mászkálós elemekkel kiegészített csúszda lett. Úgy tűnik, ezt is élvezik a gyerekek. Főleg magát a dombot. Sorra szaladnak fel rajta, dőlnek bele az élénkzöld, puha fűbe, majd höngörőznek lefelé. 

Az egyik anyuka nagyon elégedett. A fű nagyon tetszik neki, többször is említi. Gyereke is a fűben hempergők között van. Amiről még beszámol, hogy különösképpen tetszik, hogy van bent csap, ami hasznos tud lenni, ha megéheznek és/vagy összemocskolják magukat valamivel a gyerekek, mondja. Tetszik neki az is, hogy a tér nagyobb lett, mint volt. És az elhelyezkedése még mindig kitűnő: közel a készülő minifocipálya, a strand. 

A dombos résztől jobbra különféle hinták, függőágyak vannak. Egy nagytatához megyek oda, aki unokáját hintáztatja. Nagyon várták már a nyitást, mondja, több elemet is kipróbáltak. A régihez viszonyítva szerinte sokkal jobb lett az új játszótér. Mellette egy gyereket függőágyban hintáztató nő ugyanerről számol be, ők még csak most jöttek, csupán a függőágyat próbálták ki, de látnak még „ígéretes darabokat”. 

Arrébb egy nő egy furcsa alakú hintában hintáztatja gyermekét: az elem különlegessége, hogy nemcsak a gyerek, a felnőtt is hintázhat vele szemben. Ugyan még nem volt ideje, hogy mindent végignézzen, de egyelőre tetszik neki, hogy fából készültek az elemek, gyerekbarát megoldásnak tartja, viszont szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy valóban tartósak lesznek. Három gyereke van: hat, négy és kétéves, úgy gondolja mindegyik számára vannak olyan elemek, amiket élvezhetnek. Mint mondja, neki ez, a szülő-gyerek hinta az egyik kedvence, a másik a tiroli. A puha tapintású fű is tetszik neki, ahogy az is, hogy nem vágták ki a fákat, mert úgy gondolja, hogy nyáron, amikor tűző nap lesz, ez nagyon jól fog jönni. A Csereháton laknak, de valószínűleg ide fognak járni, mert az ottaniak játszóterek szörnyűek. 

A csappal felszerelt homokozó, a hinták és a mezítlábas pálya között két 11 éves lány ül az egyik padon. Ő is jobbnak találja az új játszóteret a réginél, mert többfajta hinta van. Az egyikre vár éppen, mert az foglalt.

Egy másik anyukának, aki most ismerkedik a járszótérrel, jók a tapasztalatai ezen a délelőttön, de relevánsabbat úgy gondolja, csak pár hét múlva tudna mondani. Neki is tetszik a zöld fű, s hogy vannak árnyékos részek, a csúszdához vezető úton pedig mászóelemek. 

A mezítlábas pályától balra van egy magas pókháló-szerű, kötélből készült mászóka, mellette pedig egy mászóelemekkel ellátott csúszda. Középen van még lipinka, csúszda, és egyéb finomságok, az egészet pedig körbeveszi egy aszfaltsétány, ahol lehet futni, biciklizni. 

S ezek mind-mind csak arra várnak, hogy ti is teszteljétek őket!