Ahogyan korábban már beszámoltunk róla, a Központi Választási Iroda (BEC) több elnökjelöltet kizárt, köztük Diana Iovanovici-Şoşoacăt is. Az S.O.S. Románia Párt politikusa még az államelnöki jelölések iktatási határidejének lejárta előtt tíz perccel ismét benyújtotta a jelölési iratcsomóját, ezúttal a támogatói aláírások nélkül.
A BEC vasárnapi esti közleménye szerint a testület megállapította, hogy Şoşoacă ugyanazokat az iratokat nyújtotta be, mint október 3-án, de nem csatolta a támogató aláírásokat és a választási logóját, ezért „befogadhatatlanként” elutasította jelölésének iktatását.
Az európai parlamenti képviselő a döntés közlésétől számított 24 órán belül fellebbezhet az alkotmánybíróságon.
Azért, mert
Időközben hétfőn, október 7-én este közzétette az alkotmánybíróság a Diana Şoşoacă elnökjelöltségét elutasító határozatának indoklását – számol be az Agerpres.
Eszerint az SOS Románia párt elnöke a Románia NATO- és EU-tagságával kapcsolatos megnyilvánulásaiban megkérdőjelezi az alkotmány tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget.
„A nyilvános állásfoglalásai (…) és az alkotmányos értékekkel (…) ellentétes meggyőződéseinek hangoztatása, valamint bizonyos nyilvános rendezvényeken való részvétele elegendő okot szolgáltatnak arra a következtetésre, hogy Diana Iovanovici-Şoşoacă asszony Románia elnökjelöltjeként megkérdőjelezi és figyelmen kívül hagyja az alkotmány tiszteletben tartásának kötelezettségét, amikor az állam alapvető értékeit és opcióit (…) garantáló NATO- és EU-tagság megszüntetéséről beszél” – áll az indoklásban, amelyben az alkotmánybíróság megállapította: Şoşoacă megnyilvánulásai „nyilvánvalóan” távol állnak az alkotmány tiszteletétől és a demokrácia védelmétől, amelyek az államelnök-jelöltség feltételei.
Az indoklás szerint egy államelnökjelölt tisztában van a nyilvánosság előtt közölt „üzeneteinek, eszméinek, véleményeinek, meggyőződéseinek, értékítéleteinek és érveléseinek jelentőségével”, így mindezek jelzik, hogy miként viszonyul az alkotmányhoz és az alaptörvény értékeihez. Diana Şoşoacáról pedig köztudott, hogy megnyilvánulásaikor az állam demokratikus alapjainak megváltoztatását szorgalmazza és az alkotmányos rend ellen szólal fel. „A véleménynyilvánítás szabadságát és a vélemények sokszínűségét egy demokratikus társadalomban az alkotmány garantálja. A demokratikus szabályok a politikai nézeteitől függetlenül valamennyi állampolgárra vonatkoznak, de nem tolerálhatók az anarchista megnyilvánulások a közéletben” – érvelnek az alkotmánybírók.
Indoklásukban emlékeztettek arra, hogy választások előtt természetes a nézetek ütköztetése, és a jelöltek közötti viták segítenek a választóknak a megalapozott döntések meghozatalában. Ám a megnyilvánulásaikor Diana Şoşoacă nem a Románia demokratikus irányvonalával kapcsolatos politikai elképzeléseit fejti ki, hanem folyamatosan demokráciaellenes és antiszemita üzeneteket terjeszt, és „szisztematikus aláássa a román állam alkotmányos alapjait és garanciáit, nevezetesen Románia euroatlanti tagságát”.
Veszélyes lépés volt
A G4Media véleménycikkben elemezte az Alkotmánybíróság (CCR) ítéletét, amely a hivatalos indoklás szerint Diana Șoșoacă alkotmányhoz és az államhoz való lojalitásának hiányára hivatkozik, a cikk szerint azonban „alaptalan és önkényes” döntés, mivel nem nyilvánították ki, hogy Șoșoacă nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, sem pedig a politikai kapcsolataival vagy oroszbarát tevékenységeivel kapcsolatos konkrét bizonyítékokat nem mutattak be. Ezzel szemben a döntést az Alkotmánybíróság olyan homályos érvekre alapozta, mint a politikai lojalitás, ami a szerzők szerint rendkívül veszélyes precedenst teremt – szemlézi a G4Media cikkét a Transtelex.
A döntés politikai kontextusát vizsgálva a cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a CCR öt bírája közül négyet a Szociáldemokrata Párt (PSD), egyet pedig az RMDSZ nevezett ki. Az ellenzéki pártok pedig le is csapták a feldobott labdát, és élesen bírálták a döntést, azt állítva, hogy ez a PSD erőszakos beavatkozása a választási folyamatba. A döntés ugyanis összhangban állhat a PSD politikai érdekeivel, mivel így nagyobb esély van arra, hogy George Simion, az AUR vezetője, a második fordulóba kerüljön Marcel Ciolacuval, a PSD jelöltjével szemben. A szerzők szerint bármely másik ellenzéki jelölt, például Mircea Geoană vagy Elena Lasconi, potenciálisan egyesítheti a PSD-ellenes szavazókat, akik többségben vannak az országban.
Kelemen Hunor és Marcel Ciolacu szerint
A döntés magyarázkodásra késztette a PSD-t és az RMDSZ-t is, hogy a bírálatok élét letörjék, a pártok elnökei a demokrácia értékeinek fontosságát hangsúlyozták – írja ugyancsak a Transtelex.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Diana Şoşoacának a választási versenyből való kizárása kapcsán azt mondta, a jelöltekről a választópolgároknak kell dönteniük, nem az állam intézményeinek. Az Agerpres szerint elmondta, nem ismeri sem a Şoşoacă jelölése ellen benyújtott óvások tartalmát, sem az alkotmánybíróság döntésének indoklását, de úgy véli, hogy ha egy jelöltet nem ítéltek el jogerősen, és ezáltal nem tiltottak el a választáson való indulástól, a választópolgárokra kell bízni a döntést, az állam intézményei nem avatkozhatnak be.
Marcel Ciolacu a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint a Diana Şoşoacă jelölése kapcsán hozott alkotmánybírósági döntés indoklás hiányában aránytalannak tűnik a választás és a megválaszthatóság demokratikus elvéhez képest. „Az alkotmánybíróság fő feladata a jelöltek és megválaszthatósági joguk védelme, nem pedig a választáson való részvételük akadályozása. Továbbra is fenntartom, hogy a tisztségeket a szavazóurnáknál leadott voksokkal kell elnyerni, ez a demokrácia lényege” – fogalmazott.