Nőttek a fizetések a polgármesteri hivatalban, és velük együtt a szakadék a vezetők és alárendeltjeik között.

A kép illusztráció.

Mennyi az annyi és mihez viszonyítva?

Az országos statisztikák szerint az elmúlt tíz évben 3,5-szörösére, az elmúlt négy évben pedig a duplájára nőtt a minimálbér, de így is alig éri el a 2011-es átlagbér szintjét, ráadásul az utóbbi két évben még jobban elhúzott az átlagbér. Amíg 2017-ben 1600 lejes különbség volt a két referenciaérték között, ez 2019-re már 3100 lejre nőtt, ugyanis a bruttó átlagbér 3100 lejről 5100 lejre emelkedett. Az országos nettó átlagbér 2018 decemberében súrolta a háromezer lejt.

Ahogy az lenni szokott, a minimálbér emelése magával vonzza minden közalkalmazott fizetésének emelését, hiszen a bérrácsban minden juttatást a minimálbérhez viszonyítanak, és az önkormányzat által megszabott szorzókkal számítják ki, az adott állás besorolásának és fokozatának megfelelően.

A januári tanácsülésen éppen a módosult bérrács elfogadásáról döntöttek elöljáróink, hiszen január 1-től bruttó 1900 lejről 2080 lejre emelte a kormány a legkisebb garantált fizetést. A hivatali fizetések a minimálbér növekedésével arányosan változtak, a szorzók változatlanok maradtak.

Alább mutatjuk az új számokat, de felhívjuk a figyelmet, hogy ezek csak az alapbérek, tehát nem tartalmazzák például a régiség vagy a munkakörülmények után járó többletet (spor), az évente két minimálbér értékű étkezési jutalékot, és az üdülési csekkek értékét sem.

Választottjaink gázsija

nem szerepel a bérrácsban, ezért a városháza sajtószóvivőjéhez fordultunk. Zörgő Noémi elárulta: a polgármester esetében 6,5-ös szorzóval számolnak, így egy havi bére 2080 lejjel beszorozva bruttó 13520 lej, ami nettó 7900 lejnek felel meg. Az alpolgármesternél valamivel kevesebb, 5,5-ös a szorzó, így egy havi bére nettó 6700 lej.

A helyi tanácsosok a szabályzat szerint havonta legalább három gyűlésen részt kell, hogy vegyenek. Amennyiben ez a feltétel teljesül, akkor a havi juttatás a polgármesteri bér 10%-a, vagyis bruttó 1352 lej, amiből a jövedelmi adó és társadalombiztosítási járulékok levonása után havi nettó 791 lej marad.

Emlékeztetőül: a 2017. évre vonatkozó vagyonnyilatkozatokból kiderül, hogy az akkor még bruttó 1450 lejes minimálbérrel számolva a polgármester havi nettó 6400 lejt keresett, az alpolgármester 4800 lejt, míg a tanácsosok 500-600 lej körül (jelenléttől függően). Alig két év leforgása alatt tehát jelentős, nettó 1500-1900 lejes különbségekről beszélhetünk a város első két embere esetében.

A hét vezérposzt

Értelemszerűen a vezető funkciókat betöltő személyeknek járnak a legjobb fizetések, ebből hat kategóriát különböztet meg a bérrács, és mindegyiknél van I. és II. fokozat, ami elég jelentős bérkülönbségeket eredményez. A besorolást a közvetlen felettes (többnyire a polgármester) dönti el, és elsősorban a munkakör felelősségétől és fontosságától függ – tette hozzá a sajtószóvivő.

Mit jelent bugetar-nak lenni?

A köztisztviselői státusz nagy előnye az, hogy a rendszer vigyáz a saját embereire, és gyakorlatilag csak súlyos fegyelmi eljárás okán távolítható el a posztból, amit versenyvizsgával elnyert. Az állás megszüntetése esetén alternatívát kell ajánlani neki, illetve időnként fel kell kínálni az előléptetés lehetőségét.

A törvény szerint ehhez csupán három év tapasztalatra van szükség az adott szinten, legalább jó minősítésben kell részesüljön az utóbbi két évben, és nem szerepelhet fegyelmi szankció a „doszárjában”. Nem szükséges állásüresedés vagy új állás létrehozása sem, hanem az elfoglalt posztot alakítják át, és a magasabb funkciót vizsgával töltheti be a jelölt. Ennek egyetlen akadálya az önkormányzat költségvetése lehet, ugyanis nem léphet feljebb az illető, ha nincs erre anyagi fedezet.

Amennyiben a magasabb bérezésű II. fokozattal rendelkezik, a város jegyzője nettó 6700 lejt, a főépítész és az igazgatók 6000 lejt vihetnek haza. Őket követik az igazgatóhelyettesek, a főkönyvelő, a főmérnök 5550 lejjel, de az osztályvezetők sem maradnak el sokkal a maguk 5300 lejével, az irodavezetők pedig 4600 lejt kaphatnak kézbe.

Ugyanezen állásokat betöltő, de az I. fokozatba tartozó személyek az említett összegek körülbelül 80%-ával kell, hogy megelégedjenek, ez 840 lejtől 1200 lejig terjedő mínuszt is jelenthet az előkelőbb II. fokozathoz képest.

Azt már nem árulták el a városházán, hogy melyik tisztviselő milyen fokozatban van, arra hivatkozva, hogy személyes adatnak minősül, amiről csak ők maguk nyilatkozhatnak (megj.: a vagyonnyilatkozatok leadása pedig csak júniusban várható). Jakab Attila városmenedzser annyit mégis elmondott, hogy a legtöbb esetben a magasabb fokozatot, tehát a nagyobb fizetést ítélték meg a vezetőknek.

Maga a városmenedzser különben szerződéses viszonyban van a hivatallal, itt már nincsenek bérezési fokozatok, a jegyzővel megegyező fizetést, 6700 lejt kap kézbe.

A „jó munkás emberek”

Régiségtől függően a felsőfokú végzettséggel rendelkező (jog)tanácsos, szakértő (expert) vagy felügyelő (inspector) nettó 2000 és 3000 lej közt kereshet, egy alacsonyabb képzettségű előadó (referent) már valamivel kevesebbet, 1800 és 2400 között. A bérrács minimális különbséget tesz a köztisztviselők és a szerződéses alkalmazottak között, az utóbbiaknak az említett összegek 90-94%-a jár ugyanarra az állásra.

Mitől függ, hogy mennyi jár?

A közalkalmazottak fizetését a törvény egy bérrács formájában szabályozza, amely az önkormányzatokra nézve kötelező. Ez tulajdonképpen egy táblázat, amelyben a minimálbért szorozzák be egy indexszel, az adott állás besorolásának függvényében. Ezeket a szorzókat bizonyos értékek között szabadon meghatározhatja az önkormányzat, ehhez minden esetben tanácshatározatot kell elfogadni. A bérrács csupán az alapértékeket tartalmazza, amely régiség alapján, bizonyos időközönként nő. A törvény szerint öt régiségi fokozatot lehet elérni: 3 munkaév után 7,5%-os, 5 év és 10 év után 5%-os, majd 15 és 20 év után 2,5%-os emelés jár. A vezető tisztségviselők (igazgatók, osztályvezetők stb.) esetében viszont nem járnak az említett százalékok – tette hozzá ennél a pontnál Jakab Attila városmenedzser.

A helyi rendőrségnél is a végzettség és a fokozat dönti el a szorzókat: felsőfokú diplomával 2000 lej a kezdő fizetés és a legmagasabb fokozatban eléri a 3000 lejt, alacsonyabb végzettséggel pedig a referensekhez hasonlóan fizetnek.

A polgármester kabinetjében dolgozó személyeknek a szerződéses munkaviszonyban járó legmagasabb fokozat (I. A) szorzójával számolják a fizetését, és őket is végzettség és tapasztalat sorolják be valamelyik álláskategóriába, például tanácsosnak vagy referensnek.

A hivatalnál dolgozó, szerződéses munkatársnak számító pénztáros nettó 1600 és 2000 lej, a titkár 1450 és 1700 lej között keres. Az összeg régiségtől függ. A szakács és a takarító is 1450, a kapus 1700, a sofőr 1900 lej körüli összeget visz haza minden hónapban.

Egyre mélyebb a szakadék

Emlékeztetőül: 2015 óta megduplázódott a minimálbér, ennek több mint felét pedig alig egy év leforgása alatt adták hozzá (2017-ről 2018-ra), és a növekedés legnagyobb haszonélvezői a közigazgatásban minden bizonnyal a vezető funkciókat betöltő személyek. Az elmúlt két évben anélkül nőtt meg ezeknek az állásoknak a bérezése, hogy ez feltétlenül indokolt lett volna, és annyival, mint egyeseknek az egész havi fizetése.

Amíg a kezdő titkárnőnél 1,2-es szorzóval alig bruttó 220 lejes, a legfelső fokozatot betöltő jogtanácsosnál 2,45-ös szorzóval 440 lejes növelést hozott a minimálbér legújabb emelése, addig a polgármesternél 6,5-ös szorzóval már 1170 lejes pluszbevételről beszélhetünk. Az összeállításból az is kitűnik, hogy a helyi rendőr, aki az utcán végzi a munkáját, és saját bőrét viszi a vásárra, ugyanolyan alapbért kap, mint aki az íróasztalt koptatja egész nap.

Mennyi kellene legalább?

Egy felnőtt személynek havi nettó 2552 lejre van szüksége a tisztes megélhetéshez, egy gyermektelen házaspárnak 4164 lejre, egy egygyerekes családnak 5551 lejre, illetve egy városon élő négytagú családnak 6762 lejre – derült ki egy 2018. évi tanulmányból, amelyet novemberben közölt a maszol.ro.

A tisztes megélhetés paraméterei a következők: kiegyensúlyozottan táplálkoznak, rendszeresen tudják frissíteni a ruházatukat, olyan lakásban laknak, amely egy bizonyos fokú intimitást biztosít a családtagoknak, és jó minőségű bútorokkal, jó minőségű háztartási gépekkel szerelték fel, ki tudják fizetni a számláikat, egészségbiztosításuk van, rendszeresen járnak színházba, moziba, és évente egyszer együtt nyaralnak, valamint pénzt tudnak félre tenni értékes fogyasztási javak beszerzésére vagy nem várt költségekre.

Valamennyivel enyhébb, de még mindig jelentős a törés tehát a vezetők bérezése, amely 4000 lejnél kezdődik, illetve a felsőbb besorolású alkalmazottak között is, akiknek alapbére 3000 lejnél plafonizálódik. A bérrács alapján a 3000 és 4000 lej közötti résben nincs egyetlen álláskategória sem!

A számokból az is kiolvasható, hogy néhány éve vannak már jól fizető, versenyképes bérek a közigazgatásban, azonban ezeket egy nagyon szűk réteg élvezheti, és egyre mélyebb a szakadék köztük és a többség között. Az alsóbb szinteken pedig még mindig a létminimum küszöbén tengődnek az alkalmazottak, akik ráadásul saját vagyonukkal felelnek a számvevőszék előtt minden aláírásért, ami közpénz kezelésével jár. – Van, aki egy élet alatt nem keres annyit, hogy visszafizesse a megállapított kárt – hangzott el még Jakab Attilától, aki példának okáért a város becsődölt napilapjára utalt.

Persze, a minimálbér emelése mindenkinek jól jött, de egyre nyilvánvalóbb, hogy eleve az arányokkal vannak gondok. Akinek sok van, annak még több lesz, akinek kevesebb, annak még ez is kevés, ezt pedig csakis a szorzók újragondolásával lehetne méltányosabbá tenni. Ez nem csak helyi, ez egy országos probléma.