Mindenki az esős időszak végét várja. Nagy Istvánnal, a csíkszeredai meteorológiai állomás szakemberével, a Szentegyházi meteo állomás Meteo Pityujával kerestük a válaszokat.

Fotó: Nagy István

Több napra adja ki már figyelmeztetéseit az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) honlapján, jelenleg is érvényben van egy narancssárga riasztás Hargita megye területére, utána pedig rögtön érvénybe lép a sárga kód. Ha közben nem változik. Mert mostanában könnyen leszakadhat az ég Udvarhelyszéken.

Radarképek az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) honlapjáról.

Szinte nem telik el nap nagyhozamú eső nélkül, naponta kapunk hírt elöntött pincékről, elmosott, lezárt utakról. Mikor már nem láttam a figyelmeztetések végét, Nagy Istvánt, a csíkszeredai meteorológiai állomás szakemberétől, a Szentegyházi meteo állomás Meteo Pityujától kértem segítséget a helyzet megértése miatt.

Minek köszönhető ez a szélsőséges időjárás?

Egy magaslégköri légörvény, úgynevezett hidegcsepp ékelődött be, fölöttünk zajlanak az események az utóbbi időszakban. Ez a hideg légmassza környezeténél hidegebb, magasabb légrétegekben mutatható ki, 5-6 kilométer körül. Ebben a magasságban hozzávetőleg mínusz 35 fokos a levegő.

Tudni kell, hogy a magasban található hideg levegő ebben a meleg időben kedvez a légköri instabilitásnak. Ha hűvösebb lenne, akkor nem lenne ennyire extrém a helyzet. Megfigyelhetjük, hogy

mindig nappalra durvul el a helyzet a meleg hatására,

aktivizálódni kezd a légkör Moldvában. A meleg levegő természete szerint  felfelé igyekszik. Jelen pillanatban Szentegyházán a páratartalom 70 százalékos, háromnegyed egykor elég nagynak számít ez. Röviden: bőven van nedvesség a levegőben. A páradús levegő találkozik ezzel a hideg légmasszával, ezeknek a házasságából születnek a nagy hozamú esők és jég.

Inkább a hirtelen lehullott, nagy mennyiségű csapadékkal gyűlt meg a bajunk. 

Vízmennyiség most dögivel van a légkörben. Most a Balkán-félsziget felett két hidegcsepp ékelődött be, miért lenne elég egy, két centrum van. Délkeleti áramlás van, páradús környezetben jönnek létre az esőfelhők, lassú mozgásúak, nem egy széles sávon terítik szét a csapadékot, hanem egy helybe leeresztik az egészet, s úgy járunk, mint itt, Szentegyházán, hogy a víz felveti a tömbházunkat, 82 liter eső jött le másfél óra alatt.

Mennyi eső volt júniusban?

Nem hivatalos, általam mért adatok szerint 175 liter eső esett idáig, pedig még csak a hónap felénél tartunk. Tudni kell, hogy a június az év legcsapadékosabb hónapjának számít. Az egyszerű ember is megfigyelte ezt a jelenséget, ezért vannak a népi hiedelmek, amelyek Medárd, vagy Margit napjához kapcsolódnak.

Tipikusan a mostani időszakra jellemző sűrű felhők (Cumulonimbus calvus), nagy hozamú esővel.

A fotót Nagy István készítette Csíkszereda határában.

A meteorológiai szolgálat 1961-2000 között mért adataiból megállapítható, hogy Csíkszeredában ebben a hónapban például átlagosan 89,8 liter csapadék esik. Sajnos udvarhelyi adattal nem tudok szolgálni, de Székelyudvarhelyen mindig több a csapadék, mint a hegyen túl. 

Ez köszönhető annak, hogy Udvarhely a Hargita-hegylánc nyugati oldalán fekszik, az uralkodó széljárás nyugati, ezt azt jelenti, hogy a Hargitába belebotlanak az esőfelhők, kihullatják az esőt magukból, átbükkenve pedig általában ki vannak már száradva.

Akkor mégis van valami abban, hogy az emberek jobban félnek a keletről érkező felhőktől?

Igen, lehet valami ráció ebben a megfigyelésben, jelenleg is keleti-délkeleti áramlás van. Félünk a keleti időtől. De ha azt kérdeznéd, hogy meddig tart ez az időjárás, az nagyon jó kérdés lenne. Látom, hogy a figyelmeztetéseket egyre meghosszabbítják. Jelenleg narancssárga jelzés érvényes a megye területére, holnaptól sárga kódunk van június 20-ig. Jó esetben egy délről feltolódó magas légnyomású rendszer érkezne, ami kitessékelné a térségünkből a páradús, instabil levegőt, helyette száraz, meleg, stabil rendszert hozva létre.

A magassági légörvényünk be van karikázva.

Esély van erre?

Elég érdekes a következő időszak, valami változás június 24-e körül körvanalazódik, ekkor a légnyomás megemelkedik, hűlni fog az idő. De ez annyira messze van, hogy addig még bármi előfordulhat.

Néhány modell azt mutatja, hogy magas légnyomással érkezik a meleg,

25-e táján, amikor egy anticiklon váltja a magaslégköri légörvényt. Tőlünk északra egy magas légnyomású, délre is egy másik hasonló rendszer uralkodik, a kettő között van a mocsárhelyzet, ami van felettünk. Európa-szerte instabil az időjárás: Franciaország területén egy nagy nyomásminimum van, ami nem sejtet jót, Olaszországban jeget jósolnak, az Ibériai félszigeten szelet és jeget.

Kell a víz a földnek, vagy most már elég?

Szombaton lesz a következő talajnedvesség-mérés. Az előző adatok azt mutatják, hogy egy méter mélységben mérsékelt szárazság van, fél méteren pedig éppen elegendő a vízmennyiség. Ne felejtsük el, hogy száraz őszünk volt, nagyon száraz telünk, s nagyon-nagyon száraz tavaszunk. Van egy hatalmas hiány, amit pótolni nem könnyű. Ami biztos: a földfelszín körülbelül húsz centiméterig telített, ezért károkat okoz a veteményben. Arra lenne szükség, hogy kicsit szűnjön az eső, ne egyszerre érkezzen, hogy tudjon lejutni a mélyebb rétegekbe is, kapjanak ellátást a kutak, éljenek a gyümölcsfák.

Az év elején még azzal volt tele az internet, hogy ez lesz az elmúlt időszak legszárazabb nyara.

Az ilyen hosszútávú előrejelzésekben olyan sok a bizonytalanság, hogy nem tudom, érdemes-e beszélni róla. Még a kéthetes előrejelzés is soknak tűnik, lehet kételkedni benne. Mindenki szeretné tudni, hogy milyen idő várható, de szerencsére ez nem kívánságműsor. Ami térségünket illeti,

hőhullámokkal tarkított instabil időt jósolnak erre a nyárra,

nagyobb melegek lesznek, viharokkal. Most ér véget az El Nino ciklusa, a La Nina váltja, ami globális szinten a hőmérsékletek visszaesésével jár. Meglátjuk, mi lesz belőle.

Mindig foglalkoztat az, hogy ki adja ki a riasztásokat. Automata rendszert kell elképzelni, vagy valós időben figyelik a térképeket?

A szebeni és bukaresti kollégák a nap huszonnégy órájában figyelik a térképet, ők dolgoznak az előrejelzéseken. Figyelik a radart, összevetik a meteorológiai állomások méréseivel. Látják a viharfelhőket, meg tudják különböztetni a felhők sűrűségét, követik a mozgási irányukat, fejlődési stádiumukat. 

Valós idejű (nowcasting) figyelmeztetések a meteoromania.ro honlapon.

Megéri figyelni a meteoromania.ro oldalt, ami szolgálat hivatalos honlapja. Mindig kihangsúlyozom, hogy nézegessék az emberek, ahol valós idejű (nowcasting) figyelmeztetést kaphatnak. Ha mobiltelenfonról felkeresik az oldalt, akkor kérhetnek értesítést saját tartózkodási helyükre. Komolyan kell venni ezeket a figyelmeztetéseket, mert néha nagyobb bajtól is megóvhatjuk magunkat és környezetünket. Velem is előfordult, hogy Ozsdolán csipogott a telefonom a rossz idő miatt, hasznos volt.

Sokféle honlap szolgál előrejelzéssel. Melyiket használjuk, kövessük. Melyik a megbízhatóbb?

Ezeket az oldalakat az különbözteti meg egymástól, hogy milyen modell, vagy modellek alapján szimulálnak. Többségében elmondható, hogy a modellfuttatások nem olyan nagy felbontásúak, hogy minden apró településre használható információt nyújtsanak. Én jelen pillanatban a GFS modellt nézem, amiről nem mondom, hogy nem veszi egyáltalán figyelembe a terepviszonyokat, de ötven százalékban megfeledkezik a hegyekről. Jól számít, csak ne legyenek hegyek a játékban. 

Szoktam használni a pivotalweather.com oldalt, de a laikusok a sok térkép között nem igazán tudnak eligazodni, nem olyan egyértelmű mindenkinek az értelmezése. A meteoblue például több modell átlagával dolgozik. Azt jósolja, hogy a hétvégén már lejár a csapadékos ciklus. Sokat néztem az Accuweather oldalt is, volt amikor bejött. Mindig meg kell nézni, hogy az előrejelzés megbízhatóságánál mit írnak, mert 35-40 százalékkal sokra nem megyünk. Nem szívesen lennék néha a prognosztikás kollégák helyében, az biztos.