Már álmukban is látják az egymétereket

Fotók: GÁL ELŐD, MAGYARI TÍMEA

Hiába, hogy hétfőn kezdődik az iskola, egyelőre hatalmas a káosz, az iskolaigazgatók rengeteg problémával szembesülnek, amelyekből többet már sikerült, többet még nem sikerült megoldaniuk.

A Palló Imre Művészeti Líceum vezetőtanácsa majdnem minden nap ülésezik, óránként jönnek az újabb és újabb intézkedések, amelyeknek eleget kell tenni. Miután kiderült, hogy Székelyudvarhely zöld zóna, ők az állandó jelenlétes oktatásra készültek fel, átalakították a tantermeket, hogy minden gyereknek legyen saját asztala betartva a távolságokat. Az osztályfőnökök kijelölik, hogy melyik asztal és szék kié, és az az övé marad az elméleti órákon, mondja el ottjártamkor Porsche Éva igazgató.

Számukra a szakoktatás megszervezése okozott nagyobb gondot. A képzőművészetiseknek tömbösítették a szakóráit egy termen belül, tehát az osztálynak egymást követően tartják meg az egész heti szakóráit. Miután egy csoport kijön a szakteremből, következik a félórás szellőztetés, fertőtlenítés, és a következő csoport csak azután mehet be abba a terembe. A zenészeknél az elméleti oktatást ugyanebben a tömbösített módszerben oldják meg. Az „egy tanár-egy diák” féle oktatásnál minden tanár vállalta, hogy a 45 perces óra után 15 perc alatt szellőztet, lemossa a zongorabillentyűket, kilincset. Az igazgatónő szerint ezzel a módszerrel megvalósítható, hogy teljesen fertőtlenítve legyen a hely.

Az informatikai órák megtartására keresik még megoldást, mivel azok eszközhöz kötöttek. A tornaórák helyszíne is kérdéses, mert egy nagyon pici termük van, ebben a szabályozás szerint nyolc gyerek lehetne egyszerre. Kértek segítséget a várostól: a Jungle Club mögötti sportpálya használatát, és úgy néz ki, megoldódik, amíg az időjárás megengedi, de ez valószínűleg csak szeptemberben és októberben lehet megoldás. A vallásszakos tanárok városszinten kezdtek azon gondolkodni, hogy ökomenikusan egy osztálynak tartsák a vallásórákat, minden héten más-más vallású órát.

Most sikerült berendezni úgy az iskolát,

hogy minden tanuló jelenlétével indulhasson az oktatás, egy osztályt, ahol kevés a betanító tanár, áthelyeztek a kicsi épületbe. Van ott még két terem, a zeneelmélet termek, ahonnan felköltöztették az egyszemélyes padokat, ahogy minden ilyen padot az alsó épületből. Így a zeneelméleti oktatáson az első két hétben széken fognak ülni a diákok, és olyant tanulnak, amit nem kell leírjanak. A bútorzat még mindig probléma, de jelezték az igényeiket, amelyek a szeptemberi tanácsülésen átcsoportosított összegből megoldódhatnak.

Egyszemélyes padokból például ők kértek a legkevesebbet, körülbelül százat, van iskola, amely többszázat, mert sok helyen, ha a diákok egyesével ülnek egy kétszemélyes padhoz, nem lehet lefedni az osztálylétszámot. „A padlásról is lehordtuk az asztalokat, vízsugárral mostuk, súroltuk őket, hetek óta méricskélünk, már álmunkban is látjuk az egymétereket” – mondja nevetve Porsche Éva.  Az osztálytermekben le kellett szedniük a függönyöket, szőnyegeket, mindent, ami textil és nem fertőtleníthető.

Mivel a tankönyveket nem tudták összeszedni az év végén, most egy külön teremben csücsül az összes, lefertőtlenítették, és majd egy hét múlva osztják ki őket.

A nagylétszámú osztályokat egyszerre elhelyezni az egyik legnagyobb kihívás az Orbán Balázs Általános Iskola aligazgatója, Nagy Endre szerint is. Ők rendes tanévre készülnek, és azokban az osztályokban, ahol egyszemélyes padok voltak, berendezhető a terem a távolságok betartásával, de nem lesz a diákoknak túl nagy mozgástere. Egy másik osztályban Dr. Ambrus József Facebook-oldalán megosztott kép mintájára próbálták elhelyezni a kétszemélyes padokat.

Felvetődött a plexi beszerzésének lehetősége is, de ez majdnem annyiba kerül, mint egy egyszemélyes pad, egyébként sincs olyan kis osztályuk, ahol ne tudnának teljes létszámmal részt venni a tanulók az órán.

Kettőbe vágták a padokat

„Ha hamarabb jött volna, akkor látta volna, hogy az összes tanár be volt rendelve, hordták a padokat le-föl. A kettes padokat szó szerint kettőbe vágtuk, hogy minél több egyespadunk legyen, mert hiába vártuk volna karba tett kézzel, hogy kapunk majd valahonnan egyespadokat. Szerencsére volt raktáron néhány fölösleges padunk, s azokat így megdupláztuk. Még így is van padhiány. Vannak olyan osztálytermeink, ahol az egyespad sem megoldás, mert akkor nem tudunk egy teljes osztályt elfértetni. Mind nagy létszámú osztályaink vannak, kettőt leszámítva 28-29-30 fővel. Így sok esetben maradnak a kettes padok: két gyereket leültethetünk, csak kell plexi közéjük” – mondja el megkeresésünkre Trinfa Pálma, az Eötvös József Szakközépiskola igazgatója.

Elmondása szerint nagyon színes osztályaik lettek: vannak termek, ahol 3-4 féle pad is van. Mivel továbbra is hiányzik bútorzat és a plexik, hibrid oktatással kezdenek, de a kellő dolgokat már megrendelték, és a hivataltól kapott költségvetés kiegészítésből remélhetőleg fedezni is tudják, így a második héttől már átállnak a „zöld változatra”.

„Az első hét úgy fog kinézni, hogy első napra behívjuk az összes gyermeket, kilenctől lesz egy tanévnyitó, tizenegytől még egy. Mivel nagy a pálya, a tanévnyitóra két rendben beférnek a diákok. Ki van krétázva a helyük a pályán, reméljünk nem lesz eső, mert akkor újra kell csináljuk. Az első héten az osztályaink többsége jön teljes létszámmal, de néhány nagy létszámú csoportban osztályonként 5-6 gyerek otthonról hallgatja majd az órát” – magyarázza. Névsor szerint választották ki, hogy kik maradnak otthon, átugorva a névsorban a bentlakókat. A suliban megy majd az óra, ehhez csatlakoznak otthonról is diákok. Már dolgoztak a Google Classroommal, úgyhogy a gyerekek és a tanárok felhasználói megvannak.

A padok hiánya a Tamás Áron Gimnáziumban is gondot okoz, ott 300 pad hiányzik, amelyek egy részét már megrendelték, szintén az önkormányzattól erre fordított összegből finanszírozzák. „Valahogy majd hasznosítjuk a kettőspadokat is, improvizálunk, de mindenképp élőben szeretnénk fogadni a diákokat a következő héten” – mondja el megkeresésünkre Laczkó György igazgató.

Kövesd a nyilat 

Az OB-ben is megrendelték már a bútorokat, 91 pad kell szám szerint. Akkor sincs baj, ha ezek hétfőre nem érkeznek meg, ugyanis egy gyermekfogadó napot tartanak, nem lesz évnyitó, egy osztályfőnöki órán ismertetik a diákokkal a szabályokat, megnézik a nyomvonalakat, hogy hol szabad járkálniuk, majd keddtől órarend szerint, mindenre odafigyelve, elkezdődik a tanítás. Első napon eltolják a bejövéseket, negyed óránként érkeznek az évfolyamok, az első-második egyszerre, majd negyedóra múlva a harmadik és a negyedik, és így tovább. Az iskola karbantartója éppen a sárga nyilakat ragasztja a padlóra, amelyek majd az útvonalakat jelzik az iskola területén, a ki-bejárást: a diákok a frontbejáraton mennek majd be és a hátsón ki. A kisiskolásoknál a tanítónéni a kapuban fogja várni a gyerekeket, a szülő nem jöhet be a kapun.

Az Eötvösben is nyilak fogadják a tanulókat majd, az udvaron is ki lesz jelölve a helyük, hogy ki hova mehet ki szünetre, hogy ne vegyüljenek, ennek érdekében több lesz a szolgálatos tanár, az igazgató mégsem túl jóhiszemű: „kíváncsiak vagyunk, mert nem találkoztak sokan márciustól, most nehéz lesz kivitelezni, hogy ne ölelkezzenek, tartsák a méter távolságot”.

Nem csak ő vélekedik így, hanem Jakab Zoltán, a Palló aligazgatója is: „a tanár kell figyelje a diákokat, barátkozott-e össze a padtársával, mosott-e kezet vécézés után, cserélt-e maszkot az osztálytársával, mert az vagányabb. Nem beszélve arról, ha a tizenkettedikesnek a barátnője a tizedikben van, az úgy is meg fogja találni a módját, hogy találkozzanak”. Porsche Éva hozzáteszi, hogy hiába élik kapun belül a szabályos életüket, a kapun kívül nem tudják ezt kontrolálni: a diákok vonattal, busszal jönnek-mennek, egybe tömörülnek, ugyanaz a gyerek jön be majd az iskolába, aki a falu összes emberével szóba állt az azelőtti nap délutánján.

Ugyan ajánlott az, hogy felváltva szüneteljenek a gyerekek, nem biztos, hogy számoltak azzal, hogy zajjal jár, ezért az Orbán Balázs igazgatósága is kíváncsi arra, hogy ez a gyakorlatban hogyan működik majd.

„Mi úgy fogjuk megoldani, hogy megpróbáljuk felosztani a felségterületet, hogy ki hová mehet és mikor. Az iskola első udvara a kicsiké, a hátsó a nagyoké. A kicsiknél, ahol a tanítónéni a főnök, és ő tudja megszervezni a 4-5 órás iskolai életet, a szünetek különféle időpontokban lesznek. Az nem baj, ha mondjuk a tanítónéni nyolctól fél tízig bent tartja a gyerekeket, akár kétféle órát tartva pihenővel, és fél tízkor fog kijönni, és tart mondjuk egy húszperces szünetet. Szerintem náluk nem lesz baj, a nagyoknál viszont probléma lesz, mert ott más és más tanár megy be óráról órára, ott nem lehet ezt így tologatni” – vélekedik az Gábos Anna igazgató, hozzátéve, hogy ők is duplázzák a szolgálatos tanárokat. Az első hét vízválasztó lesz, de joguk van arra, hogy második héttől akár más forgatókönyvet alkalmazzanak, akár, hogy egy részét a gyerekeknek otthoni tanításba helyezzék.

Amikor a Pallóban erről beszélünk, Jakab Zoltán mosolyogva jegyzi meg, hogy „eddig nem volt decentralizáció, most hirtelen lett autonómiánk”. Ha a forgatókönyv változik, arra is készülnek, a tanári kar kötelező módon részt vesz egy Google GSuitos képzésen, az informatikus kollégák tartanak gyorstalpalót a Classroomból. Folyamatosan kértek tőlük eszközleltárt, de így szinte hiába.

„Például, hogyha csak egyetlen okostelefon van a családban, az már úgy szerepelt a nyilvántartásban, mintha a helyzetük meg lenne oldva, noha vannak családok, ahol 3-4 gyerek van, otthon dolgozik egyik szülő, vagy mindkettő és van 1-2 eszközük. Nincsenek pontos adataink a most jövő diákjainkról: előkészítősökről, ötödikesekről, kilencedikesekről. Problémát okoz az is, ha valaki olyan helyen él, ahol nincs térerő, ebben mi nem tudunk segítséget nyújtani. Folyamatosan pályáztunk, most éppen 57 laptopot, úgy néz ki, meg is nyerjük. Az országos szabályzat szerint van egy ilyen lehetőség, hogy 200 euró értékben vásárolhat vagy a diák, vagy az iskola, vagy a polgármesteri hivatal eszközt a diáknak, ez még nem tiszta, még nincs pontosítás, közvitára van bocsátva” – mondja el az igazgatónő. Jakab Zoltán aligazgató számol egy kicsit: 100.000.000 euró van erre elkülönítve, ha kétszáz euróval számolunk 500.000 diák kaphatna eszközt, de ennél több diák van az országban.

Mit csinálunk a kollégákkal?

– teszi fel a kérdést. Az ő iskolájuk például óriási apparátussal, 92 tanárral működik, nagyrészének nincs, vagy elavult laptopja van. „Minden-minden a diákról szól, az összes szabályzó, mi már frászt kapunk előre attól, hogy mit fogunk csinálni akkor, ha egy kolléga lebetegszik” – mondja az igazgató, és az aligazgató is tesz itt egy felvetést: „egy gyerek beteg lesz, és abban az osztályban tanított hét kolléga, aki beszélt a nap folyamán a tanárok kilencven százalékával. Hiába, hogy a szabályzó szerint csak az az egy osztály kellene kéthetes otthoni elkülönítésbe menjen, ez maga után vonja, hogy az összes többi kolléga is át kell, hogy térjen online-ba”.

A probléma nem csak őket foglalkoztatja: „ha valaki lebetegszik az iskolában, pláne, ha ez egy tanár, abban az esetben az van, hogy az osztály ül a teremben és a tanárbácsi otthonról élő közvetítésben mondja a leckét. Aki ezt leírta, életében nem látott gyermeket” – emeli ki az OB igazgatója, aki az eszközvásárlásról szóló törvényről is elmondja a véleményét.

„Ez egy döglött macska, amit hajigálnak. A minisztérium nem tudta szeptember 10-éig a 250.000 táblagépet kiszolgáltatni, mert nem tudom hányadik közbeszerzésük elesett, a mai napig sincsen az iskolákban idézőjeles ingyen gép. Akkor úgy gondolták, hogy jó, hadd oldják meg a polgármesteri hivatalok. Volt nekünk olyan gyűlésünk az igazgatókkal, hogy erről beszéltünk, arról volt szó, hogy a közbeszerzést lebonyolítják, de nagyon sok buktatója van. 200 euróról van szó, amit egy eszközre adnak, és ezt meg kell előlegezni. A probléma ott van, hogy van egy varázsmondat ebben a törvényben: primul venit, primul servit (az előbb érkezőt szolgálják ki – szerk. megj.). Udvarhely megveszi a diákjainak a sok táblagépet, és ha már nem jut pénz, nem fogják kifizetni, ettől félnek az önkormányzatok, jogosan. Most, az utóbbi napokban már arról beszélnek, hogy az iskola kell ezeket az igényeket megoldja, próbálják egyre lejjebb hárítani, mindenki szabadulna a kolonctól” – vélekedik.

Az iskola felmérései alapján a diákok több mint felének csak okostelefonja van, amit tud használni, ami Nagy Endre szerint a tanuláshoz nem elegendő. Az Eötvös igazgatója szerint nagy segítség, hogy a polgármesteri hivataltól kaptak 30.000 lejt laptopokra, amiből kábé 15 laptopot tudnak vásárolni, de a gyerekek helyzetét is meg kell oldani. „Telefonról is meg lehet hallgatni egy órát, de a feltett feladatok megoldása sokkal nehezebb. Volt olyan is, aki a mezőről jelentkezett be, mert ott volt jel, esős időben vagy télen mit fognak csinálni? Sokkal jobb, hogy most offline tanulhatunk. Amíg bent voltunk az iskolában, mind azt mondogatták a diákok, hogy már alig várják, hogy vége legyen az iskolának, elkerültünk onlineba és a leghitványabb diák is azt mondta, hogy úgy várja, hogy bejöhessen az iskolába” – mesél Trinfa Pálma.

Szerinte a minisztérium az elejétől tévesen állt hozzá: kezdték azzal, hogy nem lehet új tananyagot leadni, aztán ezt visszavonták, majd az volt, hogy nem kötelező az online oktatás, ezt is visszavonták. „De kötelezni igazából nem tudom sem a gyereket, sem a szülőt, ha feltételeket nem biztosítok számukra – véli. Nekik a praktikázást is megnehezíti, ami egy szakiskolában nagyon hangsúlyos, igaz most megengedték, hogy az egészségügyi feltételek betartása mellett mehetnek gyakorlatozni a cégekhez a diákok.

A hibrid oktatás

a Gimiben is csak egy szükségmegoldásként szerepel a lehetséges opciók között. Ha muszáj lesz, névsor szerinti rotációval dolgoznának ők: az első 15 otthon, a többi bent, majd cserélnék egymást. Nagyvonalakban fel vannak erre készülve. A Pallóban ebben az esetben az előírás szerint az elemi tagozat, a nyolcadik és a tizenkettedik jár be, és a többiek vagy csoportbontásban, vagy egyáltalán nem. Az eszközhiányon kívül még felmerül az is, hogy az adott teremben van-e internet, ugyanis két wireless szóró van és a vastag falak miatt sok teremben abszolút nincsen internet jel.

Az iskola tiszte eldönteni, hogy hibrid oktatás esetén hogyan rotálják a diákokat. A minisztérium javaslata az, hogy 1-2 hetente, de az Orbán Balázsban már az első tanári gyűlésen eldőlt az, hogyha valakinek otthon kell maradnia, csak egy napot marad otthon, mert úgy kevésbé marad le az anyagtól. Ők is a névsor szerinti beosztást választják majd, de csak ha beüt a krach.

Annak érdekében, hogy ezt megelőzzék, minden intézkedést megtesznek. Az iskolákban mindenhová ki vannak ragasztva az ismertetők, kitéve a kézfertőtlenítők, adagolók, kukák a használt maszkoknak. Az Orbán Balázsba belépve kesztyűk és maszkok vannak kihelyezve egy asztalra, de ez csupán azoknak jár, akik otthon felejtik, netán elszakad a sajátjuk. A szabályzó azt írja elő, hogy mindenki magának kell megvásárolja a maszkot. „Ugyan aprópénznek tűnik, de nagy mennyiségben nem kis tételről van szó” – mondja el Gábos Anna. Azon gondolkoznak, hogy egységesített maszkokat varrasson az iskola. Egyet szeretnének finanszírozni a gyerekeknek, ha kapnak, ha nem kapnak erre pénzt, többre már nincsen keret. Korábban azt határozta meg a minisztérium, hogy a textil maszk nem jó, a napokban rábólintottak, hogy mégis. Az aligazgató szerint kényszerűségből, ha már nem adnak semmiféle finanszírozást. A Gimiben is gondolkoztak egyenmaszkokon, de egyelőre elvetették az ötletet.

A maszkviselés mindenkinek kötelező órán is. Az elsősöknek 18 órája van egy héten, ezt, hogy fogják bírni, vagy például a fúvósokkal mi lesz? – teszik fel a kérdést a Palló igazgatóságán. Mivel a tanároknak a munkáltató kell finanszírozza ezeket, úgy számolták, hogy ez a kollégák esetében is 6-8.000 lej decemberig. Nem beszélve a fertőtlenítőkről. A Gimiben is van már valamennyi, de nem annyi, hogy egész évben elég legyen. Ezek a tételek nem voltak az éves költségvetésbe beleszámítva, mondja az igazgató. 

A pénz akadály, már így is rengeteg kellett az induláshoz, amit erre tudnak fordítani, azt azon spórolták, hogy márciustól nem járnak iskolába, ami még fűtésszezonnak számít, mondja Gábos Anna, és hozzáteszi, hogy eddig a percig egy banit sem kaptak.

Beszélgetésünk után, a tanács egyik szeptember 10-ei határozata alapján a középiskolák egyenként 65.000 lejes, a Marin Preda iskola 50.000 lejes, az általános iskolák egyenként 48.000 lejes költségvetés-kiegészítésben részesülnek. Emellett az oktatók számára vásárolandó IT-eszközök beszerzésére a tizenkét iskola egyenként 30.000 lejt kapott, illetve elkülönítettek 400.000 lejt a diákok számára vásárolandó táblagépekre, amely a központi szabályzat megjelenését követően áll majd rendelkezésre.

Nincs megoldás a bentlakásokra

és ez főképpen a pallósokat érinti. Amit eddig tudnak, hogy azok a gyerekek, akik a református kollégiumban voltak, visszamehetnek, akik a nyáron bejelentkeztek idejében az Eötvös intrijébe, szintén, de például a Gimiben szó sem lehet róla, mert osztályokat kell átköltöztessenek a kicsi Gimiből a bentlakásba. A Kós bentlakásában ugyanez a helyzet, nekik több mint hetven bentlakójuk van, aki az iskola tanulója, és körülbelül 60-at tudnak jelenleg elszállásolni az új szabályoknak megfelelően. Körülbelül 30 pallós diákról egyelőre nem tudni, hol lakhat majd, de még nem is érkeztek jelzések a szülők részéről.

„Mi vagyunk az az iskola, akiknek a legtöbb bentlakó diákja van, és nekünk nincs bentlakásunk. Ezek a bentlakások a város adminisztrálásába tartoznak, saját költségvetésből ezt soha nem tudnák megoldani. Egy átiratban kértük a várost, hogy járjanak közbe egy alternatív megoldás keresésében, például szolgálati lakásokkal, de még az is felvetődött, hogy a szállodában, amit most zártak be, egy szintet alakítsanak ki a diákoknak. Mi ötletelünk, de nincs honnan tudjuk, hogy a város tulajdonában milyen lakófelületek vannak, ezért kértük, hogy azonosítsák be a lehetőségeket” – mondja Jakab Zoltán.

„Az Iskola utcai egyes épület felújítása kezdődne az ősszel, úgyhogy ki kellett költöztetnünk a diákokat, és a bentlakásban kellett az elemiseknek helyet szorítanunk, hálókat kellett felszámolnunk, a főépületbe pedig a laborokat, hogy be tudjuk ültetni az 5-8-asokat, ez sem egy egyszerű történet. A bentlakásban emiatt kevesebb helyünk van, úgy tűnik, hogy a gimnáziumosok lakhatását meg tudjuk oldani, de a pallósokét nem, mert nincs hely, nincs ahová őket rakjuk” – magyarázza Laczkó György.

Az Eötvös intrijében a korábban is ottlakó pallósokat tudják fogadni, az új kérőkből sokat el kellett, hogy utasítsanak. Saját diákjaik közül mindenkinek tudnak bentlakást biztosítani, nagy szobáik vannak, az ágyak közti egyméteres távolsággal is 5 gyereket tudnak elhelyezni szobánként. „Az étkezések menetrend szerint be lesznek osztva. Ott is megvan, hogy egy asztalnál két gyerek ülhet, az asztalok másfél méter távolságra vannak. Nem lesz könnyű erre megszoktatni őket” – mondja Trinfa Pálma.

Mindenki takarít

Amit ő is és a többi iskola vezetősége is egy hatalmas problémaként említ, az a kisegítő személyzet hiánya, a takarítók száma nagyon kevés ahhoz képest, hogy milyen egészségügyi elvárások vannak. Nekik még legalább három takarítónőre szükségük lenne, hogy tűrhetően meg tudják oldani a takarítást, fertőtlenítést.

„Volt egy lehetőség, hogy az iskolák jelezzék, ha szükségük van didaktikai személyzetre, mindenki leküldte a tanfelügyelőségre, egy videókonferencián ők azt mondták, hogy továbbították a minisztériumnak. Itt megint egy döglött macska – mondja Gábos Anna, az OB igazgatója. Nagy Endre aligazgató hozzáteszi nevetve, hogy „a minisztérium már nincs, ahová továbbküldje”. A Palló igazgatója megemlíti, hogy volt kolléga, aki eldagadt a sok vegyszertől, egy másik, akinek a gumikesztyű használattól két körme esett le, vagy a cipőtalpuk a klórvegyületes szőnyegtől.

Szerintük volt a tanügyminisztériumnak 3-4 hónapja a módszertan kidolgozására, ennek ellenére utolsó héten sikerült valamit összehozzanak, és ez is rengeteg kérdést felvet, a szabályozások folyamatosan és írják felül a korábbi rendelkezéseket. „Tegnap itt járt Székely Zoli a Gimiből, és ő is azon volt megütközve, hogy írta az ajánlások között, a laborba nem mehetnek a gyerekek, s néhány bekezdéssel később azt, hogy amikor a laborból jönnek vissza a gyerekek” – példálózik Nagy Endre. Porsche Éva úgy áll hozzá, hogy „nem kérdőjelezzük meg, hogy ez jó, vagy nem jó, mi parancsvégrehajtók vagyunk”.

Elárulja, van kommunikáció az iskolák között, gyűléseken, Whatsapp csoporton keresztül a város, az igazgatók és orvosok folyamatosan egyeztetnek. A kisiskolák, főleg itt a körzetben: a Móra, a Bethlen Gábor, és mi, olyan szépen összedolgozunk, mint békeidőben” – mondja nevetve Gábos Anna. Az igazgatónő szerint a tanítók körében is

pánikhangulat uralkodik,

félnek a megbetegedéstől, nekik például van nyugdíjkorhatáron felüli tanáruk. Meg is kérdezték tőle, hogy biztosan jön-e, de végül senki sem hátrált meg, ahogy a Pallóban és a Gimiben sem. „Eddig nem jelezte egy tanár sem, hogy nem vállalná az offline oktatást, pedig benne van a kockázat. Vannak nyilván, akiknek vannak betegségei, de akinek annyira súlyos lenne, hogy nem vállalnák, olyanról nem tudok” – mondta a Gimnázium igazgatója. Ők pillanatnyilag nem tudnak olyan diákról, aki esetleg karanténban lenne, vagy lenne pozitív tesztje.

Az iskolákban egyébként elkülönítő szobát kellett létrehozni, ha észreveszik, hogy egy gyerek belázasodott, be kell vinni, értesíteni az orvosnőt, igazgatót, és amíg a szülő meg nem érkezik, tartják benne a lelket. „Az iskolalátogatás most kötelező, de valószínűleg lesznek olyan szülők, akik ezt megtagadják, mert a gyerek egészségére, vagy környezetére veszélyt jelenthet, az már az ő felelősségük kellene, hogy legyen. Ráadásul jön a takonykorszak, kérdés, hogyan fogják kiszűrni, hogy egy gyerek éppen mitől tüsszentett?” – jegyzi meg Porsche Éva.