Vasárnap reggel 8:01-kor lépünk be a Vakok Iskolája, azaz az IKOS Conf Rt. egykori épületébe. A parkolóban Szakács Tibor megbízott helyi RMDSZ-elnök telefonál, az előtérben fiatal lány dohányzik. Lépjünk be, odabent mindent elmondanak – tanácsolja rövid beszélgetés után.
Fotók: Sata Zalán és Ambrus Bernadett
Még sohasem voltunk nyitott állóurnás választáson. Meglepően hasonlít a nem nyitott, hanem mondjuk küldöttgyűléses választásra, csak ott sok fontos ember megjelenik egy helyen, és sokat szónokolnak, időnként be is szónokolnak az épp hatalmon lévőknek. Ilyesmiről egyelőre itt szó sincs.
Meglepően sokan tartózkodnak az épület földszinti részén, ami valószínűleg hall lehetett régebb. A szavazófülkék a szokásosak, két nagy doboz középen. Jobb oldalt egy asztalon a fertőtlenítősarok, mellette a beiratkozási ívek. Aki szavazni szeretne, be kell, hogy lépjen az RMDSZ-be. Fizetni nem kell, és a későbbiekben ez nem jár semmilyen kötelezettséggel Antal Lóránt nyilatkozata szerint.
A lappal a választási bizottság asztala elé járulunk, ahol a személyit és a nyilatkozatot átadjuk, cserébe kapunk két ívet. Az egyiken az elnökjelölteket találjuk, szám szerint hármat: az első helyen Antal István Lóránt, másodikon Jakab Áron Csaba, harmadikon Miklós Zoltán István nevek olvashatók.
A középső névre leadott szavazatok a választási bizottság nyilatkozata alapján érvénytelennek minősülnek, erről azonban nem tájékoztathatják a jelenlévők a szavazókat, hogy ne befolyásolják őket – válaszolták a körzeti biztosok kérdésünkre. A nevek mellett körök vannak. Ikszelhetünk a bizottság által adott golyóstollal a köröcskébe vagy a nevet körülvevő téglalapba is, egyaránt érvényes lesz a szavazat. Amennyiben a téglalapon kívülre vagy Jakab Áron Csaba neve mellé tesszük az X-et a szavazatunk érvénytelennek fog számítani.
A másik íven a választmányi tagok névsora szerepel, 17 név: Antal Csilla, Bálint Attila, Berkeczi Zorán, Benedek Hajnalka Julianna, Benedek László Zoltán, Derzsi László, Gidó Csaba, Incze Csongor, Imre Gábor, Jakab Áron Csaba, Koncz Melinda, Lukács Lajos, Nagy Csaba, Nagy-Nagy Lajos, Raffai László, Széll Tamás, Takács János.
Akkor szavazhat érvényesen a választó, ha legkevesebb két, legtöbb 12 név mellé helyezi az X-et – tudtuk meg Somorai Zsolttól, a bizottság elnökétől. Megnézzük az online rendszert is, ahová a CNP-t, a nevet és az e-mailcímet vezetik be, utóbbit csak azoktól, akik megadják a belépési nyilatkozaton. Nem látják élőben a szavazókörzetek egymás szavazóit, azt viszont pirossal kijelzi a gép, ha valaki másodszor is megpróbál voksolni, azt is megmondja, hol tette ezt már meg az illető.
Mi lehetnénk az első szavazók, de ki kell hagynunk ezt az óriási lehetőséget: újságírókként nem lehetünk sem párttagok, sem egy párt belső ügyeiben nem nyilváníthatunk véleményt.
A szőke nénire szavazunk, mert irtó rendes
Többször is megfordulunk az egykori Ikos-épület környékén, merthogy csütörtökön a Budvár negyeben jártunk, és az ott élők elárulták, hogy lejártak valakik, hogy menjenek szavazni, bezzeg ilyenkor kellünk – mondták. Megkérdeztük, hogy konkrét nevet mondtak-e, kire kell szavazni, mire azt a választ kaptuk, hogy az elsőkre: Antal Csillára, a szőke nénire és Antal Lórántra, az első bácsira. Csillára szavazunk, mert erősen rendes – tették hozzá.
Szinte ott ragadtunk, távozáskor azt mondták, nem engednek el, ameddig nem mutatunk sajtós kártyát. Valahogy sikerült kiszabadulnunk.
Sebestyén Csaba volt képviselőt a Kossuth sarkán kapjuk el, az autóból lefotózzuk, hogy nem csak a jelöltek, hanem a régi RMDSZ-es nevek, arcok is korán kelnek ezen a vasárnapon.
Némileg nagyobb a mozgás a Bocskai István Református Közösségi Háznál,
ami a szálloda mögötti körforgalomnál található, régebben bank működött benne. Elekes Gyula, Dávid Endre és Sinka Arnold, a választási bizottság tagjai tárgyalnak valamit a korai órában.
Már itt is van Sebestyén képviselő úr is, egymást udvariasan előre engedve lépünk be a terembe. Itt már egy néni szavaz, a második szavazó pedig a képviselő lesz. A néni nem nagyon érti, hogy mit kell csinálni, hogyan szavazhat, de a hölgyek megkérik, hogy olvassa el figyelmesen a fülkében, mi van a szavazólapon és annak megfelelően cselekedjen. A választási felügyelő, Györfi Antónia mondja el neki, hogy minimum két, maximum 12 jelölt mellé tegyen X-et. Egész nap árgus szemekkel figyelnek a felügyelők: azt kell nézniük, hogy üres-e az urna a hajnali órákban a nyitás előtt, és hogy az az ember szerepel-e a személyin, aki éppen szavaz.
Sebestyén Csaba nem árulja el, kire szavazott, még virágnyelven sem. Azzal tréfált, hogy a parlamentben is szorgalmazta, hogy ne mutogassák az emberek a golyóikat, nem azért, mert nem a mieink… A bizalmatlansági indítványok szavazásánál ugyanis nyilvánosan megmutatják a véleményüket és golyóikat a honatyák és honanyák. Kijövet Imre Gáborba botlunk, aki nem tudja még, mikor és hol szavaz, befut a körzetbe.
A harmadik helyszín a Kriza János Szeretetotthon,
a Bethlen utcában. A többi körzethez képest 8:26-kor már nagy a forgalom. Miklós Zoltánt, az egyik jelöltet látjuk elhajtani a kocsival, amikor leparkolunk. Odabent szigorúság van, kérik a sajtóigazolványt. Közben már a nyolcadik szavazót fogadják. Ugyanúgy zajlik a szavazás, mint máshol. Kitöltik az ívet, személyit mutatnak, majd ikszelhetnek a választók.
Figyelmünket nem kerülte el a rózsanevelde, ezek szerint itt jobban szeretik, mint a tulipánt.
Kisgyerekem van – válaszolja egy pedagógus hölgy távoztakor arra a kérdésre, hogy miért tartotta fontosnak eljönni. Egy másik férfi pedig azzal indokolja részvételét, hogy problémák vannak a városban, és a gondokat meg kell oldani.
Tessék mondani, van mit a tejbe aprítani?
A Bethlen negyedi szavazókörzetben is egyre nagyobb a sürgés-forgás fél 9 körül, a volt Amigo üzletben találjuk magunkat, amire már csak a fertőtlenítőponttá vált kasszáspult, egy üres hűtő meg a falakon, padlón ragadt reklám-molinók emlékeztetnek.
Tej sincs, legalább marad pénz tagságira.
Nincsenek a fotózkodás ellen, de azért itt is elkérik a sajtóigazolványt, megmutatják nekünk a szavazás menetét, s közben az állóurnából mozgóurnát csinálnak egy pillanatra, ne botoljon bele több ember a padlóból kilógó kábelbe. Mint egy szellem, Imre Gábor itt is feltűnik, és szóvá teszi, hogy az urnákon nincs mindenhol ott a pecsét a szigetelőszalagokon, azonnal értesíteni kell a választási bizottságot, kéri számon hangosan nem csak a körzeti elnökön, hanem a még vele tartó megfigyelőn is.
Szavazatbiztonság csúcstechnológiával: ha ennyit ír, akkor biztos annyi.
500 főre van szavazólap és belépési nyilatkozat, de még hoznak, ha kell, sőt, minket is arra biztatnak, hogy szavazzunk, de el kell utasítanunk a már visszatérő ajánlatot – még Dávid Endrének, a választási bizottság tagjának is, aki éppen RMDSZ öntapadó matricákat osztogat. Elsőre azt hinnénk, hogy a személyi hátára kerülnek, de nem, csak „szuvenír”.
Egy kis segítség a bizonytalan választónak.
Néhány választót meg is kérdezünk, hogy miért tartották fontosnak eljönni ma választani, illetve kire. Óvatosan fogalmaznak, még a névtelenül válaszolók sem árulják el konkrétan, hogy kit ikszeltek be, de a szlogenekből és a jelzőkből azért lehet következtetni a kedvencre. Boros György Csaba úgy gondolta, hogy „tiszta múlttal rendelkező, a közösség érdekében tenni tudó” személy kell a szervezet élére, egy másik választó pedig úgy, hogy az ellenjelöltnek, „a másiknak is komoly funkciót kell betöltenie Udvarhely javára”.
Feszület: igazán keresztény választás ez.
A kadicsfalvi kultúrban negyed 10-kor nincs nagy tolongás, de Imre Gábor természetesen itt van, nyitás óta már 12-en szavaztak, most pedig van idő egy cigiszünetre. Szavazó- meg belépőlap van itt is még bőven, csak kávéból van hiány, de rögtön érkezik a kétfős megmentősereg, Darabont Gergő vezetésével, a Miklós Zoltán megfigyelőinek segélykiáltására – igaz, nem csak nekik jut, hanem az egész társaságnak, még nekünk is. Közben hallatszik már az énekszó a templomból, a mise lejártával számítanak arra, hogy megmozdulnak az emberek. Tudják, ez a szokás.
