Gyönggyé változott a tetű a hajában – mond egy Szent Margitról jegyzett csodát a fodrász szakos hallgató, ahogy kijön az érettségi utolsó, magyar nyelv és irodalom vizsgájáról.

Szerették a tételeket, könnyűnek találták az általunk megkérdezett diákok, akik a nők szerepéről írtak a magyar irodalomban, és ennek kapcsán arról is elejtettek egy-két szót, hogy mit tanácsolnak a mostani tizenegyedikeseknek: ne izguljanak, hanem fogjanak neki időben, mert meg lehet írni az átmenőt az érettségin.

Margit, a csodatévő

– Kapóra jött a harmadik tétel magyar nyelv és irodalomból, mondja Nagy Tímea Magdolna, a Bányai János Szakközépiskola fodrász szakának végzős diákja, aki a vizsga reggelén éppen Szent Margit legendáját ismételte át, így nem volt kérdés számára, melyik műről ír értekezést a megadott, női szereplehetőségek az irodalomban témakörben.

– Nekem jól ment, a Margit-legendát választottam, kicsit meg lettem szólva, amiért kis betűkkel írtam, dehát a válasz tartalmazza a kért szempontokat, így meg kell, hogy adják a pontot  – meséli Tímea. Majd hozzáteszi: Jólesett, hogy ilyen könnyű tételt kaptunk, az osztálytársaim arcán is láttam a vizsgán, hogy megkönnyebbültek. Tímea és osztálytársai a vizsga előtt gyorsan átbeszélték még, hogy mi hogy van, hogy ne keveredjenek össze.

Fotók: Pál Edit Éva

– Szent, mártír, aszkézis  – hogy a nagy izgalomtól el ne felejtsem, előbb leírtam a fontosabb kulcsszavakat az esszéhez, és csak utána fogtam neki az első tételnek – idézi fel és elmondja, hogy szerinte Kosztolányi Dezső versét egyszerűbb elemezni, mint egy Adyt, mivel előbbi „nem egy elvont vers”.

– Figyeljenek órán, mert nem lesz ilyen könnyű az érettségi vizsga soha többet, hacsak nem lesz még egy világjárvány – fogalmazza meg tanácsát a jövő év végzőseinek. Érettségi előtt álló önmagának pedig – ha tehetné – azt tanácsolná, hogy „nyomja azt a románt, és maradjon hidegvérű, ne izguljon annyira, mert hajlamos olyankor elfelejteni a dolgokat.”

Régen nemcsak a férfiakból lettek valakik,

hanem ott voltak a nők is, akik a férfiak mögött álltak és segítették, és jó pár dolgot letettek az  asztalra –  fogalmazza meg Bogos Botond, a Bányai CNC gépkezelő osztályának végzőse, milyen üzenetet adtak át számára a női szerepeket előtérbe helyező irodalmi művek.

– Jól ment, a tétel nem volt nehéz, én Szent Margit legendáját választottam a harmadiknál, mert azt tudtam a legjobban – meséli Botond, aki kisebb kellemetlenségbe ütközött a vizsga végéhez közeledve: – Kértem egy új lapot, és amikor vittem volna ki, akkor vettem észre, hogy rossz oldalra írtam. Még volt tíz perc, úgyhogy a vége egy kicsit izgalmas volt, de teljesen át tudtam másolni, még kicsit át is fogalmaztam, szóval jobb is lett szerintem.

– Tanuljon többet. A matek meg a román miatt, kicsit túl lazára vettem s emiatt nem lett a legjobb  – fogalmazza meg Botond, mit tanácsolna magának, ha visszaforgathatná az időt.

A jövőben érettségizőknek szerinte nem kellene félniük annyira a vizsgáktól, mint amennyire a tanárok sulykolják, viszont időben neki kellene fogniuk a tanulásnak, mert ha jól felkészülnek, könnyen megírják az átmenőt.

Anna ilyen rabszolga volt

A Kós Károly Szakközépiskola udvarára érve az utolsók között jön ki a vizsgáról Sánduly Roland, aki lassan veterán nyilatkozóvá válik. A turisztika szakon végzett érettségiző úgy érzi, a magyar próbatétel még a matematikánál is jobban sikerült, noha arról korábban azt nyilatkozta, „nagyon-nagyon jól ment neki”:

– Jól ment nagyon, jobban is ment, mint a matek, ami szintén nagyon jól ment, de ez most foarte foarte, tényleg nagyon jól ment, na – jelenti ki. Majd hozzáteszi: “mondjuk nem tanultam meg nagyon ezeket a harmadik tételeket, balladát is lehetett írni, de én mást, az Édes Annát választottam. Jó kell legyen, mondja, majd rákérdez: szerintetek?” Az volt a téma, hogy női szerepek,  – magyarázza – és hát ugye, Anna ilyen rabszolga volt, róla szól minden, mondja Roland.

Egyébként nem az Édes Annára, hanem Az arany emberre számított harmadik tételként, ezért hajnali négy óráig fennmaradt, hogy megnézze a regény filmadaptációját:

– Gondoltam, Az arany ember lesz, próbán is azt adták, románból is az volt, amit a próbán adtak, mondom, holnap is az kell legyen. Legalább olyan hajnali négyig fent voltam, még egyet aludtam, s hatkor keltem.

Ő vloggerek videóit is megnézte, melyekben irodalmi művekről beszélgetnek és az interneten talált elemzéseket is hasznosnak találta.

– Már most kezdjenek el tanulni, vagyis tizenkettedik elejétől, ezt tanácsolnám a jövőben érettségizőknek, mert én nem kezdtem el, csak próbaérettségi után, s az nagyon kevés – osztja meg velünk gondolatait, majd igyekszik is tovább, hiszen készül az esti osztálybúcsúztatóra: „hát ugye, a mesének vége most” – teszi hozzá.

Csata Krisztina, a Kós Károly közigazgatási technikus szakának végzőse az Édes Annát tanulta a legszívesebben az érettségire, ám a magyar nyelv és irodalom próbatétel harmadik részében Mikszáth Kálmán egyik novellájáról írt értekezést:

– A novellákat sokszor átvettem és szerettem tanulni azokat, így amikor megláttam a harmadik tételt, arra gondoltam, hogy a Bágyi csodát írom, melyben a főszereplő, Vér Klára a nőiesség megtestesítője. Szép volt, ezért mindenki epekedett utána, pletykáltak is róla, én próbáltam többféleképpen viszonyulni a női szereplőhöz – meséli.

Krisztina a következőket tanácsolná érettségi előtti önmagának: – Ne idegeskedjek. Én amúgyis ilyen típusú vagyok, hogy idegeskedek,emiatt nem nagyon aludtam a héten – mondja, majd hozzáteszi, az érettségi után olvasni és pihenni szeretne.

Soknak tűnik a három óra, de valójában nem az,

– osztják meg velünk tapasztalataikat a Benedek Elek Pedagógiai Líceum óvó- és tanítóképző szakának érettségizői, Oláh Viktória és Máté Amanda, akik mindketten a Margit-legendát választották, mivel szerintük arról lehetett írni a legkönnyebben.

A lányok úgy látják, a jövőben érettségizőknek érdemes minél előbb elkezdeniük a vizsgákra készülést:

– Fogjanak neki időben. Ez egy klisé, mindig ezt mondják, hogy fogj neki, ne hagyd az utolsó percre a tanulást, de mindenki úgyis az utolsó percre hagyja, szóval ők is arra fogják hagyni valószínűleg, de – áll meg egy pillanatra Viktória, majd határozottan kijelenti: de ne csinálják, az az egy hónap nagyon ki fogja őket készíteni, ha tényleg jó jegyet akarnak – tanácsolja.

Ha sikerül, ünneplünk, ha nem, tanulunk tovább

Így vélekednek a diákok és a tanár a román nyelv és irodalom érettségiről »

– Én is azt tanácsolnám, hogy ne izguljanak és tényleg ne hagyjanak mindent az utolsó percre  –mondja Amanda, aki maga is tapasztalta, hogy sokkal nehezebb a meleg hónapokban tanulni: “ilyenkor mindenki vakáción van már, mindenki küldi, hol nyaral, meg mit csinál, te meg ülsz, és tanulsz”  – idézik fel a lányok az elmúlt időszakot.

Mit mond a tanár?

Ez volt az első év, amikor a reál és a humán szakosok tételsora abban különbözött, hogy ugyanannak a műnek a kapcsán a második feladatnál más-más kérdésekre kellett válaszolniuk. Egy verset kaptak, amiről a humán szakosoknak egy kétoldalas, globális versértelmezést kellett írniuk megadott szempontok szerint, a reál szakosoknak pedig néhány kérdésre kellett felelniük – magyarázza kérdésünkre Ivácsony Zsuzsanna, a Benedek Elek Pedagógiai Líceum magyartanára, hogy milyen is napjainkban a magyar érettségi. Egy elgondolkodtató, mégis jól megközelíthető vers, nagyon kedves tétel volt az első a magyartanár szerint.

A második tétel egy ismeretlen szöveg értelmezése volt, a gyógyszergyártás szükségessége mellett és/vagy ellen kellett érvelni. Ez is könnyen megközelíthető téma, jó kérdések voltak, könnyen lehetett boldogulni, mondja.

A harmadik tétel pedig egy nagyon népszerű téma, a női szerepek a magyar irodalomban egy irodalmi alkotáson belül. A tanárnő kilencedik osztály óta fontosnak tartja erről beszélgetni a diákokkal, szinte minden órán, minden leckében felmerült, és rendszeresen beviszi az osztályba az ezzel kapcsolatos, közvita tárgyát képező cikkeket, és megbeszélik azokat.  – A diákjaim írtak a vizsgák után üzeneteket, hogy nagyon kacagtak, amikor megkapták, és vajon én írtam-e a tételt – neveti el magát a telefonban a pedagógus. Hozzáteszi, az a tapasztalata, hogy a tanítványai értékelik a klasszikus műveket, panaszkodnak, hogy hosszúak, szövevényesek, de arra a listára, hogy miért szerették őket, rendszeresen több érv kerül.

Az érettségi nem ismeri a fizika törvényeit

Ilyen volt a választott tantárgyból vizsgázni a végzősök szerint.

– Én tanítóképzős, lányos osztályt tanítok, de szerintem nemtől és szaktól függetlenül ez egy jól körüljárható, kellemes, izgalmas téma, aminek a kapcsán maximálisan kifejthették a kreativitásukat, nem egy leckét kellett visszaadniuk, amit vagy megtanultak vagy nem. A tétel szerkesztői adtak választási lehetőségként egy novellát, egy legendát és egy balladát, de szabadon választott szépirodalmi művet is feldolgozhattak a diákok. „Biztos vagyok benne, hogy a huszonnyolc diákom között több olyan is volt, aki más, 20. századi mű alapján dolgozta ki a tételt”.

Annyira széles volt a skála, amiből választani lehetett, hogy bukás nem szabad legyen Hargita megyében. Arra számítok, hogy magas jegyek lesznek majd – jelenti ki.

Arról, hogy az online oktatás hogyan befolyásolta az érettségire készülést, azt mondta, hogy biztos benne, ha mégis gyengébb jegyek lesznek, azok nem az online rovására mennek. Ezek a diákok már felnőttek, az eszközeik megvannak, nagyon alkalmazkodók voltak, várták az órákat, hogy beszélgethessenek, sokszor egy-két órás tanórákba is belefutottak. Az iskolába visszatérésnek is örültek, ahol meg lehetett beszélni azt is, miben jelentett nehézséget az online. „Az interaktív, okos platformokkal úgy elkápráztattuk őket, hogy inkább a hagyományos oktatásba jelentett nehézséget visszatérni, kicsit olyan volt, mintha visszaléptünk volna egyet a történelemben” – fejtette ki.