A 2021-es év nehéz lesz a pénzügyi piacokon, de keresik a bankok az egyensúlyt.
A kisgömböc és a kávé | a szerző fotója
Csomagunk jött, pedig nem rendeltünk semmit! Egy tasak finomra őrölt kávé, egy kalács, egy tonikos kávéital és egy titokzatos fehér tárgy volt benne. Nem antrax, és nem ennivaló, mint a mellékelt képeslapon figyelmeztettek, és nem is cipőpaszta, mint Nyilas Misiék pakkjában. Gömböc. Ez a kicsi, homogén magyar találmány, a 2007-ben felfedezett, egy súlypontú tárgy a metaforája annak, hogy mit szeretne elérni az OTP bank Romániában az elkövetkező időpontban: minden külső, kimozdító erő ellenére egyensúlyi állapotba kerülni, magyarázta el Kelemen Attila marketingigazgató másnap, hogy miért is küldtek, – még a disznóvágási időszak előtt – sajtóreggelire gömböcöt nekünk.
– Őszintén szólva, márciusban megijedtem – vezette fel Fatér Gyula bankigazgató azt, hogy az OTP bank romániai hálózatát is kényelmetlenül érintette a járvány, és hogyan tervezik, hogy túléljék, sőt fejlődjenek a koronás évek alatt. Merthogy 9 hónap után már megállapítható, hogy a koronavírus-járvány minden, csak gyors lefolyású nem lesz.
Az OTP Románia néhány éve vágott bele az Apolló nevű fejlesztési tervébe, amelynek a célja, hogy elérjék 2023-ra az 5 százalékos piaci részesedést az országban. Bár a szomszédos kelet-közép-európai piacokon elég jelentős részesedéssel bír, – Magyarországon piacvezető, Szerbiában is dobogós – Romániában az OTP csoportnak nem sikerült a piacvezető bankok közé bekerülnie, jelenleg 9. helyen állnak 2,5 százalékkal, ismerte el múlt héten az igazgató, aki nem apropózott, de azért érzékeltette, hogy nem mindennel elégedett az előző vezetőségek időszakából.
Az első ijedtség után azonban realizálták a megváltozott helyzetben rejlő lehetőségeket, hogy újabb, régóta esedékes fejlesztéseket hajthatnak végre: a munkatársak gyorsan alkalmazkodtak a távmunkához, a bürokráciát igyekeztek lecsökkenteni, az online és okostelefonos bankolást pedig fejlesztették, többek közt egy, a fejlesztőjéről Octavia névre keresztelt chatbottal, és egy teljes mértékben online nyitható számlacsomagot is létrehoztak.
Nyitottabbak lesznek a magyar ügyfelek iránt
Az infrastruktúra megváltoztatásán túl, a pénzügyi változásokra is reagáltak. Még az állami hiteltörlesztési moratórium bejelentése előtt meghirdették sajátjukat, így új klienseket is tudtak szerezni, az egyéb állami programokhoz, mint például az IMM Invest és a kisösszegű, vissza nem térítendő Grant kezdeményezéshez is elsőként csatlakoztak – sorolta a pozitívumokat az igazgató. Hogy igény van rájuk, az is jelzi, hogy az első keretet már meg is kellett az IMM Invest esetében emelniük.
Más változások is történtek az OTP háza táján: 200 új munkatársat alkalmaztak és míg az országban 200 bankfiók bezárt idén, ők kettőt nyitottak, egyet Bukarestben már felavattak, és egy regionális centrumot Temesváron év végéig nyitnak. A magyar nyelvű ügyfelek iránt is nyitottabbak lesznek: a 200-ból 50 új munkatárs beszél magyarul is, és a nemrég Sepsiszentgyörgyön létrejött call centerben is érvényesülhetünk magyarul a kérdéseinkkel, ígérik a vezetők.
Nem hitelből, a nyugdíjadból főzik a feketelevest
A pénzügyi mutatóik is jól alakultak az idén, bár az első félévben jelentős, 69 százalékos csökkenést tapasztaltak az előző év hasonló időszakához képest, a harmadik negyedév végére már pozitívba fordult a mérleg. 39 millió lejes nyereséggel zártak úgy, hogy 50 milliót nehezebb időkre tartalékolnak. 17 százalékkal nőtt a hitelek száma, 16-tal a fizetőképeseké, 19-cel a betéteseké idén. A bankfiókok száma jelenleg 96, és még bővíteni akarnak. Tőkehiányuk, likviditási problémájuk nincs, jelentette ki az igazgató.
Ez a járványhoz képest meglepő, ha a román pénzügyi szférát nézzük nem annyira. Fatér szerint bár komoly költségvetési deficit van, és az infrastrukturális fejlesztések sem voltak hosszú ideig a topon, Romániát relatíve nem viselte meg annyira gazdaságilag a világjárvány okozta lelassulás, mint a környező országokat. Idén. De 2021-et tekintve már nem ennyire optimista a bankár. A következő év vízválasztó lesz a bankok, ügyfeleik és a gazdaság egészére nézve is – fogalmazott. Amikor lejár a hitelek törlesztésére adott haladék, akkor derül ki, hogy mennyi fizetőképes kliens van, kerülnek-e bajba az ügyfelek és velük együtt a bankok, erre próbálnak felkészülni most.
– Ha jövőre létrejön egy stabil, többségi kormány, a jövő évben a növekedési lehetőségek se lesznek rosszak. A nagy probléma a nyugdíjemeléssel kapcsolatban van, komoly nyomást helyez még a járvány nélkül is a költségvetésre. A koronavírus miatt senki sem aggódik globális szinten a költségvetésért, minden ország elengedte a gyeplőt, a 7-10 százalékos deficit miatt ugyanis nem hagyják el a befektetők az országot, mert nem igazán van, ahova menni. Ezért rövid távon nincs gond, ha azonban egy-két év múlva is 2-3 százalékos hiány fölött lesz az ország, akkor már lehet csóválni a fejeket – fejtette ki a bankigazgató.
Megoldásként a költségvetési hiányra az európai uniós forrásokat látja, ha a lehívásuk sikeressége drasztikusan javul, amire van lehetőség, mert eddig elég rossz volt, akkor lehet a költségvetés mozgásterét növelni, és egy szoft átmenetet megvalósítani.
Ami Székelyföldet illeti:
Az idei, elmaradt események támogatására szánt pénzüket a Hargita és Kovászna megyei kórházak támogatására fordították.
Megkérdeztük, ha már nálunk kellene a székelyföldi városok közül dübörögnie a gazdaságnak, hogy akarnak-e Székelyudvarhelyen valamit kezdeni, és mit ad Isten, kiderült, hogy igen. Hét másik erdélyi várossal egyetemben szponzorizációkat akartak itt is elindítani, de ez a fránya koronavírus beleszólt. Nincs veszve minden, mert nemrég egy született székelyudvarhelyi is a bank vezérkarába került: a magyarországi Erste banktól nemrég átigazolt Balázs Zoltán személyében remélhetünk egy kis hazai hátszelet, viccelt az igazgató.
Addig is hitelt adunk annak az ígéretüknek, hogy pénzügyi képzést biztosítanak romániai magyar újságíróknak.