Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Mi lesz a cekendi kólával és egyáltalán a teleppel, hova kerül az udvarhelyi szemét, ha beindul a gyergyóremetei hulladékkezelő állomás, és milyen tervei vannak az RDE Harghitának? – ezek és hasonló fajsúlyú kérdések merültek fel azon a közvitán, amelyet a hulladékkezelő cég szervezett szerdán este a Gondűző szálloda konferenciatermében. A nyilvános, de szűk körben tartott meghallgatás apropója a cekendi telep engedélyének meghosszabbítása volt, ugyanis az májusban lejár.

A meghallgatás kimondott célja az volt, hogy a hatóságok kiderítsék a törvényszegéseket, beszerezzék a hiányzó adatokat és javaslatokat fogalmazzanak meg a cég vezetésének. Az újságírói hozzászólásokon kívül azonban kényelmetlen kérdés alig, kritika pedig egyáltalán nem hangzott el a környezetvédelmi ügynökség (AJPM) vagy az őrség (Garda de Mediu) részéről, ahogy máskor sem.

Az újságírói jelenlét nélkül látszólag abból állt volna a „közvita”, hogy az RDE bemutatja a telep működését és az általa fizetett tanácsadó cég mindent rendben talált a működésével kapcsolatban. Ráadásul a szervezésért felelős RDE a helyi sajtót nem is értesítette az eseményről, mindössze két (megyei) sajtótermékben hirdette, amelynek képviselői meg se jelentek.

Bálint Lehel, az RDE Harghita műszaki igazgatója bemutatójában részletesen kitért az állomás infrastruktúrájára, működésére, amelyből több fontos adat is kiderült. Mindenekelőtt megtudtuk, hogy a Cekenden befogadott mennyiség 2016-ban meghaladta a 150 ezer tonnát, ez a mennyiség 2017-re 130 ezerre mérséklődött, majd 2018-ra hirtelen megfeleződött, 2019-re pedig további 45%-os csökkenést becsülnek.

Mégis mivel magyarázható ez?

Habár alig egy hete került a cég élére, az új igazgató, Körösfőy Sándor köntörfalazás nélkül beismerte, hogy a rekordmennyiségeket a puszta nyereségvágy eredményezte, a volt vezető (Koszta Attila) a profit maximalizálása érdekében az ország minden zugából a Cekendre hozatta a szemetet. Ez a cég számítógépes nyilvántartásában ellenőrizhető.

A drasztikus csökkentésre azért is volt szükség, mert előrehaladott állapotban van a második cella telítettsége is, amit – információink szerint – a tervezett 8 év helyett alig 2 év alatt töltöttek fel hulladékkal. Méghozzá annyira, hogy 700 ezer köbméterből mindössze 85 ezer áll még rendelkezésre, ami majdnem 90%-os telítettséget jelent. Ez elvileg felvetné a harmadik cella szükségességét, viszont a gyergyóremetei telep időszerű beindítása felülírná a polgármesteri hivatal által is vitatott terveket.

A becslések szerint a második cella év végéig betelik, de a harmadik cella megépítése és fenntartása nem lesz kifizetődő, ha beindul a megyei szintű hulladékkezelés, hiszen akkor minden hargitai önkormányzat Gyergyóremetére fogja hordani a szemetét (szerk.megj.: Udvarhely is, miután csütörtökön megszavazta a helyi tanács a társulást). Alig 10 ezer tonna hulladék pedig kevés lesz a működési költségek fedezésére, árulta el Körösfőy.

Tehát bezárják a cekendi telepet?

Igen, válaszolt egyenesen az RDE új vezetője. 230 ezer köbméternyi zöld takaróanyaggal vonnák be, és 30 évig kötelesek monitorizálni a szeméttelepet. Körösfőy cáfolta azt a felvetést, hogy nem volna elég pénz a takarékszámlán, amely a befedésre, monitorizálásra periodikusan letett összegeket tartalmazza. Elmondása szerint lesz egy nemzetközi audit, amely ellenőrzi a cég működését, és arra is ígéretet tett, hogy kivizsgálja, milyen adatokat oszthat meg a hatóságokkal, a jobb átláthatóság kedvéért.

Nyilvánvaló, hogy a cég érdekeivel ellentétes a cekendi telep bezárása, de az új igazgató tagadta, hogy ez a döntés politikai nyomásra történt volna. A környezetvédő aktivistaként, szakemberként ismert Körösfőy – saját bevallása szerint – annyira apolitikus, hogy még a polgármester pártbeli hovatartozásával sem volt tisztában, amikor Udvarhelyre érkezett.

A megbeszélésen jelenlévő Gálfi Árpád polgármester kérdésünkre azt mondta, hogy teljesen véletlen az időrendi egybeesés a gyergyóremetei társulás, a cekendi engedélyeztetés és az új igazgató kinevezése között. Koszta Attila leváltásának okáról Körösfőy diplomatikusan csak annyit mondott, hogy elakadt a kommunikáció az RDE és a hatóságok között, és a konfliktus egyre mélyült. Őt azért küldték, hogy ezt hozza helyre, és folytassa a fejlesztéseket.

Más terveik vannak

A cég új stratégiájáról egyelőre annyit árult el az RDE vezetője, hogy más városokban sikeres modellek alapján szeretnék Udvarhelyen is kiszélesíteni a szolgáltatásokat, különös tekintettel a szelektív hulladékgyűjtésre, amit az egész városra ki akarnak terjeszteni, egy kézi szelektáló rendszer bevezetésével.

De a nagy tervek mégsem Udvarhelyhez köthetők, hiszen a cekendi szeméttelep bezárásával egy óriási bevételforrása szűnik meg a cégnek. Az RDE arra készül, hogy megpályázza és megnyerje mind a négy tendert Hargita megyében, azaz ők szállítsák mindhárom kisrégió szemetét Gyergyóremetére, illetve ők kapják meg az új szeméttelep irányítását is.

Ami pedig a csurgalékot illeti,

kiderült, hogy 10 Celsius-fok alatt nem is üzemel a „kólatisztító” állomás, ezért a tél folyamán mindig jelentős mennyiség gyűl fel, a város víztisztító rendszere pedig ilyenkor eleve kevesebbet fogad be, mert ez a szennyvíz nem felel meg a normáknak. Fagyos időben tehát eleve megnő a túlcsordulás lehetősége, és erre csak rátett egy lapáttal, hogy az áramkiesések miatt a szivattyúk nem a beállított program szerint működtek, és az előírtnál többet pumpáltak (tisztítás nélkül) a szennyvízrendszerbe. Így került a Termés utcába is. Hiba volt, hogy bizonyos dolgok kimaradtak az építkezési tervekből, vallotta be Körösfőy, de erre is van megoldás.

Áramfejlesztő generátort szereznek be a pumpák stabil működtetése végett, és egy olyan – fordított ozmózissal működő – konténert fognak lízingelni, amely gyakorlatilag megszünteti a probléma forrását: teljesen megtisztítja a csurgalékot, és NTPA001-es standardnak megfelelő szennyvízzé alakítja át, ami már teljes mértékben befogadható lesz a város rendszerébe.

Az elmondottak alapján tehát Udvarhely nem csak megszabadul a cekendi kólától, hanem hosszú távon a szemétteleptől is, amint beindul a gyergyóremetei tározó. Az RDE nem hagy itt bennünket, csak belátja, hogy zsákutca a cekendi történet, és már a lezárás folyamatán gondolkodik. Elkönyvelhető az is, hogy lezárult egy ellentmondásos korszak, amelyet az egyenes beszéd helyett a titkolózás és a mellébeszélés határozott meg, és a hosszú évek huzavonája a végéhez, a sajtó és a hatóságok nyomása beérni látszik.