Fotók: Szabó Apor

Udvarhelyszéken járt Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. Fájdalom, unalmas fekete cipőfűzőben! De vajon mit jelent ez a látogatás nekünk, udvarhelyieknek és udvarhelyszékieknek? Sajtótájékoztatón számoltak be pénteken a kiruccanásról. 

A következő sorok tartalmából:

1. Pénteken jelent meg az utolsó simításokat – az árszabást – is tartalmazó miniszteri rendelet a Hivatalos Közlönyben, mely a veszélyes medvék eltávolítását szabályozza. De mi lesz a trófeákkal?
2. Mire lenne szüksége Udvarhelynek, amit a környezetvédelmi minisztérium állhatna? „Ez nem így működik, Editke, hogy mire van szükségünk, a minisztérium kiírja, hogy mire van pályázati pénz, és mi pályázunk”. (Gálfi Árpád)
3. Falopás és erdőültetés: Hargita megye jobban teljesít
4. Kanalizálás és újrahasznosítás: van még hová fejlődni

Bíró Barna Botond, az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke az előzenekar, ő beszél először a szenátori irodában tartott beszámolón. Szabadkozik a több mint negyvenperces késés miatt, a városi forgalomban vesztegeltek, állítja. Erről jut eszembe: 2016-os együttműködési minimum, terelőút.

Bíró szerencsésnek ítéli a péntek 13-ai napot olyan szempontból, hogy fontos beruházási lehetőségekről sikerült beszélniük a környezetvédelmi miniszterrel, két, országos szinten is kiemelkedő, csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalkozást látogattak meg.

Ezen kívül az udvarhelyszéki polgármesterekkel is találkoztak, ahol arról beszéltek, hogy a 60 körüli udvarhelyszéki, 300 fő alatti kistelepülés legnagyobb kihívását, az ivó- és szennyvíz-infrastruktúrát hogyan építhetik ki. Erre a környezetvédelmi minisztériumhoz tartozó intézmények kiírásaiban látnak anyagi forrást. 

Találkoztak az erdészetek és vadásztársulások vezetőivel. Mindkét találkozó fontos témája volt a veszélyes medvék eltávolítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet, melyet a környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére fogadott el a kormány. Ez lehetővé teszi, hogy 24 órán belül helyi szinten megoldódjon a veszélyes medvék eltávolítása. 

Az udvarhelyszéki RMDSZ nevében támogatásáról biztosította a hulladékgazdálkodás, újrahasznosítható anyagok bevezetése terén, szép kihívást jelent a környezetvédelmi miniszternek, hogy „úgy adjuk át ezt az őseinktől ránk maradt területet, ahol élünk, hogy az utódaink számára is élhető legyen”.

Aztán megragadta az alkalmat, hogy a megyei hulladékgazdálkodás állapotáról elmondja: megérkezett a világbanki jóváhagyás a közbeszerzési dokumentációra, az évek óta működtetőre váró remetei hulladéklerakó kiírása hamarosan megjelenik az közbeszerzési oldalon.

Egyébként az RDE Harghita hulladékkezelő cég közösségi oldaláról értesültünk arról, hogy náluk is járt a miniszter, de erről nem számoltak be a sajtótájékoztatón.

A házigazda Antal Lórántnak is maradt némi mondanivaló: ez Tánczos Barna első egyéni látogatása Udvarhelyszéken. Hargita megye szintjén Udvarhelyszéken kiemelkedő a vállalkozói kedv, az üzleti forgalom 60 százaléka itt valósul meg, konferálja fel a minisztert. 

Szívesen jövünk Udvarhelyre csíkiakul

sokszor tanulni, példát venni – udvarol Tánczos. Két olyan vállalkozást látogattak ma meg, amely dicséretre és elismerésre méltó, csúcstechnológiát használnak és olyan vállalkozói szellemmel működnek, amely előremutató Székelyföld szempontjából, mondja. 

A csomagolóanyagokat előállító székelyudvarhelyi Maxoll és agyagfalvi Lutrix kényes területen működnek, mivel a hulladékok nagy százalékát a csomagolás képezi. A gyárlátogatáson elhangzott, a két vállalat számára az jelenti a nehézséget, hogy bár 2018 januárja óta tilos az 50 mikron alatti vastagságú polietilén zacskók forgalmazása, a versenytársak a nem elég szigorú ellenőrzés miatt előnyt szereznek velük szemben.

Az országos szinten piacvezető Maxoll a hulladék-újrahasznosításban és -értékesítésben jeleskedik, az újításban és a törvényeknek való megfelelésben elöljáró Lutrix pedig krumpli- és kukoricakeményítőből készít EU-konform zacskókat, az egyik székelyföldi üzletlánc, a Merkúr kizárólag ezeket a biológiailag lebomló szatyrokat forgalmazza üzleteiben. A következő hetekben a fogyasztóvédelemmel és más ellenőrző testületekkel közösen azon dolgoznak majd, hogy kiszűrjék a súlyosan környezetszennyező zacskókat forgalmazó vállalkozásokat – ígérte Tánczos hozzátéve, hogy hasznosnak ítéli ezeket a látogatásokat, mert így testközelből tapasztalja meg, mit jelentenek a minisztériumban látott számsorok, statisztikák.

Mindkét cég saját erőforrásból állított fel olyan gépsorokat, amelyekkel az újrahasznosítást támogatja. Lesz a környezetvédelmi minisztériumnak olyan kiírása, amely a körforgásos gazdaságot és épp ezeket a cégeket támogatja abban, hogy a visszagyűjtött, feldolgozott hulladékot újra be tudják építeni a termelésbe. Ez főleg a Lutrix esetében lehet jó lehetőség, külön ágazata is lehet a vállalkozásnak, hisz az újrahasznosításból származó új nyersanyagok értékesíthetők lesznek, a gyártóknak kötelességük lesz minden termékbe beépíteni újrahasznosításból származó nyersanyagot – jelenti ki a miniszter. 

Kanalizálhatják a falvakat

A szennyvíz problémája nagy gond, Románia ellen uniós kötelezettségszegési eljárás folyik, mivel a tízezer főnél nagyobb településeknek csak 66 százaléka van teljes mértékben szennyvízhálózattal ellátva. A közel 2.000 ekkora településből 1.200 esetében van megoldva a teljes csatornahálózat kiépítése, 700 körüli még fejlesztés alatt áll. A kétezer fősnél kisebb települések kevesebb mint 10 százalékában van csatornahálózat. 

A szigorú büntetések elkerülése, tompítása érdekében több mint 300 millió euró áll Románia rendelkezésére e célra. A Cseke Attila vezette beruházási minisztérium is 50 milliárd lejt biztosít a helyreállítási terv és az EU-s program kiegészítéseként erre. A fejlesztési és újranyitási terv keretében több mint 200 millió eurót irányoznak elő arra, hogy kiépüljön ezeken a kistelepüléseken a szennyvíz-elvezetés – tájékoztatott a környezetvédelmi miniszter. 

Mackók a pácban

Mind a polgármesterekkel, mind az erdészekkel való találkozó témája volt a veszélyes medvék kilövéséről szóló sürgősségi kormányrendelet, mely előírja a fokozatos közbeavatkozást veszélyhelyzettől függően. Pontosan leírja azokat a helyzeteket, amelyekben elűzni, altatás után áthelyezni, vagy kilőni lehet a vadat a településen – mondta Tánczos.

A kormányrendeletet minisztériumi rendelettel egészítették ki, amely az árszabást is tisztázza, a hivatalos közlönyben való megjelenésétől alkalmazhatóvá válik (ez még aznap, pénteken megtörtént – szerk.). De igazából már most is lehet, és vannak települések, amelyek alkalmazzák is, csak a beavatkozások árát abban a rendeletben megfogalmazott mértékben fogja a minisztérium megtéríteni, a különbözetet helyi szinten kell előteremteni – válaszolta újságírói kérdésre Tánczos.

Megtudtuk, vannak ebből a szempontból előrehaladottabb települések, melyek már megkötötték a vadásztársulatokkal, állatorvosokkal stb. a szerződéseket, és vannak kevésbé felkészültek. 

Mackók a mérlegen

A medveállomány professzionális felmérése folyamatban van, két projektet indítottak el. Az első, klasszikusabb változat még csak szándék szintjén létezik, ugyanis a télen kezdeményezett, a vadásztársulatok becslésén és tudományos korrekción alapuló módszerre nem találtak kivitelezőt. A miniszter bízik abban, hogy augusztus folyamán mégis sikerül szerződést kötni erre. 

A másik egy európai uniós program, amely genetikai vizsgálatokon alapuló populációfelmérést jelent. Jelenleg a projekt előkészítése zajlik, jövő tavasszal kezdődik a biológiai minták begyűjtése. Óriási volumenű munka, valószínűleg több tízezer mintát gyűjtenek be, melyeket megvizsgálnak, összevetnek, kiszűrik az ismétlődéseket. Meglepetésekre nem számít, kétségtelen a populáció növekedése az ötéves “semmittevés”, be nem avatkozás következtében – hangoztatta a miniszter. 

Tánczos állítása szerint még azokban az országokban – Svéd- és Finnország – is növekedett a populáció, ahol engedélyezett a medvevadászat.

István kollégámnak arra a kérdésre, hogy trófeavadászatra lesz-e szabályozás, illetve a jelenlegi rendelet tartalmaz-e biztosítékot arra nézve, hogy a veszélyes medvék kilövése ne csapjon át álcázott trófeavadászatba, és a genetikailag szép, értékes példányokat pusztítsák ki az állomány károsításával, ezt feleli:

“Akkor, amikor a gazdaságban garázdálkodik a medve, akkor, amikor épp cibálja ki a marhát vagy a disznót az istállóból, az almafán ücsörögve almát csámcsog, nem lehet összetéveszteni a medvét a trófea vagy nem trófea, az értékes vagy nem értékes medvével. A településeken belüli beavatkozásnál semmiféle ilyen interpretáció nem lehet, szó sem lehet arról, ez nem is vadászat, ez beavatkozás. Ez a veszélyes egyedek eltávolítása és az emberi élet védelme. Trófeavadászat és vadászat sincs ma Romániában, a veszélyes egyedek eltávolítására van procedúra, az egyedek beazonosítása a vadásztársulatok feladata. 

A prevenció fontosabb, mint a beavatkozás. Ne kelljen megvárni azt, hogy valakit megöljön, valami kárt okozzon a medve, és csak azután avatkozzunk be. Azon egyedek eltávolítása, melyek település közelében élnek, minden medvepopulációval rendelkező országban engedélyezett”. Azt javasolja, hogy aki be szeretné teljes mértékben tiltani a trófeavadászatot, az Svédországgal, Finnországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával kezdje, ahol az engedélyezett, Romániában a vadászat sem engedélyezett – hevül bele a miniszter a politikai szólamokba.

Aztán elárulja egy következő kérdésre adott válaszban, hogy mégiscsak van ilyen fék beépítve a rendeletbe, mégpedig az, hogy nem lehet a kilőtt medvéket értékesíteni. Az állam költségén preparálják, körülbelül kétezer lej értékben darabját, de állami tulajdonban marad, nem értékesíthető, hanem csak múzeumoknak, kiállításoknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak és iskoláknak stb. adományozható.

Papírja van-e róla?

A Sumal 2.0 applikáció bevezetésének eredményeiről is beszámolt. Az év elején elérhetővé tett szoftver lehetővé teszi a fa közúti szállításának állandó monitorizálását úgy, hogy a tisztességesen dolgozó vállalkozások ne szenvedjenek kárt miatta – fogalmazott Tánczos. 

Több tízezren használják a rendszert, egymillió körül jár félév alatt a lekérdezések száma, ennyi szállítmányt ellenőriztek le magánszemélyek, hatóságok, civil szervezetek a közutakon. Az EU dicséretét is elnyerte, állítja, beismerve azt is, hogy a rendszert ma is ki lehet játszani, ezt kell az ellenőrzésekkel megakadályozni. A Sumal továbbfejlesztéseként kiépítenek egy olyan szatelitképeken alapuló követési rendszert, mely az erdők helyzetét, minőségét tudja monitorizálni.

Látjuk-e az erdőtől a fát?

Tavaly grandiózus programot indítottak, amely a recorder.ro anyaga szerint csak reklám szintjén volt professzionális, a hatékonysága még olyan sem volt, mint a korábbi években, holott ezzel reklámozták. Azt állították, 53 millió csemetét ültettek, most Tánczos 42-ről beszélt azzal a megjegyzéssel, hogy a sajtóban “természetesen csak a negatív dolgok jelennek meg, a pozitív eredmények nem”.

Miközben a kormányzati kommunikáció “természetesen” csak a pozitív oldalt világította meg, ordas hazugságra épült, és épp most ismerte el a miniszter, hogy valóban nem sikerült annyit elültetni, mint állították. Persze, ekkor Tánczos még nem volt miniszter, nem ő ásta “reményteljesen” a csemetéknek a gödröt. A Recorder 11 helyszínen ellenőrizte, hogy el vannak-e ültetve a minisztérium honlapján feltüntetett csemeték és a 11-ből 6 helyszínen egy szálat sem talált. És valamiért a román újságírók nem azt jelentették meg, galád módon, hogy 11-ből dicséretes módon 5 helyszínen találtak csemetét, hanem azt, hogy 6-on nem.

– Valószínű, hogy idén ezt a 42 milliós számot meghaladjuk, jósol optimistán Tánczos. Az erdősítés, újraerdősítés azokban a megyékben, ahol 5-6 százalékos az erdős területek aránya, óriási kihívás. Erre fogják felhasználni azt a 600 millió eurót, amelyet az újraindítási terv e célra előirányoz. A program valószínűleg jövő tavasszal indul, jelenleg a környezetvédelmi alap (AFM) széldöntés vagy más természeti katasztrófa által tönkretett területek újratelepítése van kiíráson, amit a héten fogadnak el.

Hosszú távon –15-20 éves távlatban – céljuk, hogy az újonnan létesített erdők minden hektárjára jelentős támogatást biztosítsanak, hisz a mezőgazdasági forgalomból való kivétele jövedelemkieséshez vezet, s ha nem ugyanakkora vagy nagyobb a támogatás, akkor nem vonzó az erdőültetés. Ez lehet az oka annak, hogy bizonyos megyékben egyetlen hektárt se ültettek jószántukból a tulajdonosok, és az országos programok is lassan haladtak. Két program lesz: az országos és a PND-L (mezőgazdasági vagy leromlott területek betelepítése és a természeti katasztrófák által tönkretett területek beerdősítése).

„Hargita megyéről csak jót tudok mondani”

Az ország legjobban teljesítő megyéi közt van abból a szempontból, hogy a levágott erdőket mindig visszaültetik, a közbirtokosságok példaértékű erdőgazdálkodást végeznek, és a megye erdős területe folyamatosan növekszik. Ez nem mindig jó – jegyzi meg Tánczos Barna –, a mezőgazdaság, az állattenyésztés rovására mehet, hisz ezeken a területeken jelentős mezőgazdasági tevékenység folyt. Az értékes hegyvidéki legelők a biodiverzitás szempontjából legalább annyira fontosak, mint az erdők, hisz itt találhatók Európa egyik leggazdagabb területei, ezek elvesztése nagy kár lehet, egyensúlyt kell mindig fenntartani, főleg a hegyvidéki régiókban, az erdők és a nagyon értékes és hasznos hegyi legelők között.

Udvarhelynek mit hozott ez a látogatás?

Egyelőre nem sok minden derült ki arról, hogy a fent említett csomagolóanyag-gyárakon kívül még kit favorizálhat a látogatás és hogyan.

A cikk megjelenését emiatt halasztottuk, Gálfi Árpádot egész hétfő délutánig próbáltam elérni, telefonon és sms-ben, Zörgő Noémi sajtószóvivő szabadságon van, ő sem tud felelni, hogy megtudjuk, mit hozott a miniszter a városnak. Végül 17 óra után hívott vissza a polgármester, szabadkozva, hogy rengeteg dolga volt. A kérdést úgy tűnt, személyes támadásnak vette. Annyit sikerült kihámozni, hogy ő is részt vett a felsőboldogfalvi kultúrban tartott polgármester-találkozón, ahol meghallgatta a környezetvédelmi minisztérium terveit.

Lehet, hogy naivitás a részemről azt gondolni, hogy ha Udvarhelyen jár egy miniszter, akkor a polgármester bár két percet kér tőle, hogy egy kávéval üdvözölje, és elmondja a helyi igényeket, problémákat, s valami ígéretet, együttműködési lehetőséget kicsikarjon belőle. Ez a miniszternek se rossz, egy népszerű polgármesterrel a választók előtt megjelenni, helyi igényekre reagálni, emelheti a politikai tőkéjét. Mégiscsak a környék gazdasági-kulturális stb. központjáról lenne szó. Úgy látszik, sem a polgármester, sem az RMDSZ nem ezt a vonalat követi.

„Beszámoltak a dolgokról, hogy mik vannak a minisztériumban, és mit készítenek elé, konkrét ígéret nem volt se Udvarhelynek, se Boldogfalvának, se az összes udvarhelyszéki településnek, hanem a lehetőségeket… Kérdezze meg Antal szenátor úrékat, ők szervezték. Én úgy gondolom, hogy Udvarhely egyelőre csak azokra a lehetőségekre fog felkészülni, amelyek ebből a környezetvédelmi alapból lehívhatóak. Mi erre készülünk. Most elmondták, hogy milyen kiírások lesznek, ennek függvényében próbálunk ezekre készülni. Az, hogy fogunk-e kapni, az el fog dőlni”.

Arra a kérdésre adott választól, hogy mik ezek a lehetőségek, amelyeket vázoltak, és amelyekre Udvarhely is pályázhat, ismét nem lettünk okosabbak:  “Az ígéretekre én már nem adok, kedves Editke. Amikor letesszük konkrétan a pályázatot, van pályázat, iktatószám, és igenis látjuk, hogy van-e támogatás vagy nincs”.

„A lehetőség az mindenki előtt áll, nem csak Udvarhely előtt, hanem egész országos viszonylatban lehetőség van. Az egész országra szól. Az, hogy Udvarhely le tud-e hívni valamit, az már Udvarhelytől, nem mástól fog függni” – reagálta Gálfi arra a felvetésre, hogy ez még nem ígéret, hanem egyfajta ötletelés, hogy milyen lehetőségek állhatnak a város előtt.

Arra se kaptam választ a vonal túloldalán lévő ideges hangtól, hogy ha mondjuk korlátlan lehetőség lenne, mire szeretne Udvarhely pályázni. Ehelyett megtudtam, hogy ez nem így működik, hogy szükségünk van valamire, hanem úgy, hogy minisztérium eldönti, mire ad pénzt. Pedig épp Tánczos mondta, hogy ezek a látogatások arra is jók, hogy élőben találkozik a számokkal és a mögöttük levő emberekkel, történetekkel. Felméri az igényeket.

„Most jelen pillanatban áttanulmányozzuk, mik azok a lehetőségek, amelyekről pénteken kaptunk információt, és ezek alapján majd fogunk döntést hozni. Én most még nem tudok erről önnek mondani. Én pénteken délután fél egykor szembesültem ezzel a helyzettel. Beszélgetődött vízprogramról, hulladékudvarnak az elkészítéséről, annak is két változatáról. Ezeket fogjuk most elemezni, s meg fogjuk nézni, mi az a projekt, amire tudunk pályázni a környezetvédelmi alapból” – mondott végül néhány konkrétumot a a polgármester, hozzátéve, hogy arra vár, hogy a minisztérium kiküldje e-mailben a találkozón elhangzottak összesítését, és az alapján tudjanak majd igény szerint csatlakozni.

Turkálunk, turkálunk, de maradunk-e valamivel?

A folyamatban lévő, illetve a többé vagy kevésbé várható udvarhelyi fejlesztésekről itt olvashatsz bővebben.

– Én felfogadtam, hogy az ígérgetésekre nem fogok mondani semmit. Nagyon sokat jártam már Bukarestben a minisztériumban, gondolom, látták, hogy evvel találkoztam, avval találkoztam, ezt ígért, azt ígért. Én meghívott voltam ugyanúgy, mint a többi meghívott 27 polgármester, ott voltam és meghallgattam, amiről beszámolt a miniszter úr. 

– Udvarhely szempontjából sok mindenre lenne szükség, akár a közvilágítás szempontjából, akár a hulladékudvar szempontjából. Nem akarok találgatásokba belemenni, nincs előttem a papír, hogy aztán utána azt írják, a székelyudvarhelyi polgármester ezt vagy azt ígérte. Ha mondok valamit, konkrétan fogom mondani, addig nem mondok semmit. Amíg nincs megfogalmazva a minisztérium által, hogy mire lehet pályázni, addig én nem tudok ígérni semmit.

Azt, hogy a városnak mire van szüksége, nem a minisztérium tudja megmondani. 

– Nem, a minisztérium egyszer ki fogja írni,  hogy mire van lehetőség országos szinten, és abból lehet válogatni. Editke, abból lehet válogatni.

De feltételezem, hogy van egy probléma-lista, vagy feladatlista, amit meg kell oldani a városban, és a hivatal figyeli a finanszírozási lehetőségeket ezeknek a megoldására.

– Ez nem így működik, Editke, értse meg, hogy nem így működik a dolog. A minisztérium eldönti, hogy mit szeretne csinálni, annak mentén kiír egy pályázati lehetőséget, amikor ezeket a számokat látjuk, akkor tudunk ebben a kérdésben cselekedni. Amíg ez nincs meg, nem tudok önnek mondani. Az elmúlt 30 évben sok mindenre volt Udvarhelynek szüksége, mert nem voltak a pályázatok lehívva.

Rátérünk az udvarhelyi medvékre

Érdekelne, hogy Udvarhelyen mi a helyzet. Fel vannak-e készülve a csapatok, hogy ha például a Szejkén vagy a Szászok táborában futkos a medve, akkor el lehessen távolítani. Gálfi azt hozza fel, hogy még nem jelent meg az ezt szabályozó miniszteri rendelet, addig nem lehet szerződést kötni. A hivatalban a munkatársak fel vannak készülve, tudják, mit tartalmaz a rendelet, s amint megjelenik, megkötik a szerződéseket, nyugtat meg. Csakhogy a telefont letéve elkezdtem keresni, hogy akkor végül jelent-e már meg a rendelet a közlönyben, hogy hülyeséget ne írjak, és kiderül, hogy hát persze, még pénteken. Remélhetőleg, a hivatalban ezt már felkészülten várták, s ha most lefutok egy körre a Móricz Zsigmond körútra, nem szalad velem szembe egy el nem hajtott medve.