Mennyi pompás hajtű, ragyogó ékszer és méregdrága kiegészÃtÅ‘! A kiállÃtott, szám szerint kétszáz darab csillogó használati tárgy látványától szédelegve lépünk ki a Haáz RezsÅ‘ Múzeum épületébÅ‘l.
Még csupán két napig, június 6-áig látogatható a BÅ‘ségszaru – Az erdélyi nemesség fényűzése cÃmű kiállÃtás, mely elénk tárja, milyen pazar csizmában, ruhaneműben járt, milyen ékszereket viselt közel háromszáz évvel ezelÅ‘tt az erdélyi arisztokrácia. Az Erdélyi Történeti Múzeum gyűjteményébÅ‘l rendezett divattörténeti tárlaton a 16. század végétÅ‘l a 19. századig találunk idÅ‘rendi sorrendben elhelyezett, az akkori fényűzést tökéletesen érzékeltetÅ‘ használati tárgyakat az erdélyi nemesség körébÅ‘l.
A kiállÃtás forrását a kolozsvári Farkas utcai református templom 1911-es kriptafeltárásai és a küküllÅ‘vári református templom 1896-ban feltárt, 16. század végi sÃrlelete jelentette, melyekbÅ‘l – tekintve, hogy a nemesek tetÅ‘tÅ‘l talpig dÃszbe öltözve temetkeztek – teljes ékszer-szetteket, viseletet, és egyéb pazar használati tárgyakat sikerült rekonstruálniuk a történészeknek.
A fotók a szerző felvételei.
A tematikusan elrendezett műtárgyakon végignézve, fejünket fogva tesszük fel a kérdést: biza’, képesek voltak ilyen sok pénzt elherdálni a hiú nemesek?
Ahogy belépünk a terembe, és egyszerre tárul szemünk elé mind a nyolc tárlóban kiállÃtott luxuscikk, hamar tudatosul bennünk, hogy az erdélyi nemesség semmivel sem volt igénytelenebb, mint a mai ember.
AmÃg napjainkban a legújabb Louis Vuitton táska, egy márkás luxusóra, talizmánokkal dugig rakott Pandora karkötÅ‘ bÃr sokak számára presztÃzs értékkel, addig a 17-19. századi arisztokráciának egy elefántcsontból készült számszerÃj, egy, az akkoriban népszerű erdélyi zománccal borÃtott ékszer, aranyozott szálakkal dÃszÃtett férficsizma volt a reprezentáció elmaradhatatlan kelléke.
A kiállÃtás elsÅ‘ termébe lépve nÅ‘i használati tárgyakat, elefántcsontból készült legyezÅ‘t, gazdagon dÃszÃtett ékszereket, hajtűket, nyakban hordható szelencéket csodálhat meg a látogató, melyeken végigtekintve könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a divatot elszántan követÅ‘ úri hölgyek bizony jelentÅ‘s kiadásokkal terhelhették a családi kasszát.
Ugyan, akkoriban melyik főúr számára nem lett volna üdÃtÅ‘ egy igényes, gazdagon dÃszÃtett boglárt, ahhoz illÅ‘ övvel viselÅ‘ hölgy látványa, akirÅ‘l messzirÅ‘l lerÃtt, hogy magasabb társadalmi osztályhoz tartozik?
Vagy az az asszony, aki tisztességes feleség módjára fátyoltűkkel dÃszÃtett, mÃves kendÅ‘vel takarta el haját a kÃváncsian, fürkészÅ‘ szemmel nézÅ‘ férfiak elÅ‘l?
Talán éppen Kendi Zsófia korall- és igazgyöngyökkel dÃszÃtett aranyboglárjába szeretett bele Bogáthi Menyhárt erdélyi nemes annyira, hogy feleségül vette Å‘t, és nevét még a neki adott jegygyűrűbe is belegravÃroztatta.Â
Bár a tizennyolcadik századból fennmaradt Ãrás szerint a nÅ‘k haszontalan cifrázása még a császári adónál is jobban csorbÃtotta a családi pénztárat, a bÅ‘ség és fényűzés mindenütt, Ãgy a férfiak életében is ott volt. A kiállÃtás nemcsak a nÅ‘k, hanem a fÅ‘urak luxus használati tárgyainak bemutatására is egy egész termet szentel, melyen figyelmesen végighaladva, hamar megbizonyosodhat a látogató afelÅ‘l, hogy bizony, a férfiak életében is központi szerepet játszott a bÅ‘ség szaruja. Vajon, melyik használati tárgya csilloghat a csizma elÅ‘tt Bethlen István erdélyi fejedelemnek? Egészen vasárnapig meglesheted!
A Haáz RezsÅ‘ Múzeum szombaton és vasárnapon 10 és 18 óra között tart nyitva, a belépÅ‘jegyek ára felnÅ‘tteknek 5 lejbe, diákoknak és nyugdÃjasoknak 2,5 lejbe kerül.