Mennyi pompás hajtű, ragyogó ékszer és méregdrága kiegészítő! A kiállított, szám szerint kétszáz darab csillogó használati tárgy látványától szédelegve lépünk ki a Haáz Rezső Múzeum épületéből.
Még csupán két napig, június 6-áig látogatható a Bőségszaru – Az erdélyi nemesség fényűzése című kiállítás, mely elénk tárja, milyen pazar csizmában, ruhaneműben járt, milyen ékszereket viselt közel háromszáz évvel ezelőtt az erdélyi arisztokrácia. Az Erdélyi Történeti Múzeum gyűjteményéből rendezett divattörténeti tárlaton a 16. század végétől a 19. századig találunk időrendi sorrendben elhelyezett, az akkori fényűzést tökéletesen érzékeltető használati tárgyakat az erdélyi nemesség köréből.
A kiállítás forrását a kolozsvári Farkas utcai református templom 1911-es kriptafeltárásai és a küküllővári református templom 1896-ban feltárt, 16. század végi sírlelete jelentette, melyekből – tekintve, hogy a nemesek tetőtől talpig díszbe öltözve temetkeztek – teljes ékszer-szetteket, viseletet, és egyéb pazar használati tárgyakat sikerült rekonstruálniuk a történészeknek.
A fotók a szerző felvételei.
A tematikusan elrendezett műtárgyakon végignézve, fejünket fogva tesszük fel a kérdést: biza’, képesek voltak ilyen sok pénzt elherdálni a hiú nemesek?
Ahogy belépünk a terembe, és egyszerre tárul szemünk elé mind a nyolc tárlóban kiállított luxuscikk, hamar tudatosul bennünk, hogy az erdélyi nemesség semmivel sem volt igénytelenebb, mint a mai ember.
Amíg napjainkban a legújabb Louis Vuitton táska, egy márkás luxusóra, talizmánokkal dugig rakott Pandora karkötő bír sokak számára presztízs értékkel, addig a 17-19. századi arisztokráciának egy elefántcsontból készült számszeríj, egy, az akkoriban népszerű erdélyi zománccal borított ékszer, aranyozott szálakkal díszített férficsizma volt a reprezentáció elmaradhatatlan kelléke.
A kiállítás első termébe lépve női használati tárgyakat, elefántcsontból készült legyezőt, gazdagon díszített ékszereket, hajtűket, nyakban hordható szelencéket csodálhat meg a látogató, melyeken végigtekintve könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a divatot elszántan követő úri hölgyek bizony jelentős kiadásokkal terhelhették a családi kasszát.
Ugyan, akkoriban melyik főúr számára nem lett volna üdítő egy igényes, gazdagon díszített boglárt, ahhoz illő övvel viselő hölgy látványa, akiről messziről lerítt, hogy magasabb társadalmi osztályhoz tartozik?
Vagy az az asszony, aki tisztességes feleség módjára fátyoltűkkel díszített, míves kendővel takarta el haját a kíváncsian, fürkésző szemmel néző férfiak elől?
Talán éppen Kendi Zsófia korall- és igazgyöngyökkel díszített aranyboglárjába szeretett bele Bogáthi Menyhárt erdélyi nemes annyira, hogy feleségül vette őt, és nevét még a neki adott jegygyűrűbe is belegravíroztatta.
Bár a tizennyolcadik századból fennmaradt írás szerint a nők haszontalan cifrázása még a császári adónál is jobban csorbította a családi pénztárat, a bőség és fényűzés mindenütt, így a férfiak életében is ott volt. A kiállítás nemcsak a nők, hanem a főurak luxus használati tárgyainak bemutatására is egy egész termet szentel, melyen figyelmesen végighaladva, hamar megbizonyosodhat a látogató afelől, hogy bizony, a férfiak életében is központi szerepet játszott a bőség szaruja. Vajon, melyik használati tárgya csilloghat a csizma előtt Bethlen István erdélyi fejedelemnek? Egészen vasárnapig meglesheted!
A Haáz Rezső Múzeum szombaton és vasárnapon 10 és 18 óra között tart nyitva, a belépőjegyek ára felnőtteknek 5 lejbe, diákoknak és nyugdíjasoknak 2,5 lejbe kerül.
