Egy ajándékba kapott kürtőskalácssütővel indult Szabó Csabáék története a Szentléleki kürtőskalács és lángos büfékocsival. Tizenegy év telt el azóta, hogy megsütötték az első kürtőskalácsot és lángost, mára már az ország különböző szegletéből utaznak el hozzájuk vásárlók, hogy megkóstolják a roppanósan puha sajtos-tejfölös-fokhagymásat, amit a csokis-banános újdonsággal nyomtathatnak el desszert gyanánt.

Zápor után érkezünk Kézdivásárhely egyik áruházának parkolójába, mely tavaly június óta állandó helyszíne a kézdiszentléleki születésű Szabó Csaba és családja kürtőskalács- és lángossütő büfékocsijának. Ahogy kiszállunk az autóból, az esőillatot rögtön felváltja az összetéveszthetetlen, édeskés, olajszaggal keveredett illat: a kürtőskalács és lángos egyvelege.

Fotók: Dávid Anna Júlia

Szabó Csaba a borús idő ellenére is derűvel invitál be minket maga mellé.

– Egy kicsit olajszag van, de jó meleg – mentegetőzik a büfékocsiban.  – Ha esik, ha havaz, az ember melegben van itt. Láttam egyszer egy jó reklámot – idézi fel mosolyogva – amiben az volt, hogy megkérjük, ne haragudjanak, ha a munkásaink kicsit bágyadtabbak, mert 60 fokban dolgoznak – és tényleg, néha mi is negyven-ötven fokban dolgozunk. Na, de kitartó a csapat – teszi hozzá magabiztosan.

MI A TARKA?

A cikk a Szépvízi, Kézdi, Keresztúri szövetkezetek által kiadott Tarka magazin nyári számában jelenik meg. A lap ingyenesen elvihető lesz a szövetkezetek termékeit forgalmazó kiskereskedésekből.

2010-ben indult a kürtőskalács- és lángossütő vállalkozásuk, amikor a testvére, Tímea Magyarországról ajándékba kapott egy kürtőskalácssütő gépet. Némi tanulmányozás után meg is sütötték az első kürtőskalácsot, de emellett a lángosba is belekezdtek, hiszen Csaba meglátása szerint, egy üzletben is minél több minden kell legyen.

Lángost még soha!

– Én azelőtt soha nem ettem még egy lángost sem – vallja be őszintén a harmincas éveiben járó Szabó Csaba. – Kürtőst ettem rendezvényeken, de a lángos akkor még nem volt annyira elterjedve, mint most. Még ma is előfordul, hogy valakivel mi kóstoltatjuk meg először, és nem bánja meg. Mi kürtőskalácsot és lángost is sütünk, hiszen, ha valaki nassolni akar, arra jó a kürtőskalács, de ha valaki enni és jóllakni szeretne, akkor lángost kér, ami egy jó hideg, frissen csapolt sör mellé különösen talál.

Az első rendezvényük a perkői búcsú volt, azóta több fesztiválon, falunapon is részt vettek, a helyiek mellett pedig sok román – azóta is visszatérő – vendég szerette meg a roppanósra sült, belül mégis puha lángost, amiért akár több száz kilométerről is eljönnek.

– Van egy Bákó megyei család, akik minden második héten erre jönnek – meséli Csaba. Ők már nem is jönnek ide a kocsihoz, elmennek bevásárolni és előtte intik messziről, hogy kettőt vagy hármat kérnek, mi pedig már tudjuk, hogy jó piros sajtos-tejfölös-fokhagymás lángos lesz.

A titok: az egyszerűség és a Kézdi tejtermék

Vonakodva kérdezünk rá, milyen recept szerint készülnek a roppanós lángosaik, attól tartva, hogy nem árulják el, ám Szabó Csaba nem titkolózik:

– Őszintén megmondom, az öt alapanyagon – víz, liszt, só, olaj, élesztő – kívül semmi, de semmi mást nem teszek a lángos tésztába, mert nekem az egyszerűség a legfontosabb. Van egy barátom, aki kürtős sütésével foglalkozik, és a tegnap megkért, hogy mutassam meg, hogy sütik a lángost, mert ő is meg szeretné tanulni. Én ilyenkor mindenkinek azt mondom, hogy nagyon figyeljen oda az alapokra, és folyamatosan őrizze meg a minőséget – vallja Csaba. 

– Az az igazság, hogy sokan jönnek hozzánk, hogy megpróbálták otthon, de nem sikerültek a lángosaik. Én nagyon sokat kutakodtam az interneten, magamnak alakítottam ki ezt a receptet, és öt-hat év után éreztem azt, hogy na, most már kezd jó lenni a termék.

A lángosnál nagyon fontos, hogy a tésztája ne szakadjon szét a nyújtáskor. Ha túl kemény a tészta, ropogós lesz, ha túl puha, akkor nehéz dolgozni vele. Ezért ajánlott kalácslisztet vagy finomlisztet használni, amihez kilogrammonként fél liter vizet kell önteni, majd ízlés szerint megsózni, egy deciliter olajat adni hozzá és 10 gramm élesztőt. Ennyi a receptünk, ezeken kívül semmi egyebet nem teszek bele mondja Csaba, miközben a lángostésztát beteszi a sütőbe.

– A lángosnál  fontos, hogy jó minőségű, forró olajban legyen sütve, de a feltétek minőségére is nagyon figyelünk, ezért mi már lassan négy éve a Kézdi termékeit – a Dalia sajtot és tejfölt – használjuk – mondja Csaba, aki több okból váltott át a helyi tejtermékekre.

Szabó Csaba egyszerű, egy kiló lángostésztára elég receptje és hasznos tippjei:

• 1 kg kalács liszt vagy finomliszt
• fél liter víz
• só ízlés szerint (kis- vagy nagykanál)
• 1 dl jó minőségű olaj
• 10 gr aktív, csomagos élesztő

A hozzávalókat összedagasztjuk, majd a hőmérséklettől függően állni hagyjuk: hűvösebb helyiségben legalább 20 percet, melegebben ennél pár perccel kevesebbet. Ezután 120-170 grammos gombócokat szaggatunk a tésztából a lábos méretétől függően, a nyers tészta közepébe egy ujjnyi lyukat vájunk, hogy ne szívja magába az olajat túlságosan és roppanós legyen. Bő olajjal feltöltjük a lábost, felforrósítjuk legalább 180 fokra, majd tehetjük is bele a lángostésztát, amit majd ízlés szerint kenhetünk meg. Jó étvágyat hozzá!

– Nagy üzletekből vásároltuk a tejtermékeket, de kiderült, hogy azok a sajtok növényi zsiradékból voltak készítve. Jött a fogyasztóvédelem, nézték, és hú, azt mondják, ez nem sajt. Mondtam nekik, hogy nem én csinálom, én nem tudhatom, miből készül.

Na, de mióta áttértünk a Kézdi sajtra,

jönnek, megkérdezik, mit használunk, mondjuk, hogy Kézdit, s még ki sem nyitják a büfékocsi ajtaját. Tudják, hogy száz százalékos tejből készült. Mi szeretnénk támogatni a helyi termelőket, ráadásul a tejföl és a sajt minősége megfelelő a számunkra. A Kézdi Dalia sajtnak nagyon jó az olvadó képessége, és kemény, ami szintén nagyon fontos tulajdonság: ha puha a sajt, reszeléskor könnyen összecsomósodik, és ahogy rátesszük a meleg lángosra,  nem lehet szétdolgozni, az összefogásakor pedig megint egy csomóban marad. A Kézdi sajtot viszont szépen el lehet dolgozni, és minél melegebb a lángos, annál jobban megolvad. Ezért is van az, hogy előre sosem sütjük le, mert a sajt csak a meleg lángoson tud elolvadni. Sokan azt mondják, hogy csak melegen szeretik a lángost és a kürtőst is, de nekem az a tapasztalatom, hogy melegen nem érződik annyira az ízük – vallja.

Milyen ízűt kenhetek?

– kérdez meg bennünket.

– Én úgy szoktam csinálni – osztja meg –, hogy az új ízeket próbálom ki:  egyet sütök, kettőbe vágom, fele csokis-banános, fele sonkás lesz. Az ötéves kisfiam például sajtos-tejfölöst evett eddig, de a múltkor meglátta, hogy egy vásárlónk baracklekvárost kért, azóta átállt arra, és nem akar lemondani róla.

– Az az igazság, hogy elég sok időt töltök el itt. Minden nap nyitva vagyunk, reggel jövünk, elkezdünk dagasztani, amíg kel a tészta, előszerelünk mindent, addigra az olaj is megfelelően felmelegedik, majd nyitunk, és várjuk a vásárlókat. Az odafigyelés, a minőség, a fiatalos csapat a titka, hogy jól menjen a vállalkozás, a másik pedig a kedvesség, amit a vásárlók felé tanúsítunk. Magam is úgy vagyok, hogy a kedves kiszolgálásért, ha a termék nem is a legjobb, úgyis visszatérek. 

Általában késő este érünk haza, de próbálok azért aktívan részt venni a családi életben – mondja őszintén Csaba. – Feleségem sokat segített a fesztiválokon, de a család mellett már kevesebb idő jut erre. 

A szüleim elhunytak 2009-ben, és nem részesülhettek ebből az egészből. Édesanyám a kereskedelemben dolgozott, és azt mondják, hogy ebből a szempontból kicsit ráütöttem – meséli elcsukló hangon, majd hozzáteszi: a gyermekeink, a kislányunk és kisfiunk – motiválnak, nekik szeretnénk jövőt biztosítani. A kisfiam egyszer azt mondta, ha nagy lesz, hat lány fog neki dolgozni, és még akar nyitni egy palacsintázót. Ha más lehetőségük nem lesz, reméljük, ezt folytatják.