Köszönjük a címet Jevgenyij Prigozsinnak a hét legfontosabb háborús eseményeiről szóló összefoglalóhoz.
Fotó: illusztráció / Ammy Singh / unsplash.com
Íme egy válogatás az elmúlt hét fontosabb eseményeiből. A civilek elleni orosz agressziót nem részletezzük, máshol beszámolnak róla, illetve katonai haszna nincs, de a lakosság akaratának megtörése helyett pontosan az ellentétét, az elszántabb önvédelmet éri el.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy korábban mi történt, akkor ezt az összefoglalót is érdemes átfutnod.
Május 18.
Mintegy jeleként az oroszoktól való eltávolodásnak, Kirgizisztánban 10 éves börtönbüntetést kap egy Oroszország oldalán harcoló kirgiz zsoldos. Azon kívül, hogy a közép-ázsiai országok távolodnak az oroszoktól, ez azért is fontos, mert nem olyan rég az oroszok még azt remélték, hogy ebből a régióból tudnak toborozni katonákat. Közép-Ázsia eddig fontos munkaerőforrás volt az oroszoknak, ez a gazdasági helyzet romlásával várhatóan gyorsan fog változni
Kijiv és kisebbrészt más városok ellen (például Odessza) nagyobb rakétatámadás zajlik, de a korábbi támadásokhoz képest minimális a kár, a nyugati légvédelem továbbra is jól szerepel
Kisiklik egy gabonaszállító vonat a Krímen, Szimferopol és Szevasztopol között. Az utóbbi időben Ukrajna körül egyre több orosz vonatot és sínt érnek balesetek és különböző problémák. Az orosz hadviselésben alapvető fontosságú a vonat – míg az amerikaiak hajón és repülőn bárhova eljutnak, addig az oroszok függése a vasúttól nagyon erős – lehet következtetni, miért történnek a balesetek. Egyes elemzők úgy jellemzik az orosz logisztikát, hogy az nem a XX., hanem a XIX. században ragadt: vonatot ugyan már használ, de már a palettáig sem jutott el, nem is beszélve a digitalizáció és automatizáció fejlettebb formáiról. Ugyanez a probléma nem biztos, hogy fogja kísérteni a kínaiakat, akik már most gond nélkül juttatnak el néhány kontinenssel odébb pár grammos telefontoktól kezdve tonnás gyártósorig bármit.
A kínai-ukrán diplomáciai találkozó ugyan nem zárul kézzelfogható eredménnyel, de a puszta tény, hogy Li Huj volt moszkvai nagykövet beszél az ukránokkal, már jelzésértékű. Egész áprilisig a kínai fél kerülte az ukránokkal való tárgyalást, a hangvételváltást minden bizonnyal érti Moszkva
Mintha csak Putyin fénykorabeli trollkodást olvasnánk, az amerikaiak észreveszik, hogy „könyvelési hiba” folytán maradt 3 milliárd dollár az Ukrajnának szánt támogatási keretből. Viszonyításképpen a teljes orosz katonai költségvetés 2021-ben 65,9 milliárd dollár, tehát az amerikaiak kis kerekítési hibája egy mozdulattal közel egyhavi orosz katonai költségvetést tol át Ukrajnának. Oroszország nem a Szovjetunió, katonai-gazdasági ereje messze a nyugati tömb mögött van.
Május 19.
Folytatódik az oroszok drón- és rakétatámadása. Ezúttal mintha kissé észbe kapnának, és a civilek helyett igyekeznek több katonai célpontot megsemmisíteni, hogy a közelgő ukrán ellentámadást akadályozzák. Az orosz fegyverek pontatlansága nem segíti a cél elérését. Közben Bahmutban lassan haladnak a Wagner erői, de a város nyugati csücskében vannak még erős ukrán állások
Zelenszkij folytatja látogatássorozatát a G7 előtt, Dzseddában az Arab Ligával találkozik. A találkozó fontossága abban áll, hogy a világ ezen része igyekszik nem állást foglalni a konfliktusban, de időnként azért sikerül Moszkvának kedvező döntéseket hozni. Például tavaly ősszel, jelentős nyugati tiltakozás ellenére Szaúd-Arábia csökkentette az olajkitermelést az árak emelése érdekében. Hogy Zelenszkijnek teret és figyelmet adtak, nem az a fejlemény, amit Moszkva szeretett volna látni
Az Egyesült Államok további szankciókat jelentett be Oroszország ellen, köztük az orosz hírszerzés és katonaság elleni célzott és nemzetközi lépésekkel. A szankcionált iparágak száma is nőtt, és további szigorítások fognak következni
Május 20.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csapat tulajdonosa bejelenti, hogy a Wagner sikeresen elfoglalta Bahmutot. 2022. augusztusa óta küzd a világ második legerősebb serege a Wagnerrel karöltve ezért az amúgy jelentéktelen városért, egy olyan országgal, amiről a legtöbben világon nem tudták 2022-ig, hogy egyáltalán létezik. Még néhány ilyen győzelem, és nem marad orosz katona.
Északra és délre Bahmuttól az ukránok harcolnak, és 4 négyzetkilométert visszavesznek. Ezzel tovább kényszerítik az oroszokat, hogy az égetően szükséges rotáció és rendeződés helyett feleslegesen harcoljanak. Ilyen körülmények között kérdéses, hogy az orosz vezetés megengedi-e a Wagnernek az áhított visszavonulást
Valerij Zaluzsnij ukrán tábornok nem posztolt egy ideje, így az oroszok azzal kezdik bátorítani magukat, hogy meghalt vagy súlyosan megsérült. Május 25-én újra megjelenik.
Május 21.
Putyin gratulál Bahmut bevételéhez. Zelenszkij előbb megerősíteni látszott a hírt, majd cáfolta a teljes elfoglalást. Az orosz állami média örvend, a katonasághoz közel álló orosz kommentátorok jóval realistábban látják, hogy nem jelentős a győzelem
Az orosz megszállás alatt levő Bergyanszk kikötővárost éri támadás, valószínűleg a brit Storm Shadow rakétával. Az oroszok szerint nincs, az ukránok szerint van találat.
A G7 találkozón személyesen vett részt Zelenszkij, tovább erősítve az üzenetet, hogy a Nyugat kitart Ukrajna mellett. Amerika F-16-os pilóták képzését ígérte, és újabb, 375 millió dolláros fegyvercsomagot. Még az őt szállító repülő útjának is üzenete van az oroszoknak, a francia gép Kínát átszelve, természetesen kínai engedéllyel, ért Japánba.
Május 22.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője videóban szólítja fel az orosz katonákat, hogy ha élni akarnak, adják meg magukat. „Csak rosszabb lesz” – figyelmeztet
Oroszország ukrajnai bűneit a NATO is hivatalosan népirtásként ismeri el
Moldova fővárosában, Chișinăuban 75 ezren gyűlnek össze kifejezni az Európához tartozás vágyát. Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola is üzen nekik
Állítólag orosz ellenzéki erők Belgorod oblaszt néhány ukrán határ menti falujában (Kozinka, Glotovo, Gora Podol) legyőzik a kevés orosz védőt, páncélozott járművekkel felfegyverkezve. Az ukránok tagadják, hogy közük lenne, a fegyveresek állításuk szerint Putyin-ellenes orosz állampolgárok. Bár ekkor a nemzetközi média kevéssé foglalkozik az üggyel, az elkövetkezendő napokban világossá válik, hogy az oroszoknak nincs elég emberük, és képtelenek a határaikat hatékonyan védeni. A támadás igazi lényege ennek a gyengeségnek a bemutatása, a veszélyérzet növelése, és legjobb esetben orosz csapatok elvonása a frontról. Közben az ukránok és az eseményeket követők minden, az oroszok által 2014-ben Donbaszra használt frázist az oroszok ellen fordítanak: „nem tudhatjuk, kik ezek”, „biztosan traktoristák és bányászok”, „tiszteletben kell tartanunk a Bilhorod Népk0ztársaság lakóinak akaratát”, „az ukrán-párti szakadárok”, „az oroszoknak fel kellene adniuk Belgorod oblasztot a béke érdekében”. Az események menete zavaros, ellentmondó hírek érkeznek, de az orosz kommentátorok pánikja mutatja, hogy nem hamis zászlós művelet lehet.
Május 23.
A világút után Zelenszkij a keleti fronton látogatja meg a katonákat
Míg a közép-ázsiai országok is távolodnak az oroszoktól, addig a magyar miniszterelnök Katarban arról beszél, hogy az ukránok nem nyerhetnek és szerinte „nem az a fő kérdés, hogy ki támadott meg kit”. A Nemzetközi Törvényszék és különféle nemzetközi szervek ítéletei és hozzáállása, a kínai elfordulás kontextusában nem szerencsés kijelentések.
Már 5 európai ország képezne ki F-16-os gépekre ukrán pilótákat
Az oroszok bejelentik, hogy leverték a belgorodi támadást, de hamarosan kiderül, hogy még aktív a harc. Két különálló fegyveres csapatról van szó, az Orosz Önkéntes Hadtest ukránbarátnak nevezhető, Ukrajna mellett harcol, az Oroszország Szabadsága Légió egy orosz szélsőjobbos szervezet.
Két tank, egy páncélos személyszállító és kilenc más páncélos jármű szállította csapataikat.
21 és 22 éjjelén is rakétás és drónos támadást intéznek az oroszok Kijiv ellen, újra civil célpontokra koncentrálva.
Május 24.
A belgorodi támadásnak vége, az orosz fél bejelenti a sikeres „terrorelhárítást”, az Orosz Önkéntes Hadtest pedig beszél a sajtónak. Azt mondják, az összes veszteség, ami érte őket, az két sebesült, és bemutatták a zsákmányolt BTR-82A páncélozott személyszállítót. A művelet mediatizáltsága mutatja, hogy a katonai sikernél még fontosabb a pszichológiai hadviselési aspektus. Többek között ott van az az üzenet, amit az orosz lakosság érzékelhet, hogy míg eddig teljes biztonságban éltek a határ orosz oldalán, addig mára Putyin akciói miatt akár veszélybe is kerülhetnek, miközben az ország erőskezű embere képtelen megvédeni őket is, meg az ország határait is. Hogy milyen következtetéseket von le Kína mindebből, azt az olvasóra bízom. Az ukrán vezetés továbbra is tagadja a részvételt, az amerikaiak vizsgálatot jelentettek be annak kapcsán, hogy a rajtaütésben amerikai járműveket is használtak.
Prigozsin folytatja a látványos médiaszereplését, olyan visszafogott kijelentésekkel, mint „Kurvára elveszíthetjük Oroszországot”. Prigozsin kijelentéseit annak fényében kell vizsgálni, hogy általában az a céljuk, hogy több támogatást, figyelmet és lehetőleg hatalmat biztosítson önmagának. Ehhez pedig gyakran érdemes erős kijelentéseket tennie, hiszen meg kell ragadni a figyelmet. Viszont beszédesebb az, hogy más, katonai körökhöz közel álló kommentátorok is egyre pesszimistábban látják az orosz jövőt, egyre kevésbé hisznek az orosz győzelemben, és egyre inkább kritizálják az orosz vezetést. Többek érzik azt, amit Prigozsin kimond: „Oroszországnak statáriumra, újabb mozgósítási hullámokra és arra van szüksége, hogy néhány évet „észak-koreai életmóddal” húzzon ki.” – ha az oroszok győzni akarnak, sokkal keményebb erőfeszítésekre lenne szükségük. Csakhogy a jelen vezetés sem véletlenül nem akar több sorozást és nagyobb erőfeszítést: az ország már most is feszegeti a határait. Ha túlfeszítik a húrt, akkor valóban bekövetkezhet a Prigozsin által vizionált polgárháború. Viszont, ha nem csinálnak semmit, akkor is baj lesz, egyrészt lassan felőrlődnek a csapatok, másrészt a Leopárdokkal, Challengerekkel és valamikor F-16-osokkal felfegyverzett, relatív jól képzett és kipihent ukrán csapatok ellentámadása egyre nyomasztóbb az orosz vezetés és katonák számára. A brit hírszerzés szerint a jegyzett katonai szökéses perek száma január és május között 1053-ra ugrott, többre, mint egész 2022-ben.