Hétfőn, március 18-án végleges lett a lista: 32 tanácsos- és 4 polgármesterjelölt jelentkezett az RMDSZ április 7-ei előválasztására.
Hogy kik a tanácsosjelöltek, milyen célokkal pályáznak a tisztségre, arról korábban itt, itt, itt és itt írtunk. A polgármesterjelöltekkel – Ilyés Szabolccsal, Szakács Paál Istvánnal és Benedek Árpád Csabával – is beszélgettünk, csupán a negyedik jelentkező, Demeter István maradt ki. Egyelőre.
Most cikkünkben a többi nyolc tanácsosjelöltet mutatjuk be telefonos interjúk alapján.
Aki nem szeretne politikus lenni
Geréb László – közgazdász, a MÜTF volt igazgatója, illetve a REGA Régiókutató Egyesület vezetője – Udvarhelyen született, a Tamási Áron Gimnáziumban, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtan szakán tanult, ezt követően a Pécsi Egyetem Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolában doktorált, majd London Business School következett. Geréb neve a legutóbbi helyhatósági választások alatt is felmerült, amikor a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi szervezete kérte fel, hogy induljon az EMNP-vel kötött Erdélyi Magyar Szövetség színeiben a közelgő polgármesterválasztáson. 2020-ban Geréb úgy döntött, inkább marad a civil szférában. Döntését akkor azzal indokolta, hogy csalódott a politikában, ezért szállt ki belőle még 2008-ban. Most azzal magyarázta a politikától való eddigi távolmaradását, hogy úgy érezte, az életének egy olyan szakaszában volt, amikor elsősorban annak tartozott felelősséggel, akiknek életet adott, a gyerekeinek.
2020-ban „nagy reményei” voltak a választások után, úgy gondolta, „egy fantasztikus csapat” állt össze a Szabad Emberek Pártjában. Aztán kiderült, a keret nem megfelelő, mert Udvarhely nem tudott csatlakozni a megyei és az országos politikába. „Ilyen kapcsolatok nélkül nehéz politizálni, ezért pont az RMDSZ” – magyarázta, hogy miért lépett be a pártba.
Forrás: Székelyudvarhelyi RMDSZ Facebook-oldala
Nem szeretne politikus lenni, a közéleti szerepét inkább szakpolitikusként fogalmazná meg. Évek óta foglalkozik szakpolitikával, több publikációja jelent meg gazdasági területen. Elemzett már korábban megyei, városi költségvetéseket, a Székelyföldi önkormányzatok működéséről írt könyvet, az ő koordinációja alatt született meg Gálfi első mandátumának elején a Szerethető Székelyudvarhely című stratégia, erre alapozta a POL a 2020-as választások idején a programját.
Szerinte kiemelten fontos lenne a stratégiai gondolkodás, hogy Udvarhely „ne fusson az események után, hanem azokat irányítsa”. „Ne aszfaltozzunk csak úgy, előtte cseréljük ki az út alatti infrastruktúrát”, mond egy példát. Emellett együtt gondolkodásra, együttműködésre lenne szükség, az udvarhelyi közösséget újra kell építeni. „Nem elfogadható, hogy van egy ember, aki előre viszi a zászlót, a többi pedig ül, nézi, mert tudják, hogy egy olyan ember (a zászlóvivő – szerk. megj.), akivel nem lehet együtt dolgozni.” Reméli, a város el tud oda jutni, hogy egy fröccsteraszon ne arról beszélgessünk, hogy mi a rossz Udvarhelyen, hanem, hogy mit tudnánk közösen csinálni.
Aki összehangolna
Kováts Attila nem tud elmenni amellett, hogy tele van sárral a bicikliút, ezért úgy döntött, inkább „beáll a szekér elé”. Na, nem ténylegesen, csak képletesen. Azért jelentkezett tanácsosnak, mert foglalkoztatja, mi történik a városban, az, hogy hogyan működik Udvarhely, akár bele is szólna.
Fontosnak tartja, hogy az olyan komplex problémákra, mint például a közlekedés, ne több kicsi problémaként tekintsünk. Ne külön-külön próbáljuk meg megoldani őket, hanem „hangoljuk össze”. Ez a fajta gondolkodás szerinte hiányzik a mostani városvezetésből.
Ő szintén udvarhelyi, és szintén a Gimibe járt, matek-fizika osztályba, utána Kolozsváron lett számítástechnikai mérnök a műszaki egyetemen, 19 évet Kolozsváron élt, jelenleg is ott dolgozik, viszont hazaköltözött, mert nagyon zsúfolt kezdett lenni Kolozsvár. Udvarhely számára élhetőbb, de célja, hogy még élhetőbb legyen a következő években.
Aki szeretné, ha lányai Udvarhelyen képzelnék el a jövőjüket
Nagy Csaba a Bányai János Műszaki Szakközépiskola sportosztályában tanult, utána informatika posztlicit végzett. Több mint 20 éve vállalkozó. Házas, két lánya van. Szeretné, ha a város olyan hely lenne, hogy lányai a jövőjüket itt képzeljék el.
Két évvel ezelőtt csatlakozott a székelyudvarhelyi RMDSZ megújult vezetéséhez, mert úgy látja, nem jó irányba tart Udvarhely, tenni szeretne, nem a pálya széléről kiabálni. Nem áll távol tőle, hogy csoportokat képviseljen, diáktanácstag volt, a lakóközösségben is szerepet vállal, példálózik.
Az emberek mindennapi problémáiért harcolna továbbra is – mint ahogy teszi most is, lakószövetségi tagként –, a célja, hogy az emberek érezzék, hogy a politika róluk szól és a döntések nem valahol távol születnek meg. Nagyon jól hangzó ígéreteket nem tud, és nem is akar tenni, mondjuk, hogy megoldja az uszoda problémáját. Az informatikai végzettségéből adódóan a szívügye még a mindennapi problémákon kívül a digitalizáció, amatőr szinten sportol, így a sportot érintő problémàkat is magához közelinek érzi.
Aki a nyugdíjasokat képviselné
Korodi-Vass Irma Szászrégenből jött Székelyudvarhelyre sok évvel ezelőtt. Műszaki egyetemre készült, egy sikertelen felvételi után került városunkba, műszaki tervező technikumot végzett itt, utána 17 évig a Matrica gyár tervező osztályán dolgozott, majd a forradalom után a médiában, és nyugdíjazása előtt a pénzügyi hivatalnál. Nagy Csabához hasonlóan két évvel ezelőtt ő is csatlakozott a székelyudvarhelyi RMDSZ megújult vezetéséhez.
A saját korosztályát, a nyugdíjasokat szeretné képviselni. Célja, hogy legyen lehetősége az ő korosztályának is hasznosan, kellemesen tölteni a szabadidejét. A már meglévő lehetőségekbe pedig, mint a Szépkorúak Háza, véleménye szerint még több embert kellene bevonni.
Aki dobná a cirkuszt
Kakassy Norbert nevét ha eddig nem is hallottad, az Alfrédét biztosan igen. Kakassy a virtuális hivatalnok „édesapja”. Azóta elpártolt a városházától, két éve már ő a székelyudvarhelyi RMDSZ ügyvezető elnöke.
A középiskolát az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolában végezte könyvelés szakon, aztán kihagyott egy évet, kereste az útját, közgazdász diplomát szerzett, egy udvarhelyi nagyvállalkozónál dolgozott, utána került a közigazgatásba.
Szerinte Udvarhely „nem a cirkuszok, hanem a fejlődés városa” kellene, hogy legyen, azért jelentkezett önkormányzati képviselőnek, mert változtatni akar ezen. Az elmúlt két év alatt azt tapasztalta, hogy a jelenlegi vezetést nem érdekli a helyiek véleménye, például parkolóhelyeket számolnak fel, amikor még több kellene azokból. Az embereket be kellene vonni a döntésekbe, velük közösen kellene megálmodni, meghatározni, hogy hol akarjuk látni a városunkat évek múlva. A KözTér iroda megnyitásával már elindították ezt a párbeszédet, állítja.
Aki a kulturális turizmussal kacsingat
Elekes Gyula korábban a Művelődési Ház igazgatója volt, zománcművészettel foglalkozik, 22 éve vezeti az udvarhelyi tűzzománc alkotóműhelyet. A középiskolát a vásárhelyi művészeti líceum grafika szakán végezte, később andragógiát és művelődésszervezést tanult. A tűzzománcozás miatt számos országban megfordult: Németország, Spanyolország, Ausztria.
Tapasztalataiból szeretne átadni a közösségnek, ezért jelentkezett tanácsosnak. Úgy gondolja, hogy kulturális forrásainkat nem használjuk ki, nem mutatjuk be kellőképpen. Bár vannak sikeres vállalkozások, amik a kulturális turizmusra alapoznak, lehetne több is. Azt tapasztalja, hogy az ipar, a termelési folyamatok leépülőben vannak, helyette szerinte a kulturális turizmus felé kellene kacsingatni. Úgy gondolja ez dupla haszon lehet: a turisták megismernék kulturális értékeinket, minket és a következő generációkat pedig megerősítene.
Aki szerint legyen jó itt élni a kultúra miatt
Simon Mária Tímea váltotta Elekes Gyulát a Művelődési Ház élén. Amennyiben önkormányzati képviselő lesz, sem változtatna eddigi célján: azért dolgozni, tenni, újítani, hogy Udvarhelyen jó legyen élni kulturális szempontból. „Annyi különbséggel, hogy az elmúlt időszakban ezen a területen nagyon sok probléma ütközött ki, és nem mindig találtunk rá megfelelő megoldást. Valószínűleg sokkal nagyobb lenne az embernek a befolyása, hogy ha már a döntések meghozatalánál ott tudna lenni, mintha csak végrehajtó lenne.”
Azért szorítkozik elsősorban a kultúrára, és nem akarja az utak rendbetételét ígérni, mert nem az az ő szakterülete, magyarázta. Hozzátette, „hogy jó úton járjunk, ahhoz az is kell, hogy jó életminőségünk legyen. Ehhez az egyik nagyon fontos dolog az, hogy oktatási és kulturális szempontból milyen tartalmakkal találkoznak a gyerekeink, a fiataljaink, az időseink nap mint nap”.
Dr. Simon Mária Tímea székelyudvarhelyi születésű, a Tamási Áron Gimnáziumba járt matematika-informatika szakra. Kolozsváron volt egyetemista, ott is mesterizett, illetve történelemből doktori fokozatot is ott szerzett. 2016-ban költöztek haza családjával Udvarhelyre. ‘16 és ‘21 között a polgármesteri hivatal rendezvényszervező irodájának munkatársa, majd vezetője volt, 2021-ben lett a Művelődési Ház igazgatója.
Aki a fiatalokat hozná haza
Simon Károly szintén itt született, itt is járt iskolába, ugyancsak a Tamási Áron Gimnáziumba, innen Vásárhelyre ment tanulni, a mesteri, doktori tanulmányait Kolozsváron végezte. Később a BBTE matematika és informatika intézetnek az oktatója lett, és jelenleg is az. Mellette szoftverfejlesztéssel is foglalkozik, az ErGo Egyesület és az IT PLus Cluster elnöke. 2016-ban költöztek vissza Székelyudvarhelyre családjával, és szerepet vállalt egy, a helyi IT szektor fejlesztését célzó programban.
Úgy gondolja, hogy Udvarhelyen változásra van szükség, a nyílt előválasztás lehetőség arra, hogy kialakuljon egy jó csapat. Ha ez meg tud történni, akkor ő a szakmai tapasztalatával segítené a csapatot.
Az elsődleges cél szerinte az kell legyen, hogy a tehetséges fiatalok haza tudjanak költözni, ehhez kell megteremteni a megfelelő körülményeket, például az oktatás elsődleges prioritás kell, hogy legyen. Felsőoktatási intézményekkel kell kapcsolatokat kialakítani, a meglévőket megerősíteni úgy, hogy összhangban legyenek az aktuális gazdasági elvárásokkal, technológia trendekkel, vélekedik.
