Vitathatónak tartja a román sajtó egy része Kövér László Nagytusnádon elhangzott nyilatkozatait. A magyar Országgyűlés elnöke a magyar állam támogatásával felépített Szent Rita napközis foglalkoztató átadásán mondott beszédet szombat délután.
Fotó: MTI
Az MTI tájékoztatása szerint Kövér László úgy fogalmazott: a magyarok és a székelyek nemcsak magukért küzdenek, „hanem azért, hogy Európa a jövőben is az európai embereké maradjon; azért, hogy Európa ura maradjon saját érdekeinek, saját anyagi és szellemi erőforrásainak; azért, hogy a kereszténység megtartó lelki és kulturális erő maradjon minden európai nemzet számára”.
A házelnök azt is elmondta az avatón: a józan ész és a tiszta lelkiismeret jegyében vívott küzdelem célja az is, hogy minden európai embert szabadon megörökölhesse elődei anyanyelvét, kultúráját és szülőföldje otthonosságát, valamint az, hogy ezt szabadon továbbadhassa utódainak. Kövér László szerint csak így maradhatnak talpon az európai nemzetek és államaik, és csak ezáltal lehet igazi európai béke.
Az Adevărul és az Evenimentul Zilei napilapok azért tartják vitathatónak Kövér fenti kijelentéseit, mert azok az Orbán Viktor 2022-es tusványosi beszédének folytatásaként értelmezhetőek – annak a gondolatmenetnek az árnyaltabb változataként, amikor a magyar miniszterelnök azt mondta: „Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni”. Az egyesek szerint rasszistának ítélt kijelentések miatt egyébként eljárás van folyamatban Orbán ellen a Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD).
Kövér részéről azt is kiemelték a román lapok, hogy az avatón a magyar kormány által hangoztatott hagyományos családmodellre is hivatkozott, azt mondván: a magyarok és a székelyek azért is küzdenek, „hogy az egy férfi és egy nő szeretetközösségén alapuló oltalmazó család a társadalom építőköve maradjon”. Azt is hozzátette, hogy minden felavatott óvoda, napköziotthon, iskola, amely teljesíti „Istentől rendelt” feladatát, az élet kultúráját erősíti, és ezzel a megmaradás ügyét szolgálja.
Ugyanaznap, október 8-án Gyimesbükkön
is átadtak egy magyar állami pénzből épült új óvodát Kövér jelenlétében, amely azért volt szükséges, mert az alig három éve átadott épületet kinőtték.
A házelnök beszédéből az MTI kiemelte: az óvodaavatás egyfajta elégtétel is mindazon nagy elődök számára, akik egész életüket fordították arra, hogy a történelem viharaiban oly sokszor a lét és a nemlét határán küzdő csángómagyarság mindig megőrizze önmagát, anyanyelvét és kultúráját a szülőföldjén. A csángók életpéldája, életereje, hűsége a legnagyobb érték, amit a mai világban a magyar nemzetnek, a román nemzetnek és Európának adni tudnak. A házelnök azt kívánta, hogy a növekvő gyermeklétszám miatt rövidesen az új óvoda is bizonyuljon szűkösnek, és közösen foghassanak neki a bővítésének.
Kövér egyúttal arra kérte Oltean Pétert, a település RMDSZ-es polgármesterét, hogy vigye el román kollégáinak annak az üzenetét, hogy a csángómagyarokkal és a magyarországiakkal mindig jó összeadni az erőket és a lehetőségeket, mert mindenki nyertese lesz az együttműködésnek.
Az RMDSZ részéről jelenlévő Tánczos Barna szenátor, a román kormány környezetvédelmi minisztere pedig úgy ítélte meg: a Kárpát-medencei magyarság egyik legkeletibb bástyájánál egy évezreden keresztül dúlt a megmaradás háborúja, és ennek a háborúnak azok a győztesei, akik ma jelen vannak, és óvodát avatnak. Tánczos szerint „a Székelyföldtől közigazgatásilag elszakított településen” megfordult a szerencse: Gyimesbükk ma nemcsak Bukarestből, hanem Budapestről, nemcsak Bákó megyéből, hanem Hargita megyéből is támogatást kaphat.
Nemrég két településen is nemzetiségi vitát váltott ki a magyar kormánytámogatással felújított/épített tanintézmények ügye. Nagyváradon és Bánffyhunyadon is azt sérelmezve utasította vissza az épületek tanintézményi célra hasznosítását a helyi önkormányzat, hogy a román gyerekek nem tanulhatnak az adott épületekben. Váradon egy román-magyar tannyelvű iskola diákjai közül csak a magyarok tanulhattak volna a református egyház épületében, Bánffyhunyadon pedig egy újonnan épült óvodában szerették volna, ha román nyelvű gyerekek is járhatnak. Mindkét helyi önkormányzat szegregációra hivatkozott, tájékoztat a Transtelex. Az RMDSZ válasza az volt erre, hogy a nemzeti kisebbségek esetében a fenti eljárás nem minősül szegregációnak. A lap szerint azóta figyeli jobban a román média és a közhatóságok a magyar állami támogatásból épülő, megújuló ingatlanokat, amióta Orbán Viktor ominózus tusnádfürdői beszéde elhangzott.