Javában zajlik a 11. dráMA. Pörögnek az események. Többek között a 2019/2020-as évad két új előadását – a Kovács János meghal és a Béka-királykisasszony című produkciókat – is bemutatják. A mesejáték pénteken 19 órától, a népmese pedig szombaton 12 órától kerül színpadra. A részletekről a két rendező, Zakariás Zalán és Lukács Emőke beszélt a Tomcsa Sándor Színház csütörtöki konferenciáján.

Dunkler Réka, Esti Norbert, Zakariás Zalán, Lukács Emőke

A fotók a szerző felvételei.

A Kovács János meghal szövegét egy pályázatnak köszönhetően választották ki, anonim módon. Meglepett, amikor kiderült a szerző – vallotta be Zalán –, Hatházi András nem szokott ennyire őszintén és direkt módon fogalmazni, más a stílusa.

Aztán kiderült, hogy ez egy valós történet:

a saját élete, a saját apjával való viszonya. Nagyon sok jelenet megtörtént, a szereplők 70-80 százaléka valós személyekről lett mintázva. Ez érződik a szövegen, a dialógusokon. Érződik, hogy a mindennapokból van kiragadva.

A dráMA fesztivál programját ide kattintva olvashatod.

Ha semmit nem tudunk a műről, csak a címét nézzük, már az is elég erősen utal valamire, a plakát még erősebben. Egy olyan tematikát dolgoz fel, ami nagyon emberi: a halálfélelmet, a halállal való szembenézést. Ez egy olyan mozzanat, ami megkerülhetetlen. Nem egy titok, mindenki tudja, hogy egyszer majd át kell esni rajta. Egy ilyen tematika boncolgatásához nagy odafigyelés és őszinteség szükséges mindenki részéről – mondta Zakariás Zalán.

A szöveg elgondolkodtató: Kovács János meghal, rákban, lassan. De nem ez a fő téma. Nagyon érdekesen érinti azt is, hogy a család, a körülötte lévők hogyan élik meg az eseményeket, mit tudnak kezdeni a helyzettel. Közben a családi viszonyrendszerek is szépen kirajzolódnak – ennyit árult el a műről a rendező. Mindenképp meg kell nézni, vagy akár egy óra alatt el is lehet olvasni – tanácsolta.

Emberpróbáló. Nemcsak nézőként, hanem a csapatnak is – tette hozzá a címszereplő fiát alakító Esti Norbert. Elsősorban a nemrégiben elhunyt munkatársuk miatt is nehéz. Ahogy az ember, úgy a színház sem tudja megkerülni ezeket a témákat. Fontos, hogy erről is tudjanak fogalmazni. Fontos, hogy a színház segíteni tudja az emberek életét – egészítette ki Zalán.

Bár a cím hasonló, itt nem kell megcsókolni a békát.

– került a középpontba a másik előadás, amiről annyit megtudunk már az ajánlóból, hogy nem Andersen, Benedek Elek és Kolozsvári Grandpierre Emil gyűjtéseiből dolgozta össze a rendezőnő a színpadra alkalmazható verziót.

Ugyan udvarhelyi születésű, évek óta nem élt itt. – kezdte Emőke – Egy Zalánnal való találkozás során kéredzkedett be az egyik próbára. Mesélt az előadás ötletéről. – S a harmadik mondat az volt: Jössz a színházhoz dolgozni! – vág közbe viccesen Zalán. Így is lett. Az előadásötlet pont egybeesett azzal, amire a színházban szükség volt: egy olyan ifjúsági produkcióra, ami elsősorban a 12-16 éves korosztálynak szól. Ez nem csak itt, egész Edélyben hiánycikk. A népmese feldolgozás ennek a korosztálynak pedig már igazi kuriózum. Így született meg a Béka-királykisasszony.

Tulajdonképpen nem is bábjáték – emelte ki Emőke –, hanem népmese zenével és bábokkal. Különböző technikákat ötvöz: élő-, báb-, és árnyjátékot, sőt, még animációk is feltűnnek. Pásztor Márk és Pál Attila sem csak mint színészek vannak jelen. Ők alkották az előadás zenéjét is.

Minden népmese valamilyen szinten eredettörténet, rólunk szól, a mi lelkünkről, a mi világunkról. Épp ezért áll szándékukban bevenni az előadást a színház nevelési programjába is. Azok a témák, amiket az előadás feszeget – párkapcsolat, megbocsátás, emberi kapcsolatokkal szembeni elvárások és azok nyomasztó következményei – remek témaindítóként szolgálhatnak. Hiszen a mesék a mi egzisztenciális problémáinkra világítanak rá. Utat mutatnak arra, hogyan próbáljuk meg ezeket megoldani.