Csak azok az alkalmazottak dolgozhatnak a továbbiakban az állami és magán egészségügyi intézményekben, akik uniós COVID-igazolvánnyal bizonyítani tudják, hogy védettek a koronavírussal szemben, vagy van egy negatív teszteredményük – erről szóló törvénytervezetet bocsátott közvitára hétfőn az egészségügyi minisztérium. Az ügyvivő egészségügyi miniszter kijelentette, gyorsított eljárással akarják elfogadtatni a tervezetet.

A szaktárca tervezete szerint az egészségügyi dolgozóknak, ahhoz, hogy dolgozhassanak, bizonyítaniuk kellene a következők valamelyikét:

– megkapta mindkét adag vakcinát legalább 10 napja;

– kigyógyult a COVID-19-ből, és az első pozitív teszt eredményétől legalább 15 és legtöbb 180 nap telt el;

– rendelkezik egy negatív teszteredménnyel (a miniszteri rendeletben előírtaknak megfelelően elvégzett PCR- vagy antigén gyorsteszttel végzett tesztelést követően).

Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter elmondta, az intézkedést az indokolja, hogy jelentősen megnőtt az új megbetegedések száma, és a jelenlegi járványhelyzetben kiemelt figyelmet kell fordítani a páciensek, valamint az egészségügyi dolgozók biztonságára.

A tervezet értelmében minden olyan egészségügyi alkalmazottnak, aki nem kapta meg a koronavírus elleni oltást, és nem esett át a koronavírusos megbetegedésen, saját költségén kell tesztelnie ahhoz, hogy dolgozhasson.

Negatív teszt vagy a védettséget bizonyító igazolvány hiányában

30 napra felfüggesztik az egészségügyi dolgozó munkaszerződését.

Ha 30 nap elteltével sem tartja be a szabályt, az állami egészségügyi intézményekben dolgozó alkalmazott munkaszerződése megszűnik, a magánintézmények esetében pedig a vezetőségnek jogában áll eldönteni, hogy meghosszabbítja a felfüggesztés időtartamát vagy megszünteti az alkalmazott munkaviszonyát.

Az állami intézményeknél azért van szükség ilyen helyzetben az egészségügyi dolgozó munkaszerződésének megszüntetésére, hogy legyen lehetőség más személyeket alkalmazni a helyére a tevékenység folytonosságának biztosítása érdekében – részletezi a szaktárca.

Az intézkedések gyakorlatba ültetése az intézményvezetők felelőssége; a szabályok be nem tartása kihágásnak minősül és 50 ezertől 100 ezer lejig terjedő bírsággal büntethető – írja elő a tervezet.

Kiemelt kép: Egyed Ufó Zoltán

Agerpres