Nincs diák délután 3-kor az iskolák előtt Fotó: Pál Edit Éva
Hétfőn általános és meghatározatlan idejű sztrájk kezdődött el országos szinten a tanügyben, amely a szakszervezetek szerint addig fog tartani, amíg a kormánytól nem kapnak „egy nagyon világos perspektívákat kínáló megoldást”. A múlt héten bejelentett sztrájk megkezdését éppen a sikertelen vasárnapi tárgyalások után erősítették meg.
Lakat, lánc, Grevă generală – Általános sztrájk, Együtt erősek vagyunk feliratú tábla fogadja az iskolák, óvodák fele tévedőket Székelyudvarhelyen, ahol a Szabad Szakszervezetek Székelyudvarhelyi Körzetéhez 72 tanintézmény tartozik, közülük mindegyikben volt sztrájk hétfőn, kivéve az udvarhelyi Marin Preda Elméleti Líceumot, ahol az eredeti tervektől eltérően a tanárok visszaléptek a tiltakozástól, tájékoztatott Kocs Ilona, körzeti elnök.
A székelyudvarhelyi óvodákban 216 pedagógus szakszervezeti tag, közülük 214-en sztrájkoltak hétfőn. Az általános iskolákban tanító 168 szakszervezeti tagból 166-an, a középiskolákban oktató 489 szakszervezeti tag közül pedig 460-an sztrájkoltak – közölte megkeresésünkre az elnök, megjegyezve, hogy szerinte „elég szégyen, hogy az oktatás ide került”.
Hargita megyében a sztrájkban a pedagógusok részvételi aránya a sztrájk első, hétfői napján közel 73 százalék volt. A megyében sztrájkoló 4.671 oktatási alkalmazottból 3.564 pedagógus, tudtuk meg telefonon Demeter Levente, Hargita megyei főtanfelügyelőtől.
De mi történik országos szinten?
A szakszervezetek szerint összesen több mint 150.000 oktató tiltakozik, akikhez csatlakoznak az iskolák más alkalmazottai is. 11 és 13 óra között a felsőoktatásban is figyelmeztető sztrájkot is szerveztek. Vasárnap este, a kormánnyal való egyeztetés után, azt javasolták a szülőknek, hogy az általános sztrájk ideje alatt ne küldjék iskolába gyerekeiket.
Ahogy korábban már beszámoltunk róla, vannak olyan iskolák is, amelyekben száz százalékos a sztrájkban résztvevő alkalmazottak aránya. Székelyudvarhelyen ilyen például a Benedek Elek Pedagógiai Líceum, vagy a Dr. Palló Imre Művészeti Líceum, amelyek közölték a diákjaikkal és a szülőkkel, hogy felügyeletet sem vállalnak. Olyan intézmények is vannak a megyében, amelyek teljesen kimaradnak a sztrájkból, mint például a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium vagy a Marin Preda Elméleti Líceum.
„Vannak iskolák, amelyeknek minden alkalmazottja sztrájkol, és nem lesz, aki felügyelje a gyerekeket. Azt javasoljuk a szülőknek, hogy tartsák otthon a gyerekeket, de az iskolák nem zárnak be. Ez legyen nagyon világos: nem teszünk lakatot az iskolákra. Azokban az intézetekben, ahol vannak olyan tanárok, akik nem csatlakoztak a sztrájkhoz, felügyelni fogják a gyerekeket, ha azok mégis mennek iskolába” – jelentette ki Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke.
A tárgyalások folytatódnak, a felek látszólag próbálják közelíteni a követeléseket és az ígéreteket, viszont a sztrájk időzítése miatt kérdésessé váltak az év végi jegylezárások, a szintfelmérő, képességfelmérő és érettségi vizsgák, a felelősséget pedig mindkét fél a másikra hárítja.
Mit is követelnek?
A tanügyben dolgozók elsősorban a fizetésekkel elégedetlenek:
„A felsőfokú végzettségű kezdő oktató 2580 lejt kap, egy 25 éve a pályán lévő eléri a hozzávetőlegesen 3.500–3.600 lejt, és a pályafutásuk csúcsán lévő tanárok 40 év után elérhetik a hozzávetőlegesen 4.000–4.500 lej nettó alapfizetést. Ezek a mai bérek” – illusztrálta Hăncescu, aki szerint a kezdő fizetésnek meg kell egyeznie a bruttó átlagkeresettel, ami jelenleg 4.000 lej, és a nyugdíjig nettó 7.000 lejt érné el.
Követelik, hogy a közalkalmazotti béreket évente az infláció mértékével indexálják, a túlórák kifizetését és az oktatás éves költségvetésének növelését az infrastruktúra javításáért.
A kormány ajánlata
A tanárok problémái valósak és bármilyen ésszerű követelés megoldható – fejtette ki Nicolae Ciucă kormányfő vasárnap este, a tanügyi szakszervezetekkel való találkozója után. „Az egyedüliek, akik veszíteni fognak, ha a sztrájk folytatódik, annak ellenére, hogy párbeszédre és tárgyalásra törekszünk, a szülők és a diákok, akik hétfőtől rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek. Következik a képességvizsga és az érettségi. Ezekkel a dolgokkal nem játszhatunk” – írta még Ciucă.
A Victoria-palotában lezajlott egyeztetésen a kormány ösztönző bérpótlékokat ajánlott a kezdő tanároknak és a hátrányos helyzetű térségekben működő iskolákban rendes tanári állást betöltő pedagógusoknak, ugyanakkor fenntartotta a tanügyi kisegítő személyzet béremelésére vonatkozó korábbi ígéreteit. Hétfőn afelől tájékoztattak, hogy megkezdték a jogszabályok kidolgozását.
A kormányfő szerint a vasárnapi egyeztetésen megvitatott kérdések meg fognak oldódni, elsősorban az új bértörvényen keresztül, amelyet a munkaügyi minisztérium július 15-éig elkészít, majd megvitatják a szociális partnerekkel, és szeptember elsején benyújtják a parlamentbe.
Ezáltal megteremtik a jogi keretet arra, hogy a tanügyben dolgozó teljes kisegítő személyzet elérje a 153-as egységes bértörvényben 2022-re előirányzott bérszintet. A szaktárca számításai szerint ez hozzávetőlegesen 9 százalékos béremelést jelentene a közoktatási rendszerben dolgozó 55 ezer, és a felsőoktatásban dolgozó 10 ezer érintett alkalmazott számára. Az intézkedés 90 millió lejes terhet róna az idei költségvetésre.
A tanárok keveslik, és a kormányt okolják
Simion Hăncescu szakszervezeti elnök szerint a kormány ajánlata a bértörvényben foglaltak szerinti bérkövetelések megoldására irányul, „semmi többre”.
„A 8-as mellékletet gyakorlatba ültetik, pontosabban a tanárok megkapják a 153-as törvényben előírt fizetést, hogy elérjék a maximális bérszintet. Ez 7-8 százalékos fizetésemelést jelent’ – mondta Hăncescu. Leszögezte azonban, hogy az intézkedés gyakorlatba ültetésének időpontja a kormánytól függ.
„Még ha jó szándékról is van szó, akkor is csak szándékról beszélünk. Egy jövőbeli bértörvényről beszélünk, amelyről csak július 15-én kezdenek tárgyalni, és elfogadása október vége körül valósulhat meg, de lehet, hogy csak 2023 végén, és esetleg január 1-jétől alkalmazható lesz”, jelentette ki Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke. Hozzátette, azt sem tudják még, hogy a béremelés majd egyszerre, vagy csak részletekben fog megvalósulni.
A FSLI elnöke kifejtette még, hogy a szakszervezetek nyitottak a tárgyalásokra, és nem értik, hogy a kormány miért húzta eddig az időt az új bértörvénnyel kapcsolatban. A hétfőn általános sztrájkba lépett tanügyi alkalmazottak nagy utcai tüntetésekkel is fenyegetőznek, ha a kormány nem áll elő a problémáikat megoldó konkrét javaslatokkal – derül ki a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség hétfői közös közleményéből. Emlékeztetnek, hogy közel két éve különféle tiltakozó akciókkal próbálták felhívni a figyelmet az oktatási rendszer és a tanügyi alkalmazottak problémáira.
Az iskolai év lezárását illetően a szakszervezeti vezetők leszögezték: a kormánynak kell válaszolnia erre a kérdésre, és „eldől majd”, hogy lezárják-e a diákokat év végén, vagy sem.