Bemutatkoztak az MPP udvarhelyi jelöltjei, a program bemutatója elmaradt.
Fotó: DÁVID Anna Júlia
Véletlen vagy sem, a POLgármester új csapatával majdnem egyidőben, szeptember 10-ére ígérte saját programjának bemutatását a Gálfit egy éve kizáró MPP. Kíváncsian vártuk, hogy vajon a Gálfi leváltásán túl mit is akarnak, ha átvennék a város vezetését. Végül a tulajdonképpeni program bemutatása elmaradt, mert (a rádiós Szász) „Csabával azt már úgyis kibeszélték” Mike Leventéék, és a honlapjukon is megtalálható, viszont néhány alapgondolatot csak megosztott velünk, és – Orbán Árpád spontán ötletére – bemutatkoztak a Gondűző teraszán jelenlévő jelöltek.
Nem okoznak meglepetést, a terelőút az MPP-nél is a prioritások között van, akárcsak az RMDSZ meg a POL listáján, igaz, a polgáriak sem merik ígérni, hogy meglesz négy év alatt, „de el kell kezdeni”. A választási programban egyébként több olyan elem is visszaköszön, amelyeket a négyéve nyertes MPP-EMNP koalíció már beígért, viszont teljesíteni nem tudott, így csak kimásolni kellett, és máris teltek a sorok: a vár, a stadion, a strand felújítása, uszodaépítés, új parkolók, központ átalakítása, kerékpárút stb. Ezek egy része ráadásul már folyamatban lévő projekt a hivatalnál.
A programfüzet tartalmáról hamar a külsőségekre terelődik a szó, a magyar trikolórral a „román” POL-nak üzennek. Mike szerint „egy román párt gyökérverése” akkor is gond, ha történetesen jó magyar jelöltek, de naiv emberek vannak a listán.
A jelöltek bemutatkozását az ötletgazda Orbán Árpád alpolgármester kezdte.
Nem tartja magát konfrontatív típusnak, picit elvették a kedvét a párton belüli konfliktusok, de úgy érzi, hogy tehet még a városért, a nemzetért, különösen a szociális és oktatási téren, ahogy eddig is. A kontinuitás híve, szeretné folytatni az elkezdett projekteket, amelyekre az önkormányzatnak az elmúlt négy évben sikerült forrásokat lehívnia.
Az MPP-csapat életkorán és kinézetén javító Csomor László Levente okleveles építészmérnök, városrendezés a szakterülete, és a régi városkép visszaállításán szeretne dolgozni.
A „régi motorosként” bemutatkozó Hadnagy Zoltán vállalkozó kikéri magának: „nem mentem sehova”, mások mentek el az MPP-től – vélhetően a tavalyi kizárós-leváltós botrányra utalva. Hűségét mi sem igazolja jobban, mint hogy bevágva tudja az Isten, nemzet, család! mottót meg a kulcsszavakat: jó csapat, eredmények, derűlátás, meg nem hátrálás.
Veress Gyöngyvér Anikó a Pro Down Alapítvány alapítója, fejlesztő központot szeretne a Down-szindrómával és más fogyatékkal élőknek, hogy fejlődni, érvényesülni tudjanak egy védett környezetben.
Bartus Attila a Sportiskola igazgatójaként egy aktív Székelyudvarhelyt szeretne, amelyben a sportstratégia és az infrastruktúra versenykörülményeket tudna biztosítani, és ebből a lakosság is profitálni tudna.
Bálint-Benedek Pál magánvállalkozó, de a közigazgatásban is dolgozott, a műszaki fejlesztésben segítene, szívügye a városi strand.
Molnár Róbert, az IT-iparos. „Szakmája a hivatása”, és okos megoldásokat szeretne, okos utcákat, okos lámpákat (csak jelzőlámpát ne). „Mit is mondhatnék még magamról?”.
Nem naiv, hanem meggyőződéses Bindea Daniel, akit Buta Levente lakótársaként ismerhettünk meg négy éve. Szervezési és ingatlanfejlesztési tapasztalatát ajánlja fel a közgazdász.
Sándor József Csaba gépészmérnök, 30 éve aktív a gazdasági szektorban, multiknál is dolgozott felsővezetőként, jelenleg turisztikai vállalkozó. Régóta MPP-szimpatizáns, Orbán Árpáddal összekacsintanak. Beruházókat, munkahelyeket hozna Udvarhelyre, hogy fellendítsék a gazdasági életet.
A Tanár Úr, aki „Katona Ádám tömegalapja volt”, három nyelven beszél, s ha lesz kivel, oroszul is megszólal. A „szociális problémákra érzékeny, környezetvédő, sportember” Geréd Gábor sejtelmes bölcsességeivel kampányol, kisebb morálfilozófiai értekezést tart nekünk. „Igazság egy van, út sok”, és ő fél azoktól, akik azt mondják, hogy megtalálták. Szerinte hazug társadalomban élünk, a külsőségek felülírták a tartalmat, és három izmussal szemben harcol: amatőrizmus, dilletantizmus, voluntarizmus. Neveket nem mond.
„Nekem senki nem diktál. Szegény vagyok, de van hitem” – üzeni a kétkedőknek Péter Edit Rozália okleveles ápoló, pszichológus, asszisztensképző tanár, aki az egészségügy és az oktatás „kényes pályáján” szeretne javítani Udvarhelyen. Azért is akar tanácsos lenni, mert zavarja, hogy a Dögi 70. évfordulóját senki se méltatta. Bónuszként a konfliktuskezelésben is segítene a városházán, szerinte ráférne a hivatalra.
Waum Péter a népművészeti, hagyományőrző vonalat képviseli a civil szférában. Fájlalja, hogy a jelenlegi polgármester – „liberális tanácsadóira” hallgatva – nem támogatja egy Kurultaj rendezvény meghonosítását. (A Kurultaj szó törzsi gyűlést jelent, a magyarok és a kazahsztáni madjarok közti „rokoni” kapcsolatot ápolja, többet erről a magyarországi esemény honlapján)
Rózsika néni, Petre Rózália az udvarhelyi közüzemek nyugalmazott főkönyvelője, a szakképzést tartja fontosnak.
Szakál Csaba „tősgyökeres udvarhelyi lokálpatrióta”, Hadnagyhoz hasonlóan bizonygatja a hűségét a párthoz. Elmondása szerint semmilyen más színnel nem azonosul, csak a magyar trikolórral, és a majdnem színmagyar Udvarhelyről is az asszimilációt tartja a nemzet legnagyobb problémájának.
Minden jelölt nem volt jelen, de a programfüzetből még olyan nevekre figyeltünk fel, mint a hivatal egyik volt alkalmazottja, Csíki Endre, az Ilyés Zugrav-os Imre bácsi, Hadnagy Gábor Urbana-igazgató vagy Nagy Sándor Lajos, a Szent Ferenc Egyesület vezetője. De van még pincér, szépségszalonos és kadicsfalvi közösségépítő is közöttük. A teljes lista, fényképekkel itt elérhető.