Fotó: Ilyés Zalán
Összesítette a szavazatokat, és kiosztotta a mandátumokat a Központi Választási Iroda hétfőn, december 14-én.
A közzétett adatok szerint a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) 47 szenátora és 110 képviselője, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) 41 szenátora és 93 képviselője lesz az új testületben. Az USR–PLUS 25 szenátori és 55 képviselői helyet szerzett, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 14 szenátort és 33 képviselőt, az RMDSZ pedig 9 szenátort és 21 képviselőt küldhet Bukarestbe. Rajtuk kívül 17 nemzeti kisebbségi szervezetnek lesz képviselője a bukaresti parlament alsóházában.
Többet érnek a szavazatok
Habár az RMDSZ súlya látszólag változatlan, mivel a szavazatok több mint 13 százalékát olyan pártokra adták, amelyek nem érték el az ötszázalékos küszöböt, a mandátumok visszaosztásából – a választási eredményekhez képest – megemelkedett az összes bejutó párt aránya az új parlamentben.
A PSD parlamenti súlya 33,8 százalékra, a PNL-é 28,8 százalékra, az USR-PLUS-é 17,2 százalékra, az AUR-é 10,1 százalékra, az RMDSZ-é pedig 6,5 százalékra emelkedett. A kisebbségi frakciónak 3,6 százalékos aránya van a két ház együttes ülésén, amely a többség szavazatával dönt a kormány beiktatásáról vagy leváltásáról. A PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ részvételével alakítandó, a kisebbségi frakció parlamenti támogatására is számító kormánykoalíciónak tehát elvileg 56,1 százalékos többsége lehet a bukaresti parlamentben – írja a Krónika.
Habár a kormányfőjelölés első körében nem jártak sikerrel, Iohannis a parlament összehívására készül, viszont egyes pártok bojkottálhatják az új testület megalakulását, erről itt írtunk bővebben.
Az RMDSZ listáján
bejutott a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egy-egy képviselőjelöltje is: a korábban Kovászna megyében befutó, most Maros megyében indított Kulcsár-Terza József, illetve az udvarhelyszéki listán Sebestyén Csaba elé behúzott Zakariás Zoltán. Brassó megye helyett most Krassó-Szörény megyében lesz szórványképviselője az RMDSZ-nek, először az utóbbi 30 évben, a vállalkozói szférából érkező Kelemen Attila személyében.
Négy évvel ezelőtt Konstanca megyéből is jutott egy képviselői hely az RMDSZ-nek a visszaosztás után, ezúttal Kárpátokon túli megyében nem jött össze, Kovászna megyében viszont a negyedik jelölt, Gál Károly is befutott. A szenátusban annyi változott, hogy az RMDSZ elveszíti egyik Bihar megyei szenátori mandátumát, viszont – négy év kihagyás után – ismét lesz szenátora Szilágy megyében: Kovács Irén Erzsébet, aki az oktatási minisztérium kisebbségi államtitkáraként lehet ismerős. A MIÉRT jelöltje, Oltean Csongor nem jutott be a bihari képviselőlistáról.
A teljes névsor, az RMDSZ közleményéből:
Képviselőház
Faragó Péter (Arad)
Szabó Ödön (Bihar)
Biró Rozália (Bihar)
Kelemen Hunor (Hargita)
Hajdu Gábor (Hargita)
Bende Sándor (Hargita)
Ladányi László-Zsolt (Hargita)
Zakariás Zoltán (Hargita) – EMNP
Csoma Botond (Kolozs)
Miklós Zoltán (Kovászna)
Könczei Csaba (Kovászna)
Benedek Zakariás (Kovászna) – szórványjelölt, korábban az udvarhelyszéki listán jutott be
Gál Károly (Kovászna) – visszaosztásból
Kelemen Attila (Krassó-Szörény)
Kolcsár Károly (Maros)
Csép Éva Andrea (Maros)
Kulcsár-Terza József-György (Maros) – MPP
Apjok Norbert (Máramaros)
Magyar Lóránd Bálint (Szatmár)
Nagy Szabolcs (Szatmár)
Seres Dénes (Szilágy)
Szenátus
Cseke Attila (Bihar)
Tánczos Barna (Hargita)
Antal Lóránt (Hargita)
László Attila (Kolozs)
Fejér László Ödön (Kovászna)
Császár Károly Zsolt (Maros)
Novák Csaba-Zoltán (Maros)
Turos Lóránd (Szatmár)
Kovács Irén Erzsébet (Szilágy)
