Ki vezet Csík felé?

fotó: a széki RMDSZ Facebook-oldala

Rangsorolta megyei tanácsosjelöltjeit szerda délutáni választmányi ülésén az udvarhelyszéki RMDSZ.

Mint Bíró Barna Botond széki elnök csütörtöki megkeresésünkre elmondta, a jelenlegi megyei tanácsosok négyéves beszámolója után bemutatkoztak a június 9-ei választásokon indulni szándékozó jelöltek, akiket lakosságarányosan és a kistérségeket is figyelembe véve rangsoroltak.

Az udvarhelyszéki listát az udvarhelyszéki területi szervezet megyei tanácselnök-jelöltjeként ő maga vezeti, a Nagy-Homoród mentéről származva pedig a kistérséget is képviseli.

Második helyen áll Székelyudvarhely város képviseletében dr. Geréb László, aki az MPP-közeli körökből vándorolt vagy ingázik át a szövetségbe, két éve a székelyudvarhelyi helyi RMDSZ konzultatív testületének a tagja.

A harmadik Sinka Arnold a Sóvidékről, negyedik Tamás Ernő Hegyaljáról (Oroszhegy és Varság környéke). Kolumbán Dávid a keresztúri kistérségből az ötödik helyen van. Mivel a megyei tanács felmérése alapján a megye 24 ezer tagot számláló roma közösségéből 15 ezer Udvarhelyszéken él, András Lórándot, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport szakmai koordinátorát jelöli a szervezet hatodik helyen. Hetedik a Küküllő mentéről és a hölgyek képviseletében Szabadi Kinga Zsófia, nyolcadik helyre Székelykeresztúr város képviseletében Rácz István került, a 23 éves Elekes Dániel pedig kilencedik helyen az ifjúságot és a Kis-Homoród mentét jeleníti meg. A póthelyekre a területi elnökség fog tagokat javasolni, közölte Bíró.

De lesz-e Borboly Bíróból?

És egyúttal udvarhelyszéki elnöke a megyei tanácsnak? Az udvarhelyszéki RMDSZ választmánya titkos szavazáson szerdán 50 igen és 1 érvénytelen szavazattal megerősítette Bíró Barna Botond jelölését a megyei tanácselnöki tisztségre. „Épp most vezetek Csík felé, hogy adjam le a dokumentációt. A szükséges 5.300 támogatói aláírás helyett több mint 12 ezret viszek” – mondta a széki elnök, aki március 9-én jelentette be ebbéli szándékát.

Szabadi Kinga Zsófia, az egyetlen rangsorolt női jelölt

Az elnökjelöltségért zajló harc nem annyira demokratikus, mint amilyennek tűnik. Valójában most kezdődik el, az iratcsomók leadásának április 4-ei határideje lejárta után és a hivatalos választási kampány kezdete előtt már le is jár.

A legnagyobb magyar párt, az RMDSZ megyei elnökjelöltjéről ugyanis a tizenöt tagú Hargita Megyei Egyeztető Tanács, az ún. HET dönt. Ebben a tanácsban Csíkszéket és Udvarhelyszéket hat-hat tag képviseli, Gyergyószéket pedig három, így számszerűleg a Csíkszékről újrázni kívánó Bíró Barna Botond egyenlő esélyekkel indul Borbollyal. Mivel a csíkszéki tagok között olyan is található, aki nemrég versenybe szállt a megyei elnökkel,

akár Bíró is lehetne a favorit. De nem ilyen egyszerű a dolog.

A szabályzat szerint ugyanis minden területi szervezetből legalább egy helyi elnökség ajánló nyilatkozata szükséges az érvényes jelöltséghez, és általában minden helyi elnökség ragaszkodik a saját területi szervezetének jelöltjéhez. Négy évvel ezelőtt sem sikerült emiatt a HET-nek döntenie, akkor az RMDSZ elnökségére hárult az ügy, amely Borboly Csaba és Barti Tihamér gyergyószéki jelölt közül előbbit választotta, hogy a párt megyei tanácselnök-jelöltje legyen.

A HET április 9-én, kedden ül össze e célból. Amennyiben nem tud dönteni, továbbítja a feladatot a szövetségi elnökséghez, a szövetségi elnökség visszaküldi a HET-hez. Amennyiben egyik jelöltnek sem sikerül 8 szavazatot szereznie úgy, hogy abban mindhárom terület képviselve legyen, a 31 tagú Szövetségi Állandó Tanácshoz kerül az ügy, amelynek kétharmados többséggel kell szavaznia a végső jelöltről.

Az összesen 30 tagú Hargita megyei tanácsban jelenleg az RMDSZ-nek 19, az EMSZ-nek 4, a POL-nak 2, a PNL-nek pedig szintén 2 képviselője van.

Mi lesz a kétkamerás sofőrrel?

Bíró kicsit más megyei elnökséget képzelt el, mint Borboly, állította kérdésünkre. Kevesebb szereplést, több szakmaiságot ígér. Mint mondja, a megyei tanács sok pályázatot megnyert az utóbbi években, a kivitelezésükhöz a szellemi energiák összpontosítására van szükség, figyelemre és fegyelemre, több személyes jelenlétre, egyeztetésekre, állítja.

A hatalom dekoncentrálására törekedne: több feladatot és felelősséget –  ezzel pedig nagyobb láthatóságot is – adna a megyei tanácsosoknak, hogy a helyi ügyeket intézzék.

Udvarhely csak kétszer, Gyergyó még soha

A Hargita megyei három területi szervezet között állítólag létezik egy szóbeli megállapodás, amely alapján a megyei tanácselnököt sorra más-más szervezet jelöli, azaz egyik mandátumban Csík, másikban Udvarhely, a harmadikban Gyergyó jelöltje lesz a következő megyei tanácselnök. Erre hivatkozva jelöltette volna négy éve először magát Barti Tihamér, a megyei tanács gyergyói származású alelnöke. Udvarhelyszék Bíró Barna Botonddal az élen akkor Borboly mellett állt ki, és az országos vezetőség is végül mellette döntött.

Borboly azóta az RMDSZ-ben meggyengült pozíciójára utalhat, hogy Tánczos Barna a csíkszéki tisztújításon hajszál híján legyőzte. Hogy egy elsővonalbeli politikus egyáltalán beáll egy helyi versenybe, az azt jelzi, hogy nem csak helyi, hanem országos szinten is megmutatták – nem megküldték, mert azt az RMDSZ-ben nem szokás – Borbolynak a selyemzsinórt.

Hargita megye tanácsának a rendszerváltás óta két alkalommal volt udvarhelyi megyei tanácselnöke: Kolumbán Gábor 1996-től 2000-ig, Bunta Levente pedig 2004-től 2008-ig vezette a megyét. Borboly Csaba 2008-tól van a tisztségben, negyedik mandátumát tölti, vele együtt már hatszor volt csíkszéki származású elnök. Gyergyói vezetője még nem volt a megyének.