Kétfordulós polgármester-választás, kormánybuktatás, előrehozott választások. Beválnak Orban számításai?

A kétfordulós polgármester-választással valóságos csiki-csuki helyzetbe hozta ellenfeleit Ludovic Orban és a Nemzeti Liberális Párt, amely októberben megbuktatta a Viorica Dăncilă vezette PSD-kormányt, és novemberben átvette a hatalmat a kormánypalotában. A parlament relatív többsége (kb. 40%) azonban továbbra is a PSD kezében maradt, így a PNL már akkor az előrehozott választásokért kezdett kampányolni.

A felmérések Orbanékat igazolják: az IMAS közvélemény-kutató intézet által decemberben végzett, s az Europa FM rádió által ismertetett legutóbbi felmérés szerint a november óta kormányon lévő PNL az érvényes voksok 45 százalékára számíthatna, ha most rendeznék a parlamenti választásokat, a nagy rivális PSD pedig 18,5 százalékra esett vissza.

Az előrehozott választásokhoz

azonban szükség van saját maguk megbuktatásához, és két sikertelen kormányjelöléshez. Ezzel is magyarázható, hogy már az ország költségvetését is felelősségvállalással vitték a parlament elé. A PSD köré csoportosuló ellenzéknek két választása volt: vagy elfogadja azt, vagy megbuktatja a kormányt, és ezzel nemcsak elviszi a balhét a kialakult politikai és pénzügyi válságért, hanem még közelebb hozza vetélytársát céljához, az előrehozott választáshoz.

Nem is ment bele a PSD a játékba, nem is volt meg a többsége hozzá, viszont nem kellett sokat várni arra, hogy a PNL újabb ászt húzzon elő. 2020 januárjában bejelentették: felelősséget vállalnak egy újabb törvénytervezetért, amelynek célja, hogy a polgármestereket két fordulóban válasszák meg. Ezzel kihúzták a gyufát nem csak a PSD-nél, hanem a szövetséges RMDSZ-nél is. Ludovic Orban maga ismerte el, hogy „kissé megszegte az RMDSZ-szel kötött egyezséget”, utóbbi ugyanis ellenezte a kétfordulós rendszert, és ehhez kötötte a PNL-kormány támogatását.

Az eljárásról, röviden: A törvénytervezetet, amelyért a kormány felelősséget vállal, a parlament vita nélkül fogadja el, hacsak az ellenzék – három napon belül – be nem nyújtja bizalmatlansági indítványát. Ha utóbbi sikerrel jár, akkor nemcsak a kormány bukik, hanem vele együtt a benyújtott törvénytervezet is. Ha mégsem sikerül kormányt buktatni, akkor a kormány hivatalban marad, és a törvényt is elfogadják, de lehetőség van az alkotmánybíróságon megtámadni, mielőtt az államelnök kihirdetné és érvénybe lépne.

Így nem volt meglepő, hogy az RMDSZ nyomban volt szövetségeséhez, a PSD-hez szegődött, amellyel bizalmatlansági indítvány benyújtására készülnek, hogy ezzel megakadályozzák a törvény elfogadását, és egyúttal megbuktassák a PNL-kormányt. Az ehhez minimálisan szükséges aláírásokat már össze is gyűjtötték, miközben a PSD-nek esze ágában sincs saját kormányt állítani. Ezzel is az előrehozott választásokhoz kerülünk közelebb, ami a PSD számára ugyan kedvezőtlen, az RMDSZ viszont egyáltalán nem ellenzi.

Ludovic Orbannak pedig döntenie kell, hogy mit szeretne jobban: előrehozott választásokat vagy kétfordulós polgármester-választást. Ha az előbbit, akkor a PNL-nek saját magát meg kellene buktatnia, viszont el kell engednie az utóbbit, vagy lemond az előrehozott választásokról, viszont hatalmon marad és reméli, hogy bejönnek számításai a polgármesteri székekkel kapcsolatban.

De vajon nem lehetne két legyet egy csapásra?

– így szólt az első kérdés, amivel két politológushoz: Székely Istvánhoz, az RMDSZ ügyvezető alelnökéhez, és Székely István Gergőhöz, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) kutatójához fordultunk. Az Adevărul portál ugyanis – parlamenti forrásokra hivatkozva – egy olyan forgatókönyvet vetett fel, miszerint a kormány sürgősségi rendeletet is elfogadna a kétfordulós rendszerről, hogy bebiztosítsa magát a bukás esetére. Van erre egyáltalán törvényes lehetősége?

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, politológus. Született 1962-ben a Temes megyei Nagyszentmiklóson, egyetemi tanulmányait Budapesten, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a politológia szakon végezte.

Székely István, az RMDSZ politikusa szerint elvileg nincs, mert az alkotmány értelmében a kormány sürgősségi rendeletet csak olyan rendkívüli helyzetekben bocsájthat ki, amelyek azonnali közbelépést igényelnek, és ezért nincs idő a parlamenti úton történő módosításra, a választási játékszabályok átszabása pedig kétségtelenül nem ilyen. „Az eljárás – miszerint sürgősségi rendeletet adnak ki egy olyan témában, amiben felelősséget is vállaltak – precedens nélküli lenne, de azt követően, hogy a költségvetést is parlamenti vita nélkül, felelősségvállalással fogadták el, már bármit el tudok képzelni. Ha így folytatjuk, a parlament lassan a demokrácia Patyomkin-falva lesz…” – mondta.

– Ha valóban erre készültek volna, már meg kellett volna tenniük – fűzte hozzá az NKI kutatója, Székely István Gergő, aki szerint elvileg hozhatott volna ilyen döntést a kormány, de úgy néz ki, ez már eldőlt. „Csont nélkül leszavazta volna a jelenlegi parlamenti többség”.

Nem alkotmányellenes, hogy választási évben akarnak módosítani a szabályokon?

A játékszabályok utolsó évben történő megváltoztatása kétségtelenül ellentmond a demokratikus gyakorlatnak – kezdte az RMDSZ politológusa –, azonban az alkotmány tételesen nem tiltja a választási törvények módosítását a választások előtti évben. Ez csupán a Velencei Bizottság ajánlásában szerepel, amire egyik határozatában az Alkotmánybíróság is hivatkozik – hangsúlyozták mindketten. A két szakértő egyetértett abban is, hogy az egy-, vagy kétfordulós választás legitimitásában nem érdemes különbséget tenni, csupán a hozzájuk fűződő pártérdekek különböznek.

„Tételesen ilyen ügy még nem volt az alkotmánybíróság előtt, ezért nem tudjuk, hogyan fog dönteni” – vélekedik az RMDSZ-es Székely István, miközben az NKI kutatója inkább arra hajlik, hogy – ha átmegy – nem fog alkotmányossági akadályba ütközni a törvénytervezet.

Mit veszíthet a kétfordulós rendszerrel az RMDSZ?

A 2016-os önkormányzati választásokon az RMDSZ 23 polgármester-jelöltje nyert 50% alatti eredménnyel, ebből 13 olyan településen, ahol a magyarok etnikai aránya 50% alatti. A kérdés Székelyföldön, vagy más régió magyar többségű településén kevésbé érdekes – ott kétfordulós választással is magyar jelölt lesz a befutó. Interetnikus környezetben, számbeli kisebbségben azonban mások a tétek. Marosvásárhelyen 57 ezer, Szatmárnémetiben 45 ezer magyar él: ők is magyar polgármestert szeretnének, erre pedig egyfordulós választással sokkal nagyobb az esély – érvelt az RMDSZ ügyvezető alelnöke.

Kereskényi Gábor egy fordulóból, relatív többséggel lett Szatmárnémeti polgármestere 2016-ban. Vajon sikerülne két fordulóból is?

Hasonlóan látja, és ugyanezt a két várost hozta fel fő példaként Székely István Gergő, az NKI munkatársa, azzal a megjegyzéssel, hogy szerinte a hivatalban lévő polgármester előnyét nem szabad figyelmen kívül hagyni, azaz: ahol magyar polgármester volt, és élvezi a szavazók bizalmát, az arányok ellenére is megtarthatja székét. A szakértő szerint az EMNP és az MPP nemrég bejelentett szövetsége nem hordoz különösebb kockázatot az RMDSZ számára, arra számít, hogy konszolidálni fogják pozícióikat (85% RMSZ, 15% EMNP-MPP), és „be tudnak húzni egy-két helyet, ahol a regnáló RMDSZ-es polgármester nem volt sikeres”.

Ludovic Orban szerint nem valós az etnikai szavazás veszélye, amitől az RMDSZ tart.

Az eddigi tapasztalatok márpedig az ellenkezőjét mutatják – vallja mindkét kérdezett politológus.

Székely István (RMDSZ) a korábbi, kétfordulós választások gyakorlatára hivatkozott: „Ott, ahol az első fordulóban az RMDSZ jelöltje végzett az élen, a második fordulóban etnikai szavazásra került sor, és nagyon kevés kivétellel a magyar jelölt alulmaradt. Ezeken a településeken nem csak a polgármester személye a kérdés: nem szeretnénk, ha a választási kampányt az etnikai szembenállás határozná meg” – mondta.

Vajon felsorakoznának a román szavazók Dorin Florea mögé, ha a magyar jelölttel, Soós Zoltánnal kerülne a második fordulóba?

– Magyar oldalon valóban nem szokott számottevő lenni a román pártokra való átszavazás mértéke, viszont a román pártok, ha nem is szólítanak fel erre explicit módon, háttéralkut köthetnek, és így beállhatnak a második fordulóba bejutott román jelölt mögé, akkor is, ha történetesen a két nagy riválisnak, a PNL-nek a PSD-vel kellene szövetkeznie. „A helyi viszonyok felülírják az országos politikát” – vallja Székely István Gergő (NKI).

Hogy az etnikai szavazásnak igenis van aktualitása, az RMDSZ politológusa szerint jó példa Victor Ponta egy hete tett felhívása: amennyiben marad az egyfordulós választás, a román pártok állítsanak egy közös jelöltet Szatmárnémetiben, úgy, mint 2012-ben, mert másképpen az RMDSZ jelöltje győz (44.8%-os magyar etnikai arány mellett). Ezért támogatja pártja, a Pro Romania a kétfordulós választást, mondta, hiszen az megoldja a „gondot”.

Egyáltalán van esélye az RMDSZ-nek és a PSD-nek megbuktatni a PNL-kormányt? Ha igen, hova tovább?

Gyökeresen másképp vélekedik a kérdésről a két szakértő, de a tényállás szerint a két alakulatnak nincs parlamenti többsége, ezért az indítvány sorsa kérdéses.

„Ha a kormány lemond, vagy megbukik, az előrehozott választás kiírása továbbra is a parlamenti többség kezében van: kétszer kell megszavazzák azt, hogy mandátumuk idő előtt érjen véget. Ez nem lehetetlen, de elég nehéz lenne kivitelezni” – véli Székely István (RMDSZ).

Dr. Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, politológus. Született 1981-ben Nagybányán, politikatudományt a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen tanult, a budapesti Közép-Európai Egyetemen (CEU) doktorált.

Székely István Gergő (NKI) szerint jó esély van arra, hogy átmenjen az indítvány, hiszen a PSD és az RMDSZ képviselőinek száma összesen 228, tehát még csak öt szavazat kellene. A kérdés csak az, hogy ki volna ebben érdekelt? Talán Ponta és Tăriceanu lehetnek azok, akik elég kétségbeesettek ahhoz, hogy beálljanak a PSD mellé – véli.

Ha sikerül is a kormánybuktatással megakadályozniuk a kétfordulós polgármester-választást, a PSD köré szerveződő ellenzéknek választania kell: megakadályozza egy újabb jobboldali kormány felállását, és ezzel előrehozott választásokat idéz elő, vagy kiegyeznek egy „pityipalkóban miniszterelnöknek”, és egy életképtelen kormánnyal kihúzzák a rendes parlamenti választásokig. Nem beszélve arról, hogy az – előrehozott választásokat nem ellenző – RMDSZ bármikor kiállhat a PSD mögül, abban bízva, hogy a 40%-ra becsült PNL-vel akár kormányra is kerülhet – elmélkedett az NKI kutatója.

Az interjúk felvétele és a cikk megjelenése közötti időszakban Victor Ponta is bejelentette, hogy külön bizalmatlansági indítvány benyújtására készül pártja, ha a kétfordulós választási rendszert nem terjeszti ki a PNL a megyei tanácselnökökre is. Klaus Iohannis államelnök pedig leszögezte, hogy a PNL-kormány bukása esetén is Ludovic Orbant kéri fel újból kormányalakításra. A parlamentet rendkívüli ülésszakra hívták össze a január 27. és 31. közötti héten. (Agerpres)