Kicsivel több, mint egy hét van az államelnökválasztás első fordulójáig, és lassan mindenki megvadul: Lasconit a PNL fenyegeti, Simiont azzal vádolják, hogy orosz katonai kémekkel találkozott, Kelemen Hunor pedig lassan lehülyéz minden magyart, aki nem rá szavazna. Ciolacu pozícióját továbbra sem rengeti meg, hogy újabb információk láttak napvilágot a Nordis botránt kapcsán.
Összesítették azt is, hogy hány ingyenélő magyar politikus lógatta a lábát az elmúlt négy évben a román parlamentben és a szenátusban. Hát, ilyen hetünk volt.
Sziasztok, ez itt a Tilos a Bé, az uh.ro zajcsökkentő műsora, én pedig Kiss Anna vagyok.
Lehetetlen kiigazodni a közvéleménykutatásokban, úgyhogy többet nem is hozok belőlük, hiszen egy dologban mind megegyeznek: Marcel Ciolacu biztos befutó az államelnökválasztás második körébe. A nagy kérdés az, hogy ki jut be vele együtt. Az egyértelműen látszik, hogy a második helyért szól most a harc, mert Ciolacut az sem rengeti meg, hogy újabb információk láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy ő, személyesen mennyire volt közel a Vicol-Ciorbă házaspárhoz, tehát a Nordis projekteket tulajdonló, és emberek ezreit megkárosító személyekhez.
Biztosan összetévesztik valakivel
A G4Media legfrissebb információi szerint 2022 folyamán Marcel Ciolacu miniszterelnök, Sorin Grindeanu PSD-s közlekedési miniszter, és Alfred Simonis PSD-s képviselő többször utazhattak közösen Laura Vicollal és férjével a francia riviérára luxus magánrepülőn, amelyet a Nordis bérelt nekik. A kiruccanásokon továbbá úgy tűnik, Ciolacu és Grindeanu nem hivatalos női is részt vettek.
A magángépet a Țiriac Airtől bérelték, amelynek a tarifája egy ilyen kaliberű, oda-vissza útra minimum 25.000 euróba kerül. A G4 újságírója fel is tette a kérdést a miniszterelnöknek, hogy járt-e Nizzában, Monacóban a Vicol-Ciorbă házaspárral, amire Ciolacu azt felelte, hogy sokan élnek még ilyen családnévvel, minden bizonnyal összetévesztik őt valalkivel, majd kategorikusan tagadta, hogy Vicolék vendége lett volna. Az újság információ szerint a felsorolt személyeket többször látták 2022 tavasza és ősze között a francia partokon, továbbá az is kiderült, hogy Vladimir Ciorbă egy luxusingatlant is bérel Monacóban, amelynek a havi díja 20.000 eurónál kezdődik.
Két évvel ezelőtt az is port kavart, hogy ugyanez a társaság Dubajban töltötte a december elsejei ünnepet, ahol a Vicol-Ciorbă házaspárnak szintén van egy ingatlana. Akkor menetrendszerinti járaton utaztak.
Mindezek fényében tehát nem csak Laura Vicol PSD-s képviselő, a Nordis botrány kitöréséig a képviselőház jogi bizottságának elnöke tette lehetővé azt, hogy emberek ezreit károsítsa meg a Nordis Group, hanem sokkal több PSD-s képviselő, miniszter lehetett kifizetve a hallgatásáért. Ha nem is konkrétan pénzben, akkor ajándékokban. Ha maga Ciolacu nem is tudta, hogy pontosan milyen törvénytelenségeknek köszönhetően gazdagodik olyan mértékben a Vicol-Ciorbă házaspár, eleget hordozhatták őt luxus körülmények között, hogy ne is érdekelje. És mint ilyen, cinkos, másrészt pedig ezeknek az ajándékoknak a megléte meg kellett volna, hogy jelenjen az éves vagyonnyilatkozatában is, ahol természetesen kizárólag vonalkákat találunk.
Függetlenül attól, hogy milyen súlyos ez a helyzet, úgy tűnik, a Nordis-botrányba már biztosan nem fog beletörni a csörtető elnökjelölt kampánya.
Így tehát, ha Ciolcaut nem lehet kirobbantani az első helyről, nem marad más választása a többi jelöltnek, mintsem
harcolni a második befutó helyért. És azért nagy a futás.
Elena Lasconi azzal vádolja a PNL-t, hogy a párt utasítására kap fenyegetéseket, amelyeknek az a célja, hogy lépjen vissza Nicolae Ciucă javára, akit egyébként elég sok közvéleménykutatás Lasconi után mér. Mondtam, hogy nem emlegetek kutatásokat, úgyhogy azoktól függetlenül is egyértelmű, hogy a Nasszíriai hősnek van, amitől félnie. Ugyan az USR eljátszotta az eredeti progresszív szavazóbázisát a jelenlegi jobbra tolódásával, nagyon keményen próbál meg lecsapni a PNL szavazóbázisára is, minden bizonnyal sikeresen, ha a második legnagyobb párt ilyen mértékben be van fosva. Lasconi továbbra is tartja, hogy nem lép vissza, illetve arra készül, hogy a megfelelő bizonyítékok összegyűjtésével rendőrségi feljelentést is tesz majd.
George Simionék háza táján is botrány van, de úgy tűnik, ez az AUR vezérének csak segíthet a kampányban, mintsem, hogy hátráltatná őt. A héten Ioan Chirteș, a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság PNL-s elnöke szellőztette meg azt a feltételezést, miszerint Simion orosz kém lenne. Chirtes arra alapozza kijelentéseit, hogy Simion azért nem mehet be sem Ukrajnába, sem pedig a Moldovai Köztársaságba, mert ezeknek az országoknak konkrét bizonyítékaik vannak arra nézve, hogy Simion találkozott az orosz katonai titkosszolgálat tisztjeivel. Ciolacu azt nyilatkozta az ügyben, hogy ő kért tájékoztatást a két országtól arra vonatkozólag, hogy miért zárták ki Simiont, és egyik sem tartalmazott kémkedésre való utalást. Egyúttal pedig azt is kérte, hogy Ioan Chirteș mondjon le a pozíciójáról, mivel visszaélt azzal, és arra használta, hogy egy választási kampányban egy jelöltnek potenciális előnyt kovácsoljon.
Mivelhogy továbbra is a közbeszéd részét képezi a Hrebenciuc-terv, amely értelmében a PSD minden erejével azon van, hogy Simiont juttassa majd be a második fordulóba, hogy onnan Ciolacu majd biztonságosan megnyerhesse az államelnök választást, már olyan forgatókönyvek is terjednek, amely szerint a PSD majd átad szavazatokat az AUR-nak. Hogyan? Hát, az jó kérdés, mert fizikailag elég macerás lenne szavazókörzetenként 10-20 szavazatot megmásítani, arra viszont nagyobb esély van, hogy úgy varázsolódik pluszba szavazat, ahogyan az RMDSZ-nek is szokott a hegyeken túl.
A báránybőrbe búj farkas és a megerőszakolt apáca
S ha már RMDSZ, Kelemen Hunor és pártja egyértelműen minden erejét abba feccolja, hogy visszakerüljenek abba a kormányba, amiben imádnak lenni, amely a lételemük, de most kampánystratégia miatt épp következetesen szidják. És hogy a szidásnak mi is a lényege, arról Ufó kollégám írt egy jó véleményt, tessék elolvasni, ha érdekel, hogy mi az összefüggés a báránybőrbe búj farkas és a megerőszakolt apáca között.
Hát, abból még nem lesz kormányzás, hogy szidunk mindent, amit érünk. Kell természetesen egy félelem-faktor is, mert anélkül az RMDSZ nem képes sokra. Ezt a félelemkeltési faktort ebben a kampányban csodával határos módon nem Simion és az AUR képezi, mert ő most éppen az oroszoknak kémkedik, hanem az USR és Elena Lasconi. Így a kampány végefelé közeledve Kelemen Hunor történetesen nem Fideszes politikusokkal flangál, hanem a sajátjaival és arról beszélnek városról-városra, hogy hogyan fogja tönkretenni az USR által benyújtott közigazgatási törvény a magyar egységet és hogyan fogja eltörölni minden nyelvhasználati jogunkat egy ilyen intézkedés – azokat a jogainkat is, amelyek az RMDSZ-es politikusok lustasága és nemtörődömsége miatt nem érvényesülnek. Természetesen itt a megmentőnk, akit ha visszajuttatunk a parlamentbe és elég nagy arányban megszavazunk, s akkor a kormányba is, majd nem engedi ezt.
Arról egyik RMDSZ-es politikus sem beszél, hogy nem csak nekik létfontosságú a jelenlegi közigazgatási rendszer a pártapparátus fenntartása szempontjából, hanem a két legnagyobb román pártnak, a PSD-nek és a PNL-nek is. Kíváncsi leszek arra a napra, amikor ez a két párt megszavazza a saját kifizetőhelyeiknek, a saját holdudvarának, a saját nepotizmus farmjának a felszámolását.
A kampány tehát erről szól, a fő ellenség az USR, de olyannyira, hogy szerkesztőségi kollégák épp elkapták, ahogyan a media1.hu felületén bejött egy reklám, amely a Krónika egy októberi cikkére irányított át minket, ahol éppen az USR elnökének azon kijelentését taglalták, amely szerint Lasconi kitiltaná Orbán Viktort Romániából. Tehát már ott tartunk, hogy még azt sem érzi az RMDSZ biztosnak, hogy elég hangúlyosan kelt ismét egzisztenciális krízist és félelmet a szavazóiban, így még behevítenek egy cikket, amely szerint veszélyeztetve van a gyarmatosított erdély és Orbán Viktor kapcsolata is. Csak nem nyerhetnek Orbán és a Fidesz nélkül. A cikkben amúgy még az nagyon vicces, hogy az írója, Balog Levente már az első mondatában balliberálisnak titulálja az USR-t, ami elég egyértelműen és deklaratíven egy jobboldali neoliberális párt, de hát, lehet a Krónikánál már mindenki ballib, aki nem Fidesz. És hát, elég hiteltelen csúnyán nézni egy jobboldali neoliberális pártra, amikor az RMDSZ is az, ugyebár.
Hogy tovább menjek az RMDSZ kampányával, azt is érdemes észrevenni, hogy megérkeztünk abba a fázisba, ahol lassan hülyének leszünk nézve, ha egyáltalán felmerül, hogy ne Kelemen Hunorra szavazzunk az államelnökválasztás első fordulójában. A Maszol.ro podcastjében rendeztek egy „interjút” az RMDSZ jelöltjének, aki elmondta, hogy nem éri meg, és nem is szabad számigálni, azon gondolkodni, hogy mi lehet a hasznos szavazat. Majd hosszas felsorolás közepette ismertette, hogy kire miért nem éri meg szavazni, és egyértelművé tette, hogy rá viszont abszolút megéri szavazni. Aztán majd ráérünk mi, szerencsétlen erdélyi magyarok meghozni azt a nagyon nehéz döntést, hogy melyik lesz majd a kisebbik rossz, amire a pecsétet nyomjuk a második fordulóban. A döntés meghozatalában természetesen masszív segítséget kapunk majd az RMDSZ-től.
Még viccesebb, hogy az egész eszmefuttatást Pataky István, a Maszol szerkesztője még meg is írta az oldal vélemény rovatába. Végülis. Egy vélemény. Csak nem írták oda, hogy kié.
Minden esetre bicskanyitogató, ahogyan manipulál, ijesztget, és totális idiótának nézi a saját szavazóbázisát az RMDSZ, egy birkanyájnak, akihez – amikor a helyzet úgy kívánja – székely tájszólással beszél káposztapucolás közben, de egyébként 35 év alatt nem volt képes egy kisebbségi törvényt a tető alá hozni.
Ez a csomó önzetlen ember, aki feláldozza magát a magyar ügy oltárán…
Ma nem ússza meg ilyen röviden az RMDSZ, mert szót kell ejtenünk még arról is, hogy ez a csomó önzetlen ember, aki feláldozza magát a magyar ügy oltárán, egyébként mit csinált az elmúlt négy évben a havi 11 ezer lejes alapfizetéséért. A Transtelex összesítette az RMDSZ elmúlt négy éves parlamenti teljesítményét, amiből kiderült, hogy szép számmal akadtak olyanok, akik kirándulni jártak Bukarestbe, de voltak olyanok is, akik látszólag nagyon sokat dolgoztak.
Mondanom sem kell, hogy a parlamenti munka nagy robotmunka, üléseken kell résztvenni, törvényjavaslatok megírása esetében szakemberekkel kell konzultálni, szavazni kell, amikor egy-egy törvényről végleges döntés születik, de igazából semmi sem kötelező, mert ha igazolatlanul hiányzik az ember, akkor csak a juttatásaiból vonnak le. Van egy hónapos téli vakációjuk és egy több mint két hónapos nyári fizetett szabi, ezen felül pedig még 8 napot vehetnek ki, amely szintén kifizetésre kerül. Így már teljesen érthető, hogy miért van ennyi karrierpolitikus, aki semmihez sem ért.
Na, de komolyra fordítva a szót. A parlamenti tevékenységet minden bizonnyal több szempontból lehetne mérni, de Cseke Péter jelen esetben azt nézte, ami nyilvános és elérhető statisztikai információ volt. Tehát, hogy a képviselők és szenátorok hányszor szavaztak, hány felszólalásuk volt, szóbeli és írásbeli politikai nyilatkozataik számát, a törvényjavaslatok számát, illetve a kérdések és interpellációk számát. Ebből kiderült, hogy a képviselők közül Apjok Norbert teljesített mindent alul, akit diplomabotránya miatt zártak ki az RMDSZ-ből, de a mandátumát nem volt hajlandó leadni. Ő egyébként most a DREPT pártban indul újabb kinevezésért.
A szavazásokon való részvétel tekintetében Gál Károly háromszéki képviselő viszi a prímet a 2.335 szavazatával az eddigi 2.447-ből, a sor végén pedig Bíró Rozália kullog a 47,5 százalékos jelenlétével. Felszólalókból sem volt túl nagy hiány, hallhattunk Szabó Ödönt, Bende Sándort, Csoma Botondot, Csép Andreát, és Benedek Zakariást is. De van kilenc képviselő, akik kevesebb, mint 10-szer szólaltak fel a parlamentben, így Apjok Norbert, Nagy Szabolcs, Kelemen Attila, Faragó Péter, Hajdú Gábor, Ladányi László, Kulcsár-Terza József, Gál Károly és Könczei Csaba. Politikai nyilatkozatok terén Biró Rozália volt az első, ő 42 darabot fogalmazott meg. A legtöbb törvénytervezetet Csép Andrea és Szabó Ödön nyújtották be, ellentétben Kulcsár-Terza Józseffel, Biró Rozáliával és Apjok Norberttel. Szabó Ödönnek volt a legtöbb kérdése és interpellációja, összesen 70, de akadtak olyanok is, akiknek egyáltalán nem volt kérdeznivalójuk.
A mennyiségi mutatók alapján tehát Csép Andrea és Szabó Ödön voltak a legaktívabb parlamenti képviselők, és ők ismét befutó helyen vannak az idei listákon. Melletük további 15 képviselő kapja meg ismét a lehetőséget a visszajutásra.
Akkor hol voltatok?
Ami a szenátorokat illeti, felszólalgattak, Császár Károly például 148 alkalommal, de nem nagyon fogalmaztak meg szóbeli vagy politikai nyilatkozatokat, sőt kérdéseket és interpellációkat sem. Törvényalkotásban Kovács Irén jeleskedett, aki 81 tervezet előkészítésében vett részt. Az aktivitási sor végén László Attila, Kolozs megyei szenátor kullog, akit egyébként le is váltottak a lista éléről, így az idén Tasnádi Szilárdnak van lehetősége közel kerülni a húsos kondérhoz. Más változás az RMDSZ szenátori listáján nem is történt.
Amit én nagyon hiányolok, főleg a látszólag nagyon aktív, interpelláló és törvénytervezeteket benyújtó politikusoktól – hogy őszinte legyek –, főleg a család nagy védelmezőjétől, Csép Andreától és a Nőszövetség elnökétől, Bíró Rozáliától, hogy hol voltak, amikor kiderült, hogy gyermekbántalmazásos esetek vannak a Böjte otthonokban? Hol voltak amikor Boné Ferenc először vert, majd gyilkolt? Hol maradtak a politikai nyilatkozatok, amikor kiderült Orbán Zsoltról, hogy 20 éven keresztül szexuálisan zaklatta a Márton Áron diáklányait? Milyen törvénytervezeteket nyújtottak be, miután tavaly decemberben a Tamási Áron Gimnázium bentlakása ráomlott a diákokra?
Számokkal szépen lehet szemfényveszteni, de az előbb felsorolt esetek a közösségünk legnagyobb tragédiái voltak az elmúlt négy évben, és ezekben a helyzetekben az RMDSZ képviselői valahol bújdostak, mert a politikai érdekeik mást kívántak.
Ez volt a Tilos a bé mára, sajnálom, hogy ilyen lehangolóra sikeredett a vége. A dühös Kiss Anna voltam. Sziasztok.
