Vág vagy kivár a jegybank? Július 5-én dönt a Román Nemzeti Bank az alapkamat sorsáról.
Fotó: SOÓS Róbert
Az alapkamat az egyik fontos szám egy ország gazdasági életében. Ezzel a referencia kamatlábbal az ország kereskedelmi bankjai a jegybanknál elhelyezett eszközeikre kapnak tőle kamatot. Így közvetve meghatározza, hogy az ő ügyfeleik is milyen hozamot kapnak a befektetett pénzükre, és mennyi kamatot fizetnek a felvett hitelekre.
Ez azt is eredményezi, hogy az országban áramló pénzre is hatással van az alapkamat, magas értéknél mintegy kivesz pénzt a gazdaságból, alacsonynál meg visszaengedi. Az utóbbi években, főleg 2022-től, a régiónk országai kénytelenek voltak az erős infláció ellen kamatemelésekkel harcolni.
Most viszont lelassult az infláció, kellene a pénz a gazdasági növekedéshez, így, az Európai Központi Bank vágása nyomán egyre többen várják a helyi vágást.
A román jegybank következő döntése július ötödikén lesz. Vajon mit dönt majd? Követi az Európai Központi Bankot és vág, vagy inkább az amerikai jegybankhoz hasonlóan óvatos marad? Mindkét oldal erős érvekkel jön.
Pro érvek
A Román Nemzeti Bank májusi óvatossága után júliusban csökkenhet a román alapkamat. 2023 januárjában emelték 6,75 százalékról 7-re, azóta változatlanul ennyi, a májusi várt csökkenés elmaradásával elrúgta a másfél évet is. Júliusra lehetünk kissé optimistábbak, a legfontosabb tényezők viszonylag jól állnak.
Az energiaárak, bár mi fogyasztóként nem feltétlen érezzük a zsebünkön a szolgáltatói díjak és a mindenféle adók és kedvezmények bevezetése és megszűnése miatt, de európai szinten nézve csökkentek vagy a vártnál kevésbé nőttek. Ezzel összefüggésben, de nem kizárólag emiatt, az éves romániai májusi infláció is elmaradt a várttól: 6 százalék helyett 5,1 lett (azaz a negyedévre a várt átlag volt 6, de már április hónap is alatta, 5,9 százalékon végzett).
Az Európai Központi Bank június hatodikán csökkentette az alapkamatot, 5 éve először. A korábbi 4 százalék rekordnak számított, az új érték 3,75. Ez jó hír azoknak, akiknek euróban van változó kamatú, EURIBOR alapú hitele, ha nem is drasztikus az esés. Egyébként a ROBOR is csökkent – az jól hangzik, hogy az utóbbi két év legkisebb értékét érte el, az kevésbé, hogy ez a három hónapos estében 6,04-ről 6,03 százalékra csökkenést, a hat hónapos esetén meg a 6,05-ön stagnálást jelenti.
A ROBOR a lej alapú és Első otthon hiteleket érinti, de láthatóan egyelőre nem ez fogja a háztartás jólétét emelni.
Az Európai Központi Bank döntése bátoríthatja a BNR-t a csökkentésre. Egyfelől a befolyásoló tényezők jórészt ugyanazok nálunk is, másrészt maga az EU súlya ad egy biztonságot Romániának is, a piacok kevésbé lesznek most ijedősek, ha Bukarest a központtal együtt mozog.
Ellenérvek
A magas kamatok lassítják a gazdasági növekedést, vele az inflációt is, a túl alacsonyak viszont elősegítik. Ezért volt májusban is az a BNR döntése, hogy nem nyúl a kamathoz, mivel az infláció akkor még elég kitartónak tűnt, és elég magas volt. És, amint azt megírtuk, lehet, hogy az is marad, a sok idei kampányolással és szavazással.
Florian Libocor, a BRD közgazdásza úgy gondolja, év végéig nem is vág kamatot a Nemzeti Bank, bár úgy tűnik, egyelőre kisebbségben van ezzel a véleménnyel. Ezen felül a román infláció csak önmagához képest lett alacsony, de az 5,1 még mindig messze van a BNR céljától, ami 2,5 ±1 százalék. És az EU országokhoz képest meg egyenesen az első, a 2,4 százalékos eurózóna átlagnak pedig több, mint duplája.
A gazdasági kilátás sem ösztönzi a kamatvágást. A Világbank épp a napokban adta ki a becsléseit Romániára, és idénre 3,3 százalék, jövőre 3,8 százalék gazdasági növekedést várnak. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is hasonló számokat jósol, 3,2 és 3,4. Ezek gazdaságilag kiváló hírek, viszont a növekedés önmagában is felhajtóerővel hat az inflációra, így a BNR döntésébe bele fog számítani.
Bár Washington távolabb van Frankfurttól, ahol az Európai Központi Bank székel, de Amerikai bankvilágban betöltött súlya miatt minden főváros figyeli a döntéseit. A Fed pedig, azaz az amerikai jegybank, 12-ei döntésével szinten tartotta a kamatokat (5,25-5,50%).
Az amerikai helyzet más, ott most erősebb az infláció, és míg mi korábban szenvedtünk meg a miénkkel, addig őket akkor kevésbé érintette ez a probléma. Az amerikai döntések a világ, köztük Kína pénznemére is erőteljes hatást gyakorolnak, a többi jegybank is erősen alapoz a Fed döntéseire. A dollár alapú eszközöket veszik is, mint a cukrot a jegybankok, mert jó a hozama, ezzel magára a dollárra is nagy a kereslet. A szegényebb országok importját viszont negatívan befolyásolja a drágább dollár, köztük még Kína gazdaságát is, amely dollár helyett aranyat vásárol fel, és minden bizonnyal várja, hogy ez a nyomás kissé enyhüljön végre.
A BNR-t aggaszthatja, hogy van egyfajta sérülékenység a világgazdaságban (elsősorban az amerikai infláció és a kínai gazdaság lassulása), és ez is tolhatja a kivárás felé. Ráadásul a Fed idénre kissé előreláthatatlan marad: bár hivatalosan egyetlen vágást ígérnek idénre, a tanácsban a szavazat eléggé szoros volt, az infláció függvényében lehet, hogy végül mégis két vágás jut idénre. Vagy ha az idei eddigi trend marad, akkor akár egy sem, hiszen folyton jósolta a piac a vágást, ami aztán rendre elmaradt.
A környék országaiban Magyarországon volt ugyan vágás áprilisban, de az eleve magasabb is volt, 8,25-ről jött lennebb 7,50-re. A csehek, lengyelek óvatosak, de a várt román gazdasági növekedés kontrasztban áll velük, és fontosabb tényező lehet.
Összességében nehéznek tűnik megítélni, hogy mit dönt a BNR, a júniusi adatok nagyot fognak nyomni a latba. A dinamikus gazdasági növekedés és a várhatóan viszonylag magasan maradó infláció alapján azért könnyen lehet, hogy újra óvatos marad a központi bank. Főleg, hogy idénre még két kampány jut, ami, ha csúnyán fogalmazunk, nálunk továbbra is gyakran szinonímája a gazdaságba bepumpált pénznek.
