A székelyudvarhelyi oltóközpont előtt várunk szerdán délelőtt, mielőtt bemennénk, hogy megnézzük, hogy zajlik az új típusú koronavírus elleni oltás az átrendezett moziban. 

Két idősebb nő megy be a II. Rákóczi Ferenc utcai főbejáraton, majd még érkeznek legalább nyolcan: némi habozás és terepszemle után benyitnak, egy ideig még látszanak az üvegen keresztül, majd eltűnnek. 25-30 percig nem történik semmi, aztán az épület oldalsó bejáratánál lesz mozgás, a két idős nő jön ki elsőként. Pár perc múlva érkeznek a többiek is, kezükben az oltást igazoló papírjaikat szorongatva. 

Fotók: ILYÉS Zalán

Újabb 10-12 ember érkezik a központhoz, velük együtt megyünk be azon bejáraton, amin nem is olyan rég még filmvetítésekre, koncertekre, rendezvényekre jártunk. 

Ismerős a hely, de mégis más. 

Sokkal kisebbnek tűnik az előtér. Lehet, hogy csak a zsúfoltság miatt. Egyik oldalt egy íróasztal és egy pad, másik felől 5-6 széken ül a néhány perce az ajtó mögött eltűnt csoport. Az igazolványolvasó eszközök a választások hangulatát idézik. „Első vagy második?”, ez a kérdés ismétlődik újra és újra. Egy aláírás, majd jöhet is a következő páciens.

Az oltásközpont munkatársai leolvassák a személyi igazolványokat az eszközök segítségével, egyeztetik a programálást, papír alapon is felveszik az adatokat, lázat mérnek, sorolja az egyik asztalnál ülő nő később, hogy mi is történik az előtérben. „Néha nagyon összefutnak a dolgok, néha annyi időnk sincs, hogy az emberek szemébe nézzünk. Akik más településről jönnek, azok egy vagy két autóval érkeznek, egyszerre” – panaszolja. 

Az oltásközpont vezetője, dr. Pap Enikő később elmondja, az időpontokat a program mindig egész órákra adja: ha egy óra alatt 12 ember fogja megkapni az oltást, akkor a programálása mindenkinek 8 órára szól, ezért van az egész órákban zsúfoltság. De majd lecsendesül, teszi hozzá, és valóban pár perc után megoszlik a tömeg. 

„Én most úgy meg vagyok ijedve” –

mondja már-már elcsukló hangon egy idős férfi, jobbra a következő teremben. 

Ez az orvosi szűrőpont, ahol egy rövid egészségügyi felmérés történik: „Allergiás-e valamelyik ételre, gyógyszerre?”, „Koronavírusos volt-e már?” „Torokfájás, láz volt-e mostanában?”, „Van-e valamilyen krónikus betegség, amire gyógyszert szed?”, „Vért kapott-e az utóbbi időben?”, kérdezgeti az egészségügyi személyzet az oltásra érkezetteket, majd vérnyomást és szaturációt mérnek. Ha nincs semmi ellenjavallat, jöhet is az oltás. 

Az oltásközpont vezetője szerint „nem fordult még ilyen elő, de bármikor előfordulhat”, mert akinek valamilyen betegsége van, arról általában tud a kezelőorvosa, és nem is jelentkezik, a lázas állapot pedig már az előző helyiségben kiderül. 

Közben a bácsi is megindokolja félelmét, mindig is tartott a tűtől, de nem csak ez izgatja, „annyi hülyeségöt mondanak”, látszik az arcán, hogy kicsit elbizonytalanodott. A vele szemben ülő doktornő kedvesen mosolyog vissza rá, nyugtatgatja, higgadtan ecseteli, mi fog itt történni a bácsival, milyen oltást fog kapni, mire számíthat utána. Úgy tűnik, a férfi megnyugszik vagy legalábbis felülkerekedik a félelmén, és tovább megy.

„Tessék csípőre tenni a kezét, jó?”– 

halljuk, ahogy mi is jobbra fordulunk: itt történik az oltás. Csak néhány másodperc az egész. 

Előtte mindenkinek elmondják, hogy milyen típusú oltást fog kapni. Majd az oltás közben megosztják velük, mi a teendő a következő napokban: a szúrás helyére ragasztott sebtapaszt még 48 óráig a karon kell hagyni, lehet mosakodni, de a felületet óvni kell a víztől. Ha a láz 38 fok fölé megy, akkor egy Paracetamol vagy Nurofen tabletta segíthet. Alkoholt nem lehet inni két napig. Akad, aki aggódni kezd, hogy mi lesz a borral otthon, aztán mégiscsak bevállalja az oltást. 

A fejfájás, hőemelkedés, gyengeségérzet normális oltás utáni tünet. Vannak, akiknek enyhe helyi fájdalmon kívül semmi más bajuk nem lesz, ez főleg az idősebbekre jellemző, a fiatalabb szervezet erősebb, így erősebben is reagál, magyarázza dr. Pap Enikő. 

Általában két oltóponttal működnek, szerdai ottjártunkkor azért volt három, mert nagyon sok az oltásra érkező ember. 

Összesen 120 személyt lehetne itt naponta beoltani.  

De két hete olyan is előfordult, hogy 190-et oltottak be egy nap alatt. Február elseje óta az itteni központban összesen 5.129 oltást adtak be. Jelenleg a Pfizer-BioNTech vakcinát használják, de oltottak korábban Modernával is.

Valamivel később, két oltás között az egyik kék egészségügyi védőruhát viselő alkalmazottal beszélgetünk arról, hogy lehetséges-e az, hogy valaki maga hozza meg a döntést, hogy melyik oltóanyagot kapja meg. Mivel a programáláskor „a rendszer osztja be az embereket”, még akkor sem áll fenn a választás lehetősége, ha egy központban épp többféle vakcinát is tárolnak. Ezért mondják el az oltás előtt mindig, hogy mivel oltanak, „hogy legyen mindenkinek joga eldönteni, hogy így is kéri-e, vagy nem”, de még sem a Moderna, sem a Pfizer szó után nem állt fel senki, mondja.

Hogy melyik típusú oltást kapja valaki, főleg attól függ, hogy egyes oltóközpontokban melyik vakcinát használják. De a programálás után a dátumokból lehet sejteni: ha a két időpont között három hét van, akkor Pfizerrel, ha négy hét, akkor Modernával, ha pedig két hónap, akkor AstraZenecával oltanak majd be. Ennyi kell legyen az egyes oltóanyagok és a revakcinák közötti idő.

Az oltóközpont vezetője is megerősíti, hogy nem lehet válogatni, ő azt tanácsolja, ha tudni szeretnénk, melyik típusú vakcinára számíthatunk, informálódjunk a Vaccin.live oldaláról. ráadásul egy újabb határozat szerint ezentúl minden oltóközpontban egyszerre csak egyféle oltóanyag lesz. Olyan, mint korábban, hogy egyszerre Moderna és Pfizer is legyen a központban,  nem tud majd előfordulni. 

Hogy meddig érvényes a védőhatása ezeknek az oltásoknak, és ha lejár, akkor is ugyanabból a típusból kell-e majd kapnunk vakcinát, mint első alkalommal, azt feleli az orvos, hogy ezekre a kérdésekre még mindig nincsenek konkrét válasz.

Jóska bácsi, holnap kell jöjjön oltásra, várjuk szeretettel! – 

halljuk jobbról, ahogy egy egészségügyi munkatárs telefonál. Mert itt valaki mindig telefonál. 

Hivatalosan nem kellene mindenkit felhívni az oltás előtt, mert elméletileg a regisztráltak kapnak ímélben vagy sms-ben értesítőt, és nincs is rá személyzet, de előfordul, hogy az emberek nem olvassák el az értesítőt. Biztosabb, ha az oltóközpontból előtte felhívják, és akkor tudják, hogy a jelentkező jön vagy sem az időpontra. Olyan is van, hogy a páciens lebetegszik, vagy valami más miatt nem jó neki már a dátum, de nem mindenki jelez vissza.

Kevés a személyzet, van, aki február elsejétől hétközben és hétvégente is dolgozik, egyesek gyakorlatilag non-stop vagy a központban vagy a kórházban vannak. Így állandóan „kínlódnak”, most még ráadásul a várólistára is segítenek iratkozni. Vagyis próbálnak: ha valaki 65 év feletti, akkor elég a jelentkezéshez a személyi szám és a telefonszám, de a fiatalabbaknál bonyolultabb a helyzet, mert nekik már ímélcím is kell, amit vissza kell igazolni, és ha nincs, akkor a központban sem tudnak segíteni. Így a doktornő azt tanácsolja, a várólistára iratkozók inkább – ha nincs ímélcímük – kérjék egy családtag, ismerős, szomszéd segítségét. És azt se felejsték el, ha ők regisztrálják őket sem jelenti azt, hogy hamarabb sorra kerülnének.

„Az egy dolog, hogy feltettük várólistára”, itt még nincs vége a folyamatnak, ezután időpontot fog ajánlani ímélen vagy sms-en keresztül a rendszer, erre 24 órán belül kell visszajelezni. Amennyiben az első alkalommal nem sikerül egyeztetni az időpontot, még kétszer javasol időpontot a rendszer. Ha valaki nem tud románul, nem tudja vagy nem is akarja elolvasni az értesítést, akkor megint kelleni fog a segítség.

Aki kapja, marja

Azért is fontos, hogy telefonon tartsák a kapcsolatot az emberekkel, mert többen érkeznek más városokból. Sokan jönnek Brassó, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szeben környékéről, az itteni falvakból pedig elég kevesen. Nem olyan nagy az oltakozási kedv itt ezek szerint, a más településekről érkezők pedig már csak azért is inkább ide jönnek talán, hogy Pfizert kapjanak – mondja az egyik alkalmazott. 

„Az egész rendszernek az a visszássága, hogy úgy számolják ki az adagokat, hogy Hargita megyében vagy akár Udvarhelyen van ennyi ember, abból van ennyi krónikus beteg, ennyi egészségügyi dolgozó, azoknak ennyi jár”, kezdi az oltóközpontot vezető doktornő, majd hozzáteszi, most sem tudják, kik vannak a várakozási listán, “aki kapja, marja, az egész ország, ahol lát szabad helyet, oda beiratkozik”. Szerdán is a listán szereplők nagy része nem környékbeli, „ami nekünk van osztva, azt elviszi a más megyei”, ecseteli. 

Akkor később előfordulhat majd, hogy az udvarhelyieknek máshova kell menniük oltásért? – kérdezzük. Gyorsan érkezik a felelet: „Vagy csak később kerülnek sorra”.

Még 15 perc, és vége –

előttünk többen a Punct supraveghere (felügyelet) feliratú szobában várakoznak, főleg telefonozással ütik el az oltás után kötelező 15 perces várakozási időt. Ez az a kritikus idő, – amit a protokoll megszab – amikor jelentkezhetnek olyan mellékhatások, mint például az anafilaxiás sokk (ez nem azt jelenti, hogy később nem jelentkezhetnek, de valószínűbb, ha valami történik, akkor ebben az első 15 percben fog). Ilyen még nem fordult elő eddig az udvarhelyi központban, válaszolja a doktornő, majd hozzáteszi, olyanról hallottak, hogy otthon voltak mellékhatások, főleg általános tünetek, amik két nap alatt el is múltak. Ezeket ők már nem jelenthetik, a háziorvos vagy maga a beoltott teheti meg az internetes platformon keresztül. A lehetőség adott, de ők úgy látják, nem él senki vele. 

Ha ez idő alatt valami rendellenesség történik, arra is fel vannak készülve, van sürgősségi ágyuk és felszerelésük. Ha minden rendben megy, akkor távozhatnak az oltás igazolással együtt, ami tartalmazza a személyi adatokon kívül, hogy melyik típusú oltással, melyik állományból, melyik dátumon, melyik központban oltottak be valakit. Így például nem kell olyasmi miatt félni, hogy két különböző típusú oltást kapsz be, nem beszélve arról, hogy a rendszerbe sem tudnának két típusú vakcinát egy emberhez  bevezetni. „Történnek nyilván emberi hibák, de azért vagyunk mi itt, hogy leellenőrizzük, így elég elképzelhetetlennek tartom”, nyugtatott meg a doktornő.