Járni már nem tudnak, de táncolni azt igen

Üdvözöljük a nézőket az Első Erdélyi Szenior Örömtánc Találkozón, az év legcukibb eseményén, a Refi ebédlőjében.

„Ha táncolsz, élsz, ha élsz, táncolsz” – kezdi beszédét Lőrincz Edit néni, a főszervező.

Beszéde elején köszönti a polgármestert, aki szerinte emeli a rendezvény színvonalát, és az iskolaigazgatót, aki a helyszínt biztosította.

A polgármester gyorsan nagyot emel a színvonalon, és az első zeneszám után szalad is tovább dolgára. Az iskolaigazgató nem áll be a körbe, pedig szeret táncolni, én láttam. Valószínűleg nem passzol annyira neki az örömtánc az öreg hölgyekkel, mint a szenvedéstánc a fiatalabb asszonyokkal. Vagy csak dolga van.

A szeniortánc nem csupán érzés, hanem életérzés is, mondja Edit néni.

És terápia is, folytatja.

Megkérdeztem a Chat GPT-t, megerősíti, hogy nagyon hatékony az ellen az izé ellen, na, hogy hívják azt a német bácsikát, aki mindig eldugdossa a gyógyszereimet?

„Tanulmányok szerint a tánc csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát” – fogalmaz a Chat GPT.

És a demenciára is ez az egyik legjobb megelőzés. Egy híres tanulmány, amit a New England Journal of Medicine publikált, kimutatta, hogy az időskori tánc volt az egyik leghatékonyabb tevékenység a demencia kockázatának csökkentésére – még a keresztrejtvényeknél is hatékonyabb volt hosszú távon, írják. Egyes kutatások szerint a heti legalább egy alkalommal végzett társastánc 76%-kal csökkentette a demencia kialakulásának esélyét.

Az eddigi szövegemnek és az előbbi képnek olyan hangulata van, mintha az orvosok bálján lennénk, de nem. Csak a zilahiak öltöztek tömegesen fehér nadrágba. És én pedig fontosnak tartottam kiemelni a tánc egészségügyi hasznát. Nem lehet elég korán kezdeni. Egy kicsit elfogult vagyok, mert én is járok táncolni. Sajnos, egyre ritkábban, mert tanáraink lecsökkentették a kizombaórák számát. Most csak kéthetente van óra, ami roppantul megnöveli annak az esélyét, hogy demenciába essek.

De a táncot legtöbben nem megelőzésként művelik, hanem élvezetből.

A boldogfalviak a legjobb példa erre. Az életöröm ahogy keveredik náluk a humorral és a tánccal, az imádnivaló.

Meg a keksz, ami életünk egyik legfontosabb mozgatórugója, még akkor is, amikor már nem annyira megy, mint amennyire lehet poénkodni vele kapcsolatban. Isú, a boldogfalviak irányítója, nagyon ért ahhoz, hogy hogyan vigye be a kekszet a poénba. Rengetek kekszuális töltetű vicce van. Ilyenek, hogy: a bugyi nem fog látszani. Nem azért, mert nem emelik elég magasra a lábukat, hanem azért mert nincs. Az anyag végén lévő színdarabnál majd bővebben kapunk a szenyoroknak való Isú-poénokból.

Újabb Isú-gondolat: éljünk rendesen, s haljunk meg gyorsan. Nem lehet nem egyetérteni vele.

A szeniortánc egyik legnagyobb hozadéka az önértékelés. A fenti képen zilahiak ütögetik saját vállukat a tánc után.

A találkozón az udvarhelyiek mellett a zilahiak (zöld-fehérben), a csíkmadarasiak (fehér pólóban), a keresztúriak (rózsaszín pólóban), a dobó-béta-vágásiak (krémszínű pólóban) és a felsőboldogfalviak (mikor miben) vesznek még részt.

És még vannak a karatésok, állapítja meg a harmadikos Ádá fiam, aki segít nekem a képválogatásban. A kékövesek és a pirosövesek. Szerinte a kékövesek egy fokkal erősebbek, mint a pirosövesek.

Csoportok fellépése és nagy közös táncok váltogatják egymást a rendezvény alatt végig. A tánc nem akar véget érni, a szépkorúak jobban bírják, mint az üldögélést.

Edit néni ragaszkodik ahhoz, hogy csak olyan csoportokat hívjon, akiknek az oktatói az általa elismert képzésben vettek részt. Ezért a kör még aránylag kicsi, de idén még négy erdélyi végez ott, így egyre nagyobb lesz a csapat. Ami szép, csak ejsze új helyszínt kell keresni a találkozónak, mert már a mostani létszám is becsületesen kitölti a Refi kantinját.

A férfiak bevonása lehet még egy szép cél, mert azért látványosan kevés a férfi az egyes csapatokban. Hogy azért-e, mert nem szeretnek annyira táncolni, mint a nők, vagy azért, mert a férfiak már kihaltak a nők mellől erre a korra, jó kérdés.

Az oroszlános tetkó jelzi, ha egy alfahímmel van dolgunk, aki egyszerre húsz nővel is képes és köteles táncolni. Itt minden férfira szükség van, és a leggyámoltalanabb férfiból is alfahím lehet, mert annyi a nő, mint égen a csillag.

Brit tudósok kimutatták, a férfiemberek táncolási szándékát nagyban befolyásolja a kifliskosár által a teremben leírt körök száma. Ezt kérem figyelembe venni és alapszabályzatba foglalni, mire én is elérem az alsó korhatárt.

Felirat a dobó-béta-vágásiak pólójáról:
Legyen az örömöd,
és a hálád fertőző,
hogy ha elveszítenéd,
Legyen kitől elkapnod.

A boldogfalviak pólójának hátán van egy jó szöveg: fotelből csak keveset lehet tenni a világért. És önmagadért is, tenném hozzá. A táncos és az otthonülős öregkor között hatalmas különbség van. És itt a táncot lehet helyettesíteni másféle tevékenységgel is, ami örömöt és életerőt hoz az idősek életébe. Fiatalként is teljesen más egy olyan időssel együtt élni, vagy vigyázni rá, aki hetente egyszer-kétszer eljár valahova és mosolyogva jön haza, mint azzal, akit csak az ágy húz. Ez a tánc célt ad az életének, van értelme annak, hogy reggel felkeljen, összeszedje magát, kicsípje magát, van, amire gondoljon, amire készüljön, amitől boldog legyen, amire emlékezzen. Hatalmas dolog.

Kezdődik a boldogfalviak előadása. Ez onnan felismerhető, hogy jóvágású fák jelennek meg a teremben.

És egy csodaszép Hófehérke. Minden tiszteletet megérdemel bátorságáért az, aki ma Székelyföldön egy bajszos férfit női ruhába mer öltöztetni a poén kedvéért. Azok után, hogy milyen visszhangja volt a párizsi előadásnak, és azok után, hogy a székelyek java a budapesti tévéken él, és azt hiszi, ma a legfőbb fenyegetése a világnak a genderkérdés, és hogy drag queen-ek fognak jönni az iskolákba megrontani a gyerekeinket, nem kis tökösséget igényel egy ilyen gyönyörű, csinos drag queent színpadra küldeni, mint amilyet itt Hófehérke szerepében láthatunk.

Szerencsére a közönség értékeli a művészetet és a humort, és egyébként sincs ideje a gonosz drag queenek-en rágódni, miközben hasad meg a röhögéstől.

A pasasokat egytől egyig elvarázsolja Hófehérke szépsége, nem tudják nem megörökíteni. Mindenki törpe szeretne lenni. Aki nem bírja törpepózban, feláll. Nekem is, nekem is.

Akinek esetleg nem jön be a bajuszos Hófehérke, ha van egyáltalán ilyen, még szerelmes lehet a bögyös mostohába, akinek erősen kell koncentrálnia, hogy ne nevesse el magát szereplés közben.

Őrült humorral van összeállítva az egész előadás, találja a székely ember szája ízét. Érdemes lehet Boldogfalván szépkorúnak lenni.

Ennél a jelenetnél megtudhattam volna, hogy van-e bugyi rajtuk, de sajnos a színpad túlsó felén álltam.

Szerencsére a jó gyözött, a szépség diadalmaskodott, és a humor elsöpört mindent.

Köszönjük a szépkorúaknak ezt a kedves délelőttöt.

Búcsúzunk a szenior örömtánc találkozóról, kívánjuk, hogy adjon a Jóisten erőt és jó egészséget a szenioroknak és a szenioritáknak. Találkozzunk majd ugyanitt húsz év múlva, mikor majd én is jövök szeniorként erősíteni a demencia elleni harcot. Addig is legyen sok örömük a táncban!