Kulisszatitkok az inkubátorház igazgatójától. Figyelem, X-mentes tartalom!

Fotók: DÁVID ANNA JÚLIA

Miután jól átfésültük, kiszimatoltuk, és feje tetejére állítottuk az udvarhelyi inkubátorházat, Szakács-Paál Istvánt (Szinuszt) faggattuk az intézmény első szülinapján. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a látszat csal, vagy tényleg ilyen modern, vagány és működőképes tud lenni valami ebben az országban, ebben a városban. Mint például a kávéfőző az igazgatói irodában vagy éppen a szélessávú internet.

Nem vacakolunk, sok a dolog, az első korty kávé után máris indul a rögzítés, csattognak a billentyűk. Általános infókkal kezdünk: személyzet, költségvetés, támogatók – a jobb átláthatóság kedvéért. Megtudjuk, hogy a Harghita Business Centert egy hétfős csapat menedzseli, amely a törvényes előírások szerint még egy, valószínűleg pályázatíró, személlyel kellene bővüljön az elkövetkező 1-2 éven belül.

A Wall-Street udvarhelyi farkasa

„Semmi sem egyszerű, hiszen különböző személyiségek vagyunk, de sikerült megtalálni a közös hangot a csapatban, kialakult egy szervezeti kultúra, amin sokat dolgoztunk és sokat fogunk még dolgozni rajta” – árulta el nekünk Szinusz, aki a szokványos főnököt megszégyenítő módon látja be saját korlátait, és tesz is azért, hogy meghaladja azokat – például nyelvet tanul. Korábban magányos farkasként otthonról dolgozott mint high frequency bróker az amerikai tőzsdén, ezért sem bánja, hogy az egyetemi évek diákszövetségi munkája után újra emberek között lehet, szóval kapóra jött a lehetőség.

Aki nem tudná (vagy elfeledte volna), az inkubátorházat Székelyudvarhely önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa és Oroszhegy önkormányzata által létrehozott közösségek közti társulás hozta létre, jelenleg a 800 ezer lejes költségvetés felét ők állják, a másik felét pedig már elő tudják teremteni az irodabérekből és a programokból származó saját bevételekből.

Az elképzelés szerint 3-5 éven belül teljesen önállóvá kellene, hogy váljon az intézmény, ugyanis három újabb, ezúttal ipari jellegű inkubátorház létrehozása van tervben a megyében az elkövetkező évek során. Különben jó az együttműködés a fenntartókkal, kiegyensúlyozott a kapcsolat, teljesítik a kéréseket.

Úgy gondolják, hogy értéket képviselnek és teremtenek, ezért már bevezették a belépődíjas programokat, és továbbra is pályáznak mindenhova, válogatás nélkül, hiszen a pénz nem lehet büdös, bárhonnan is érkezik, határon innen vagy túlról.

100%-os kihasználtság

Az egy évvel ezelőtti induláskor a reméltnél gyengébb volt az érdeklődés, ezért kiadták az üresen maradt irodákat is. Teljes kapacitással működik tehát az intézmény, mind a huszonvalahány iroda, amelynek körülbelül nyolcvan százaléka valóban fiatal, innovatív vállalkozások töltik be. A cél természetesen itt is a száz százalék, ezen még van mit dolgozni.

Egy átlagos szerdai napon különben alig érezhető a nyüzsgés az épületben, többnyire csukott ajtók, üres folyosók fogadnak, szóval nem épp egy Google-székhely tele babzsákokkal meg játéktermekkel, amilyennek elképzeltük. De attól még zajlik a munka az ajtók mögött, erről meg is bizonyosodtunk.

Tény, hogy az irodák felét ők bérlik, de nem csak IT-sek (magyarul: kockafejek) kaptak helyet az épületben, hanem különféle tanácsadó cégek, fordítóiroda, pályázatíró és idénymunkásokat toborzó cég is működik itt. Az inkubátorházat három évesnél fiatalabb vállalkozásoknak találták ki, akik három évig bérelhetnek vadonatúj, jól felszerelt irodákat jóval a piaci ár alatt. Ez az időszak további két évvel meghosszabbítható, igaz, valamivel drágábban, ha a vállalkozó aktívan hozzájárul a közös programokhoz, az inkubáláshoz – például mentorprogramot indít gyakornokoknak.

Az igazgató meg is súgja nekünk, hogy az aktív mag körülbelül tíz vállalkozás huszonöt munkatársát jelenti, akik bevonhatók a HBC közösségi munkájába, a többieket kicsit rugdosni kell, és olyanok is vannak, akiket talán rugdosni sem érdemes. Tavaly decemberben négy vállalkozás költözött ki, idén további négy-ötnek mennie kell, hogy ne foglalják a helyet, hiszen túljelentkezés van.

Kidobnak, ha nem vagy elég aktív

Várólistát vezetnek, amire szándéknyilatkozat alapján lehet felkerülni, és jó eséllyel be is lehet jutni, ha innovatív és közösségi jellegű a cég tevékenysége. További feltételek: legyen egy bejegyzett munkapontja Udvarhelyen vagy a környékén, ne legyen csődeljárás ellene, termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytasson, amit három hónapon belül kezdjen is el, félév alatt egy alkalmazottal bővüljön a vállalkozás, vegye igénybe a HBC által nyújtott szolgáltatásokat és az alkalmazottak vegyenek részt a programokon.

“Nincs névsorolvasás, de tudjuk, hogy kik nem elég aktívak” – mondja Szinusz.

A jelképes összegű irodabér (3-4 euró/négyzetméter – tehát egy vállalkozás részére kb. 30-40 euró) tartalmazza a rezsit, a konferencia- és tárgyalóterem bérlését, házon belül ingyenes tanácsadást és pályázatírást. A nebulóktól el is várják, hogy három év alatt legalább egy nyertes pályázatuk legyen.

Csak megfontolt esetben emelhető az ár, de nincs is tervben az első három évben emelni, hacsak az oroszok a gáz árát fel nem nyomják. Nincsenek illúziók, tudják, hogy pusztán inkubációs tevékenységből nem fenntartható, ezért fokozatosan vezetik be az alternatív irodabéreket, hogy az ötéves működtetési kötelesség után piaci körülmények között is megállja az intézmény a helyét.

A fő cél: tudatos vállalkozókat nevelni, kapcsolatokat építeni, tehetségeket gondozni.

Természetesen minden óhaj, sóhaj, panasz, hozzászólás is megértő fülekre talál, komoly felmérést készítettek a bentlakók soraiban, nem is ülnek ölbe tett kézzel. Tudják, hogy az épület külső faanyaga folyamatosan romlik, ezért szükséges minél hamarabb ápolni, de a tűzvédelmi előírásokra nehéz megfelelő megoldást találni.

Meg vannak zöldülve

Folyamatban van a közös konyha és étkező átadása (az egyelőre hiányzó mosdókagylóval), és vendégszobákra is szükség volna a messziről érkező, és korán reggel előadó meghívottaknak. Nem akarnak az irodákból elvenni, ezért egy melléképület jöhetne szóba – mert hely, az van, csak pénz legyen rá.

A jelenlegi konferenciatermet is kinőtték már, esetleg büfének lehetne átalakítani, mert igény erre is volna bőven, de akkor nagyobb termet kell keresni vagy kialakítani máshol. Továbbá közösségi (értsd: játszó- és társalgó) tereket szeretnének kialakítani, például egy kültéri pavilon formájában, amit kalákában valósítanának meg, akárcsak a zöldövezetet.

Apropó, zöld… Észrevettük, hogy mennyire környezettudatos politikája van az inkubátorháznak, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy a vezetőség mivel ösztönzi a lakókat a nem autós közlekedésre. „Hát, van bringatárolónk, kérésre megáll a busz az út szélén… és nem veszek fel senkit, ha látom, hogy várja a buszt” – viccelődött Szakács-Paál István.

Vitaminból is megárt a sok?

Több közösségi programot is szeretnének nyújtani, például céges bulik és csapatépítők formájában, rájöttek arra is, hogy nem kell túltolni, mert senki se szereti a túl sok kötelező programot, főleg ha a szabadidejében zajlik. A szakmai programok közül említésre méltó a sikeres Bizniszvitamin előadássorozat, ami természetesen folytatódik, és a Meet the Giants, amely betekintést nyújt az olyan óriásokhoz, mint a Bosch vagy a Richter Gedeon.

Nagy érdeklődésnek örvendett még a BRAIN BAR Budapest, a jövő fesztiválja és a START-UP Safari, ami többek közt a Google és az IBM budapesti székhelyére biztosított belépést a résztvevőknek. Voltak Európa legnagyobb IT-fesztiválján is az ukrajnai Lviv/Lemberg városába. A felmerülő költségek nagy részét – utat, szállást, ellátást – a HBC biztosította.

A tervek között van még egy mini HR-konferencia, beindult egy házon belül működő IT egyeztető csoport, voltak és lesznek szezonális workshopok (kommunikációs, román és angol nyelvtanfolyam, angol nyelvű start-up előadás az egészséges fejlődésről, vállalati pénzügyes képzés, stb.)

Újdonságnak számít a középiskolásoknak szánt pilot program, aminek célja vállalkozásra és innovatív gondolkodásra tanítani őket. „Első körben vegyék észre, hogy tele vannak a kukák, második körben tudatosuljon, hogy ez egy megoldható probléma, végül dolgozzák ki a megoldást, és tegyenek szenzort a kukába, ami jelzi a szemétszállítónak, ha megtelt” – érzékeltette az igazgató, mit is értenek az innovatív gondolkodáson.

S hogy mire büszkék, mit értek el eddig?

Az igazgató szerint kialakult egy értékes kapcsolati rendszer házon belül és kívül egyaránt, van egy élő bázis, amit lehet mozgósítani, bárki keresné meg őket ötlettel vagy kéréssel.

Máris van néhány érdekes és értékes projekt, amit validálni és szabadalmaztatni kellene. Ilyen a telefonnal irányítható ún. okos termosztát, a VR-szemüveges belsődizájn-bemutató vagy a fesztiválokra szánt boradagoló szerkezet, amiket büszkén és bátran vihetnek versenyekre és kiállításokra. „Hogyan leszel teniszsztár? Befektetés, futtatás! Befektetni való pénz volna, de még így sincs elég épkézláb ötlet” – summázta a helyi gazdaságra is jellemző hiányosságokat Szinusz.

Levezetőként arról is érdeklődtünk, hogy vajon mennyi lehet a bruttó hazai termék négyzetméterenként meg az ideális páratartalom az agyserkentéshez, cserébe pedig megtudtuk, hogy a nők aránya csupán 20%-os, ezen még dolgoznak, viszont akkor a kávé és a fagyi adagot is arányosan emelniük kell. A becsületkasszás hűtőben a zérós Pepsi igazgatói privilégium.