Rendkívüli, informális ülést tartott pénteken az Alkotmánybíróság (CCR), miután számos új kérés érkezett a választások érvénytelenítésére – számol be a Digi24. Az alkotmánybíróság tagjai mérlegelték, tárgyalják-e egy hivatalos ülésen az államfőválasztás első fordulója eredményeinek érvénytelenítését kérő, újabb beadványokat – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek a testület képviselői.

Az alkotmánybírák csütörtök késő esti közleményükben még arról tájékoztattak, hogy iktatták az első forduló eredményeinek érvénytelenítését kérő beadványokat, ezeket azonban az alaptörvény és a vonatkozó jogszabályok értelmében csak a második forduló eredményeinek érvényesítési eljárása során vitathatják meg. A választási folyamat jelenlegi szakaszában csak olyan beadványokat vitathat meg a testület, amelyeket a második fordulóba bejutott jelöltek nyújtottak be – nyomatékosították.

Milyen beadványok?

A vizsgálat alapját azok a csütörtökön feloldásra került, titkosított dokumentumok képezik, amelyek szerint Călin Georgescu független államfőjelölt kampányát külföldről irányították. A kérelmezők között szerepeltek olyan civil szervezetek is, mint a SNSPA (Országos Közigazgatási és Politikatudományi Iskola), amely arra hivatkozva kérte az első elnökválasztási forduló eredményének érvénytelenítését, hogy a legtöbb szavazatot begyűjtő jelölt, Călin Georgescu megsértette az alkotmány 81. cikkelyét.

Ez kimondja, hogy Románia elnökét általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazással választják meg, a Călin Georgescura adott szavazatok azonban nem tekinthetők szabadon kifejezett voksoknak, mert „áttekinthetetlen” és „felforgató” módon manipulálták azokat. A SNSPA szerint a külföldi érdekcsoportok, nevezetesen Oroszország beavatkozására utaló bizonyítékok „komoly veszélyt jelentenek a román demokráciára”.

A testület tájékoztatása szerint ilyen jellegű beadvány érkezett a Totalitarizmust Tanulmányozó Országos Intézet, a Calea Europeană kiadvány és Cristian Terheş független elnökjelölt részéről is.

S akkor mi lesz?

Az informális ülés során a bírák az összes beérkezett kérelmet és a CSAT által közzétett titkosított dokumentumokat megvizsgálják, hogy megállapítsák, van-e elegendő jogi alap a második forduló előtti érvénytelenítéshez. Az is lehetséges, hogy ha a bírák hivatalos eljárást indítanak, akkor az választási csalás gyanúját is magában foglaló újabb politikai krízist idézhet elő.

Egyes politikai elemzők szerint az esetleges érvénytelenítés politikai és jogi következményei széles körben éreztethetik hatásukat, és befolyásolhatják a romániai választási rendszert, fejtegeti a Digi24 beszámolója.

Nyomoznak.

Nem csak ők vizsgálódnak, a Legfőbb Ügyészség csütörtökön, december 5-én jelentette be, hogy hivatalból eljárást indított „a választási törvény lehetséges megszegése és egyéb ehhez kötődő bűncselekmények” gyanújával, miután megvizsgálta a Călin Georgescu államfőjelölt kampányával kapcsolatban a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén ismertetett, titkosítás alól feloldott dokumentumokat – írja az Agerpres hírügynökség. Eszerint megvizsgálják, hogy történtek-e az elnökválasztás első fordulója kapcsán a szavazási folyamatot befolyásoló bűncselekmények, „például a választók megvesztegetése – akár az online térben –, hogy egy adott jelöltre szavazzanak”. Emellett a pénzmosás és informatikai bűncselekmények gyanúját is megvizsgálják.

Az ügyészségi közleménye szerint ugyanakkor felkérték a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) főügyészét, hogy tanulmányozzák át a dokumentumokat, és indítsanak hivatalból eljárást, ha felmerül a DIICOT nyomozási hatáskörébe tartozó bűncselekmények gyanúja, írja az Agerpres.