Fejünk felett száguldozik a C/2020 F3 Neowise üstökös, ami túlélte a Nap ölelését.

Fotók: Munzlinger Attila

A napokban mindegyre megakadt a szemem a koronánál is fényesebb égitestről, a Neowise nevet viselő üstökösról szóló cikken. Még él bennem az 1997-ben látott Hale-Bopp üstökös élménye, ezért kerestem az interneten utána. Magyarországi portálok alapján tájékozódtam, keltettem fel az érdeklődést a gyermekeimben a hajnali program iránt. 

Aztán jött a csalódás, hiába törölgettem a szemem hajnali négykor, a tiszta égbolt ellenére sem láttam semmit. Igaz, akkor még az északkeleti horizonton pásztáztam az eget, az útmutatás szerint ott kellett volna lennie. Merre van észak? Mik ezek a fényes pontok a fejem fölött? Mihez képest nem találok semmit? Ezek a kérdések jártak a fejemben, amikor telepítettem egy olyan applikációt, ami mindent felfest az égre.

Reggel mindenkinek csalódás volt. Elhatároztam, hogy kerítek egy olyan csillagászt a környékről, aki segít eligazodni a csillagos égbolton. Aki útmutatást ad a gyakorlatlan szemeimnek.

Munzlinger Attilához egy közös ismerősön keresztül jutottam el, korábban már láttam a közösségi oldalán a Gyergyószárhegy felett fotózott üstökösét. Attila nappal családorvosként, éjszaka amatőr csillagászként tevékenykedik. A beszélgetésünk után, este tíz óra körül kimentem mezítláb az udvarra, 1-2 perc alatt szabad szemmel megtaláltam az égi vándort Sükő irányában.

Azt olvastam, ritkán élik túl a nappal való találkozást az üstökösök. Honnan kerülnek a Föld közelébe ezek az égitestek? 

Valamikor a naprendszer keletkezésének hajnalán, négy és fél milliárd évvel ezelőtt, a Nap nagyon fiatal volt és vehemens, hepciás. Óriási energia szabadult ki belőle, kisöpörte a könnyebb elemeket a naprendszerből, amelyek még nem voltak nagyobb égitestekként tömörülve.

Nem minden üstökös “viseli jól” a Nappal való találkozást

A nagyot abban az időben tíz-száz kilométeres skálán értem. Maradtak a nagyobb égitestek, amelyek sorozatos ütközések során létrehozták a belső bolygókat, először a Merkúrt, Vénuszt, Földet, Marsot, majd a kőzetbolygók után a gáz-bolygókat, egy kicsit távolabb a Naptól. Ami a táncból kimaradt: rengeteg hidrogén, víz, apró szemcsék, azok kirepültek a naprendszer peremére, ott álltak össze égitestekké. Ezek nagyjából fagyott vízből állnak, sok porszemcsével, kővel.

Úgy szoktam magyarázni a gyermekeknek ezt, hogy

képzeljenek el egy sáros, koszos hógolyót,

amibe a gonoszabbak még köveket is tesznek, hogy nagyobbat üssön. Ott, kívül rótták a köreiket. 

S honnan a víz a földön? Mai tudásunk szerint ezek az üstökösök hordták vissza vizet a földre. Az üstökösök bombázása volt az az esemény, amikor a belső bolygókba becsapódva ezek az üstökösök vizet hoztak.

Honnan jön az üstökös név? Milyen tényezők szükséges ahhoz, hogy a Nap öleléséből ki tudjanak lépni?

A formája adja a nevét. Van egy homályos folt, amit üstöknek neveztek el, van egy farka, amit csóvának hívunk. Rengeteg égitest van a külső peremben, emberi értelemmel alig felfogható számokról beszélünk. Vannak olyan ismeretlen, nagyobb égitestek, amelyeknek a gravitációs játéka időként meglódít egy-egy üstököst a Nap irányába. Ami egyszer megindul a nap felé, az már nem szabadul, a gigantikus gravitációja által a Nap magához rántja.

A NEOWISE Gyergyószárhegy felett.

Két dolog szokott leggyakrabban előfordulni: vagy belezuhan a Napba, vagy olyan közel megy, hogy teljesen elpárolog. De van az, amikor biztonságos távolságban elhalad mellette, a nap felmelegíti, elkezd párologni a koszos hógolyó. Mivel nincs légkörük, mint a Földnek, a világűrbe távozik ez vízpára. Ez a nagy pára látszik olyan szép fényesen, ahogyan megvilágítja a Nap.

Ez azt is jelenti, hogy az üstökösök állandó fogyásban vannak?

Igen, az elmúlt 15-20 évben nagyon sok űrmisszió volt, ami az üstökösöket vizsgálta. Volt egy nagyon szép mérés a Churyumov-Gerasimenko üstökössel, a Rozetta küldetés keretében megállapították, hogy a periodikus üstökösök (amelyek keringenek a nap körül), ahányszor visszatérnek, annyiszor csökken egy métert a felszínük. Egy hét kilométeres égitestről beszélünk, aminek ennyi anyag hagyja el a felületét. 

Amit most látunk, a NEOWISE, nem egy periodikus üstökös, egy egyszeri látogatóról van szó, egy majdnem parabola pályán kerülte meg a napot, ami felgyorsította, ami aztán ki fogja dobni a naprendszerből. 

Azt írják az interneten, hogy utoljára körülbelül hatezer éve volt nálunk.

Ez nem valós, ez jön és megy is. Márciusban fedezte fel ezt az üstököst a földsúroló objektumokat figyelő távcsőhálózat, a NEOWISE egy betűszó, az illető távcső nevéből származik. Ha egy személy fedezi fel az üstököst, akkor róla nevezik el, ha egy távcső, akkor róla.

C/2020 F3 NEOWISE

Általában az üstökösök nevében szereplő C betű comet-et jelent, azaz egyszeri látogatót, a P a periodic, azaz visszatérő üstököst jelent. Perjel következik a sorban, majd egy évszám, ami a felfedezés évét jelenti. Az F3 a katalógusszám, a Neowise F katalógusában a harmadik számú üstökös.

Jelen pillanatban a Neowise már megy, óriási sebességgel fogja elhagyni a naprendszert. Stephen Hawking mondta, hogy egy szövegben a képletek és számok darabszáma exponenciálisan csökkenti az olvasók számát. Ennek ellenére mondom, hogy 65 kilométer/másodperc sebességgel száguld ez az üstökös. 

Pár napja még az észak-keleti horizonton kellett keresgélni az üstököst. Most merre látható, merre fog elhaladni?

Ahogy távolodik a naptól, egyre magasabbra emelkedik a hajnalban, vagy alkonyatkor. Július elején bújt ki a nap mögül, amit csak a távcsövek észleltek. Azóta távolodik. Ezelőtt 9-10 nappal jelent meg nálunk a hajnali égen. A távolodás azt is jelenti, hogy sötétebb égi zónákba kerül, ahol már a Nap fénye nem zavar be annyira, ezért lesz jobban látható. Most már az észak-északnyugati irányban kell keresni az égen. Jövő hét közepére valahol a Nagy Medve alatt fog elhaladni, egy jó araszra a horizonttól számítva.

Most pár napig felhős, esős időjárásra kell számítani. Néha viccesen szoktam mondani, hogy a felhők tudják, mikor vannak a fontosabb égi események, mert mindjárt idejönnek.

Jövő hét közepétől lesz alkalmas az idő az üstökössel való találkozásra?

Az időjárás a legfontosabb tényező. Most pedig rosszak az előrejelzések, a felhők jönnek-mennek. Tegnap este is két órát töltöttem el a kertemben, szabad szemmel nem láttam, de a távcsővel szép videót készítettem. Ahogy mondtam korábban, jövő hét közepén talán alkalmas lesz az idő arra, hogy a Nagy Medve lábainál meglássuk a NEOWISE üstököst.

Melyek voltak az emblematikus üstökösök mostanában?

Folyamatosan érkeznek az üstökösök, a szakcsillagászok évente több tucatot észlelnek belőlük. Amatőr csillagászként is látunk, fotózunk nyolc-tíz üstököst évente. Nézzük a mozgását, mérjük a sebességét.

Munka közben.

Az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület tagja vagyok, alelnök. Hobbiként űzzük ezt a foglalkozást, sokan vannak közülünk, akik jelentenek is egy-egy felfedezést. Idén ez a harmadik üstökös, számítottunk rá, hogy látványos lesz. A másik kettő kifulladt.

Megcsókolta a nap?

Mindig attól függ, hogy mekkora a mag, mert ha egy pár száz méteresről beszélünk, akkor simán megsemmisül, elpárolog. Az egyik szaklapban olvastam a napokban, hogy sikerült megállapítani a Neowise méretét, öt kilométer az átmérője, ami jó nagy, izmos hógolyónak számít. Mindig vannak olyanok, melyekhez nagy reményeket fűzünk. Ilyenek voltak a Lemmon, vagy a Mc Naught üstökösök is. Van egy ausztrál férfi, aki futószalagon fedezi fel az üstökösöket, erre van ráállva, róla nevezték el az utóbbit.

Idén összesen négy üstököst fényképeztem le. Ilyen óriási és szép üstökös utoljára az 1997-ben látott Hale-Bopp volt.

Veszélyt jelentenek ezek az üstökösök a Földre?

Mindig veszélyesek. Sikerült megértetni a politikussal, hogy érdemes ezeket figyelni, egy egész flotta van, ami ezeknek az égitesteknek a detektálásával foglalkozik, pályát számítanak. Az eszközpark most kész van, jelenleg arra kell összpontosítani, hogy olyan technológiát dolgozzanak ki, amivel meg tudják védeni a földet egy esetleges veszélytől.

Ha egy öt kilométeres üstökös meredeken, azaz “telibe találja a földet”, az katasztrófális lenne.

Bizonyított tényként kezeli a tudomány azt, hogy 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalását egy 25 kilométer átmérőjű üstökösnek köszönhetjük. Szerencsére nem meredeken csapódott be, így az élővilág hozzávetőleg 95%-át pusztította el akkor.

Tartunk már olyan technológiai szinten, ami ki tudna építeni olyan rendszert, ami képes lenne veszélyes objektumok eltérítésére.

Az öregek azt mondják, hogy egy üstökös feltűnése háborút jelent.

Nem csak háború, hanem természeti csapás, éhínség, mindenféle borzalom. Ha azt nézzük, hogy ezelőtt 500 évvel nagyon nehéz élet volt a földön, nem volt mindenki happy, nem volt béke a földön, háború háborút ért. Minden a háborúkra és csatákra volt kihegyezve. Nem mintha a mai nem arra volna, de mintha kicsit lokalizáltuk volna ezeket a dolgokat.

Másrészt, az eleink szoros és bensőséges kapcsolatban voltak az égbolttal, nem úgy van mint manapság, hogy emberek milliárdjai úgy élik le az életüket, hogy nem néznek a fejük felé. Főleg a parasztember nagyon jól ismerte az égboltot, a csillagképeket, le tudta olvasni az évszakot, az égtájakat. Tudtak olvasni a csillagokban, hogy mikor kell szántani, aratni. Dokumentált tény, hogy mindig a nagyapák tanították az unokáikat csillagászatra. Az apuka dolgozott, a nagyapa pedig esténként mutatta a csillagokat az udvarról. Ismerték az égboltot. Az egész természetet ismerték, a természettel való együttélés mesterei voltak.

Nagy, látható üstökösök 15-25 évente jelennek meg, ilyen nagy “dögevények” mint ez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ember életében 1-2 ilyent láthatott. Biztos vagyok benne, hogy rendkívülinek számított, amikor egy égboltot jól ismerő ember meglátott egy ismeretlen “szörnyűséget”. Gyakran voltak problémáik, ritkán láttak üstököst. Gondolom, mindig egybeesett valamivel egy ilyen égitest megjelenése. Nem barátságos látvány, de egy napfogyatkozás sem az. Elbűvölő, de azért furcsa, ahogyan napvilág lesz egy sötét lyuk az égen. Se nem hétköznapi, nem is ismerős.

Említette az előbbiekben, hogy a régi ember összhangban élt a természettel. Minek köszönhető ez a tudásvesztés? Mennyire lett trendi a csillagászat napjainkban, mennyire köti le a fiatalabb generációt?

Sokan kérdezik, hogyan lesz egy orvosból csillagász. Én mindig azt válaszolom erre, hogy az a kérdés, hogy lesz a csillagászból orvos. Gyerekkorom óta érdekel engem ez a téma, távcsövem volt, csillagtérképekkel dolgoztam. Marslakócska voltam. Senkit nem érdekelt ez akkor. A földrajz könyvben volt pár oldal a bolygókról, ennyi volt az egész. Az 1970-es évek elejétől a csillagászati oktatás szinte teljesen megszűnt a világnak ebben a részében. A paraszti tudás is.

30-40 év telt el így. Körülbelül 10-15 éve van érdeklődés a csillagászat iránt. Az is jó, hogy egy-egy csillagászati eseményről jelennek meg hírek a médiában. 11 éve működik önállóan az Erdélyi Csillagászati Egyesület, amelynek fő célja gyerekekkel, fiatalokkal való foglalkozás, bemutatók szervezése. Minden évben van egy “járdacsillagászat”, amikor kimegyünk az utcára, onnan csillagászunk. Büszkeséggel mondom, hogy vannak olyan fiatalok már, akik nálunk kezdték a szakmát, kimentek Londonba vagy Drezdába csillagászatot tanulni.

Milyen lehetőségei vannak egy kezdőnek, aki belebolondul a csillagokba?

Az internet hemzseg a szakcsoportoktól, erre az iparágra rátelepülő üzletektől. Ma már a webáruházban is alapos, szakszerű tájékoztatást adnak. Nekik is az a jó, ha az amatőr csillagász ért a készülékekhez, mert akkor később a profibb eszközöket is megveszi. Szívesen segítünk mi is, a tudás bármilyen szintig megszerezhető. A csillagászati mozgalom arról híres, hogy az egyik legdemokratikusabb diszciplína, azonnal megosztják az eredményeket egymással a kutatók. Éppen ezért, 15 év alatt az amatőr csillagász mozgalom olyan fotográfiai módszerekre tett szert, mint annak idején egy szakcsillagász csoportból is csak pár ember.

Tudna olyan applikációt ajánlani, amivel könnyen meg lehet barátkozni?

Ajánlani a Stellarium nevű applikációt tudom, aminek az adatbázisa folyamatosan frissül, letölthető, most a 22-ik verziója fut. Számítógépre, laptopra ingyenes, mobiltelefonra fizetős változata is létezik. De az sem drága, két doboz cigaretta árából hozzáférhetünk. Nagyon felhasználóbarát, a gyerekek három perc alatt boldogulnak vele.

Vannak profi programok is, mint például a Sky Safari, amit elég nehéz használni kezdőknek.

Ha valaki távcsövet szeretne választani, akkor annak is megadjuk a módját. Ilyenkor a csillagász rengeteg kérdést feltesz. Bármit lehet venni, bele lehet ölni egy halom pénzt, de tudnunk kell, hogy mit szeretnénk. Ha a gyerek érdeklődik, akkor érdemes kicsit többet befektetni, nem a pár száz lejért elérhető eszközöket választani. 800-1000 lejért már lehet olyan távcsöveket vásárolni, ami később továbbfejleszthető.