Első felvonás

Fontos tanács!

Ha szeretnél hosszú távon oltással, fákkal foglalkozni, és szeretnéd igazán örömödet lelni benne, akkor ne olvasd el ezt az írást és ne nézd meg a képeket, hanem kövesd a következő tanácsokat!

1. Nyáron vagy ősszel, míg a lomb még a fán van, különféle színű kötővel jelölj meg 10-10 vadalmát, vadkörtét, galagonyát, vagy amit még akarsz.

2. Lombhullás után menj vissza és figyeld meg jól a fákat. Alaposan. Szánj rájuk pár órát. Vagy akár pár napot is.

Ennyi. Ez a titka a tudásnak.

Mikor jónéhány évvel ezelőtt elkezdtem vad gyümölcsfákkal benőtt telkeket vásárolni a határban, és beoltani őket, csak sejtésem volt arról, hogy melyik fa az alma és melyik a körte. Mentünk Levente barátommal, és találgattuk, hogy ez mi lehet.

Hamar rájöttünk, hogy szín alapján nem jó menni. Az a logika, hogy az alma vesszeje pirosasabb és a körtéé sárgásabb, könnyen megvezet. Utólag elnézve azokat az oltásokat, több esetben is megesett, hogy tévedtünk.

A fa alakja is sokat segített, olyan helyen, ahol a fa külön állt. A vadkörték sokkal egyenesebbek, mondhatni gerincesebbek, égnek szaladóbbak, feltörekvőbbek voltak, mint az almafák, melyek vízszintes irányban is jobban terjeszkedtek és girbegurbábbak voltak. De itt is vannak kivételek, mert nagyon nagy nálunk a fajok változatossága, és van olyan körte is, ami szétterülőbb, de alma is, ami feltörekvőbb. Tehát ez sem volt hosszútávon egy halálbiztos szempont. Ráadásul ahol csuporékban, értsd szoros csoportban nőttek a fák, és húsz darab ujjnyi vastag fa egy bogban törekszik felfele a fény fele, ott már alma és körte hasonlóan viselkedik, a harc heve gyakran elnyomja az almában a fajjelleget, a kényelmes, szétterülő, lazán kacskaringózó hajlamot.

Ezért nem volt mit tennem, én is a fentebb leírt technikát alkalmaztam, megfigyeltem jól a fákat. Több éves megfigyelés után azt mondom, a tövises nyársak alakja és a nyárson a rügyek elhelyezkedése a titka a dolgoknak.

Vigyázat! Amit én itt lennebb le fogok írni, az neked egy rövidítő. A rövidítők nem mindig jók. Megtudsz valamit, ami talán közelebb visz a célodhoz, de valójában lehet, hogy el is távolít tőle. Befogadod az én aránylag egyszerű, gagyi megfigyelésemet, és könnyen megfoszthatod magad attól a lehetőségtől, hogy felfedezz te valami csodálatosat. Ez egy veszélyforrás.

Mindenünnen ömlik az információ, dugig vagyunk információval, csak nem használjuk fel azt az információt, mert nem a miénk az az információ. Mindenki bújja a különféle természetes mezőgazdálkodási és építkezési technikákról szóló írásokat és videókat, a különféle természetmegfigyelési és alternatív kertészkedési és építkezési kurzusok telisteli vannak információéhes résztvevőkkel, csakhogy ezek az emberek a képzés elvégzése után nem kezdenek el kertészkedni, hanem beiratkoznak egy újabb képzésre, és megnéznek még tíz videót. Zsákutca.

A dolgokat csinálni kell, nem csak gyűjteni a felesleges információt róluk. Úgy tanulsz a legtöbbet, ha te csinálod, és te tapasztalod. Persze, közben olvasgatni is szabad hozzá, és szabad információt is cserélni másokkal, akik csinálják, de az a legjobb állapot, mikor nincs időd olvasni, mert annyira elrabolják az idődet a saját tapasztalásaid. Jó, ennyi volt a prédikáció.

Aki bátor, és azt mondja, hogy megpróbálja a fenti gyakorlatot, és saját tapasztalatokat szerez, annak hálás vagyok, és itt ki is léphet. Ő jár a legjobban. Kérem, hogy a gyakorlat végeztével esetleg ossza meg velem is az információit.

Második felvonás

Üdvözlöm ismét azokat, akik nem léptek ki, mert tudom, hogy az emberek 99,99 százaléka nem lépett ki. Én sem biztos, hogy kiléptem volna, ilyenek vagyunk mi emberek, kész és megrágott információra éhesek. De még egyet próbálkozom veletek, mielőtt a szátokba adnám a pépesített csemegét, hátha mégis sikerül egy kis saját tapasztalatot, saját felfedezést, saját sikerélményt kihoznotok magatokból.

Megmutatom a képeket a vadalma, a vadkörte és galagonya tövises nyársáról, falusiasan tüskéjéről, és kérlek, szánj rá tíz percet, hogy megfigyeld, és leírd magadnak a következőket mindenikre külön: hol van rajta tövis, azaz szúrós valami, és hol vannak rügyek, illetve azok milyen irányba állnak. Ezekről a tövises nyársakról azt kell még elmondanom, hogy almástermésűeknél a vad fák jellemzői. Ha most kimennél a kertedbe, és keresnéd az alma- vagy körtefákon, nem találod őket, mert a nemesen a termőnyársak nem tövisesek. A kajszin van esélyed találni tövisesebb nyársat, vagy egyik-másik vadabb szilván, de almán és körtén nem igazán.

Na, itt vannak a képek, figyeld meg, kérlek, a tüskék és a rügyek helyzetét.

Vadkörte

Vadalma

Galagonya

Harmadik felvonás

Most felfedek mindent. Aki kedvemre akart tenni, és a második felvonást becsületesen végigcsinálta, bizonyára érzi már a felfedezés örömét. Most összehasonlíthatja a megfigyeléseit az enyémekkel. Aki pedig nem csinálta végig a megfigyelést, az is örülhet, mert megkapja a várva várt információt, és mától mestere lehet a vadalma és vadkörte megkülönböztetésének.

Vágjunk bele!

Vadkörte. A tövises nyárs végén tövis van. A nyárs oldalán levő rügyek eléggé határozottak, és a nyárstól eléggé nagy szögben indulnak. Ezen a képen már többedéves rügyeket látunk, azért vannak azok a gyűrűk a rügyek alatt, de a fiatalabb nyársakon is nagyobb szögben indulnak a fiatal rügyek, lásd az előző körtés képet.

Vigyázat! Szúrós! Van pár ezer kivágnivaló vadkörtém a telkeimen, már öt éve vágom őket a beoltott fák körül, s még mindig sok van, de minden egyes takarítással töltött nap után ki kell piszkálnom a kezemből tűvel legalább egy-két beletörött tövisvéget, bármilyen óvatos is lennék, s bármilyen vastag kesztyűt is húznék. Szerencse, hogy a szememből még nem kellett, gyakran védőszemüveget is használok, amióta egy tövis a szemhéjamat megkarcolta visszacsapódás közben. Nem játék!

Vadalma. A tövises nyárs végén nem tövis van, hanem egy kis rügy. Tehát nem is tövises a tövises nyárs. Csak nyárs. A fiatal nyársak aránylag molyhosak, szőrösek.

Ugyancsak vadalma. A nem annyira fiatal nyársak nem annyira molyhosak, szőrösek. A végálló rügy alatt látszanak a gyűrűk, de a rügy még ott van, ha nem törött le időközben. A nyárs (csak nyárs) oldalán lévő rügyek az almánál eléggé halványak és nyárshoz lapulósak, nem állnak annyira el, mint a körte rügyei. Sem a fiatal, sem az idősebb nyársak esetében.

Azt még megemlíteném, hogy habár az almanyárs végén rügy van, az sem egy ártalmatlan jószág. Általában nincs úgy elszáradva a vége, mint a körtenyársé, és nem törik olyan könnyen beléd, emiatt nem kell annyira félni tőle. De ha lent a földön fekszik, s te egy puhább talpú lábbelivel rálépsz, a kicsi rügy lepattan a végéről, és a nyárs a cipőd talpán át nyársalja fel a lábad. Nekem a téli gumicsizmám puhább anyagból készült, többször is kaptam a talpamba ártalmatlannak tűnő almanyársat a négy centis csizmatalpon keresztül.

Galagonya

Aránylag rövid és izmos tövisei vannak, a végük hegyes, rajtuk nincs rügy. Minden tövis tövében ellenben található egy bokaszerűen kiálló rügy. Egy nagy. A képen nem látszik, a középső tűnek is van bokarügye, csak a túlsó oldalon. A vesszőn mindig ugyanazon az oldalon van a tövisek rügye, ahogy haladunk kifelé, a jobb oldalon. Ezek a rügyek aztán később, ahogy közeledünk az oltási szezonhoz, megpirosodnak, erről nagyon könnyű felismerni a galagonyát. És egyébként sem könnyű összetéveszteni a vadkörtével vagy vadalmával, mert kisebb termetű, zömökebb, és sokkal világosabb a kérge. A rá oltott nemes is kisebbet nő.

Ennyi. Meg van fejtve a nagy titok. Körtének tövis a végén, almának rügy a végén. Nálunk, Székelyföldön, a vadalmák és vadkörték szerintem százszázalékosan különválaszthatók ezzel a technikával. Máshol nem garantálok érte, mert lehet, hogy vannak helyek a Kárpát-medencében, ahol tövismentes körték is élnek vadon.

Befejezésként lássuk, ki mondja meg, milyen fa nyársa látható a következő képen:

Ez a kökény. A nyársa inkább a körtére hasonlít, de sok kis kerek rügy van rajta, háromszor annyi, mint a körtén, és a vessző kérge is más, inkább csíkozott, mint pöttyözött. A kérge inkább hasonlít a galagonyáéra, mint az almáéra vagy körtéére de a galagonyának sokkal rövidebb és hegyesebb tövise van, mint a kökénynek, egyetlenegy bokarüggyel.

Halleluja! Megvagyunk. Aki ezt végigolvasta és nem olt be idén egy vadkörtét vagy vadalmát a faluja határában, az szégyellje magát!