fotó: A Kulturális és Innovációs Minisztérium Facebook-oldala

Magyar állami kitüntetést kapott a népi hagyományőrzés ápolásáért és fennmaradásáért végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Lőrincz Zsuzsanna, a 34 éves Artera Alapítvány létrehozója, vezetője és az idén már huszadszorra megrendezett Míves Emberek Sokadalmának főszervezője.

A magyar kulturális minisztérium által jegyzett Csokonai Vitéz Mihály-díjat augusztus 19-én, az államalapítás ünnepe alkalmából vehette át Vitályos Esztertől, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettesétől és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkártól.

– A 35 éves közösségi munkámért kaptam. Ilyen nagy állami kitüntetésben eddig még nem részesültem. El is felejtettem – jó, hogy említed –, hogy valóságos díjesőt tudok felsorolni, ha jobban visszaemlékezem: 2004-ben Szász Jenő akkori polgármester ismerte el a népművészeti értékeink megőrzéséért, hagyományainkhoz való kötődésért végzett munkámat, majd 2006-ban a közösségi és kulturális tevékenységemért és a Míves Emberek Sokadalma kitartó, lelkes szervezéséért. 2006 óta Máréfalváért-díjjal is rendelkezem a Máréfalvi Mirákulum nevű kulturális rendezvényen végzett közösségszervező munkáért. 2019-ben az RMDSZ Nőszervezete elismerésben részesített a közösségszervező tevékenységért. Az elismerésekben fontos volt számomra, hogy a laudációt Kovács Piroska és Szabó (Miklós) Zsuzsánna írta és olvasta fel. Ezeket nem felejtem el – sorolja arra a kérdésre, hogy még milyen kitüntetésekkel, díjakkal rendelkezik.

– Eddig is azt tettem, amit szeretek, egyértelműen úgy érzem, ezt a szolgálatot bízta rám az Úristen. Ez a díj valamilyen szinten kötelez, hogy még többet tegyek, amíg lehetőségem van rá és egészségem. Ha az Úr ebben a korban ennyi egészséggel és tenni akarással megáldott, akkor ez azért van, hogy ezt hasznosítsam.

– Nagyon komoly terveim vannak,

válaszolja arra, hogy még mit szeretne megvalósítani az Úr adta egészséggel és lehetőségekkel. Ezek közül a két legfontosabb a kézműves szakgimnázium és a kézműves törvény.

– Népművészeti szakgimnáziumot akarok Székelyudvarhelyre, ahová egész Erdélyből jelentkezhetnek a gyerekek, s majd ezt bővíteni. Voltunk a Népiskola igazgatójával egy tapasztalatcserén Nádudvaron. A nádudvari kézműves szakgimnázium mintájára itthon is létre kellene hozni egy ilyen középiskolai képzést. Több erdélyi fiatal is végzett ott, elkötelezett lelkületű emberek lesznek, utánozhatatlan értékrendet kapnak. Ezt meg kellene valósítani Erdélyben. Szándék kell és melléállás.

Arra, hogy ez lehetséges, példa az egyik jászvásári gimnázium, mely nemrég restaurátori képzést indított, mondja a díjazott. Ha nem sikerülne a román oktatási rendszer keretei között megvalósítani, akkor az is megoldható, hogy nádudvari kézműves gimnáziumnak egy kihelyezett fiókja működjön itt. Önálló oktatási intézményként nem biztos, hogy meg lehetne valósítani, elképzelhető azonban valamelyik környékbeli falusi iskolával együttműködve.

„Ez törvényszerű, hogy előbb-utóbb meg kell, hogy legyen, annyi ügyes kezű fiatal székely legényke, leányka van. Mi a felnőttképzéseket végezzük, de ezek a fiatalok eleve hivatásként kellene ezt vigyék.”

Ahhoz, hogy a fiatalok kézműves mesterséget tanuljanak, ahhoz Lőrincz Zsuzsanna szerint elengedhetetlen egy kézműves törvény, mely elismeri azt, hogy a kézművességben gazdasági potenciál van. – „A kézművesek olyan kisvállalkozók, akik nem koldulnak, megélnek a saját kezük után, értéket teremtenek és megőrzik az őseink által ránk hagyott értékeket. Kézműves törvény és kézműves iskola a két nagy tervem. Az Erdélyi Kézműves Egyesületek Szövetsége, mely idén márciusban alakult Marosvásárhelyen. Ez a szövetség fogja össze ezeket a szervezeteket.”

– Ezen kívül még egy álmom, meglátjuk, hogy mennyire sikerül, egy kézműves szövetkezetnek a létrejötte a készülő inkubátorházba, mely a kézművesek gazdasági erejét növelné, tevékenységeiket segítené. Én 35 évet kézműves szövetkezetben dolgoztam ebben a munkakörben, csak folytatnám ezt a tevékenységet. Olyanoknak tudnánk segíteni, akik nem termelnek annyit, hogy megérje saját vállalkozást alapítani, de otthoni munkavégzésként, a családi kassza kiegészítéseként készítenek termékeket. Az ők termékeiket segítenénk értékesíteni, és emellett a szakgimnáziumnak a gyakorlati oktatásához is hozzájárulna.

További tervek között van az eddigi tevékenységek folytatása, mint a tárgyi népművészeti tematikájú felnőttképzések, oktatások, melyekkel az Artera Alapítvány már régóta foglalkozik. Egy ideig lanyhult az érdeklődés, most néhány éve újra felívelőben van. Minél több szakmában indítanának ilyen szakképzéseket a Vámszer Géza Művészeti Népiskolával partnerségben. A már elindult, Nemzeti Művelődési Intézet indította 151 szakköri tevékenységet is folytatnák, melyeket az udvarhelyszéki településeken az Artera szervezett.

– Nahát, ezek előbbre vinnék a sorsukat a kézműves mestereknek, mesterségeknek. Mindenre van példa más országban. El lehet menni konzultálni, s akár jobbat hozni létre itthon, jelenti ki Lőrincz Zsuzsanna. – A háttérmunka el van indítva, csak révbe kell jusson. Az már nem az én feladatom, de azért bábáskodom mellette, csak a jó isten adjon hozzá egészséget és tenni akarást.

Lőrincz Zsuzsanna

október 10-én született Máréfalván, a középiskolát a Tamási Áron Gimnáziumban végezte. 18 évesen férjhez ment, 4 gyerek édesanyja, 7 nagymamája.

A kommunizmus évei alatt a Cipészek Kisipari Szövetkezetben dolgozott előbb titkárnőként, majd a személyzeti-tanügyi osztály vezetőjeként. A rendszerváltás után a Melinda Impex Kft. munkatársa volt humánerőforrás menedzser munkakörben. 2000 óta a kézműves mesterségoktatással, továbbképzéssel, hagyományőrző és közösségépítő programokkal foglalkozó székelyudvarhelyi Artera Alapítvány kuratóriumi elnöke.