Hogy is van az, amikor az ember tesz kárt a természetben?

fotó: Szabó József

Elegem van már abból a mentalitásból, hogy mindig csak a természet tesz kárt az emberben. Mi van akkor, ha az ember a természetben?

fotó: Szabó Apor

Szomorú sorsra jutottak a gyurgyalagok a lókodi temető fölötti agyagbányában. Az idén is szép számban tértek vissza hosszú útjukról, afrikai telelőhelyeikről. Rovarokkal táplálkoznak ezek a színpompás madarak.

fotó: Szabó Apor

Bár méhevőmadárnak is hívják őket, nem kizárólag méhekkel táplálkoznak. Ritkábban, rossz idő esetén, amikor nem jutnak táplálékhoz, még a méhek is a tápláléklistájukra kerülhetnek.

fotó: Szabó Apor

A tanulatlan „gazdálkodó” kártevőnek minősíti, s ahol teheti, irtja őket, holott természetvédelmi értékük meghaladja az 1500 lejt is, s a tette bűntények minősül, ami 3 hónaptól egy évig terjedő börtön-, vagy pénzbüntetéssel jár.

fotó: Szabó Apor

A természetben minden élőlénynek megvan a maga helye, szerepe. És nem a gyurgyalagok hibásak azért, hogy a méhészek alig 6 lej/kg-ért tudják nagybani áron értékesíteni termékeiket.

fotó: Szabó Apor

A napokban valakik kifosztották, feldúlták a telepen költő madarak fészkeit, megsemmisítették tojásaikat, mindezt olyan időszakban, amikor még a galambot is tilos lőni, hiszen költési periódusban vagyunk.

fotó: Szabó Apor

A kár több mint félmillió lej értékű, de sajnos nem ez az első eset, ezelőtt három négy évvel megpróbálták tönkretenni a fészkelő helyet, akkor purhabbal fújták be a fészkek nyílását, de most már be telt a pohár. Mi megtesszük a feljelentést a megfelelő hivataloknál, talán a tettes is kézre kerül.