Forrás: Signature
Fényvédő krémet használni fontos: legkevesebb 30-as faktorszámút, rengeteg kell belőle, és ismételni kell az alkalmazását! Ne féljünk tőlük: ha mérlegre tesszük a napsugárzás és a fényvédők káros hatását, akkor körülbelül olyan, mintha egy elefánt és egér méreteit próbálnánk meg összehasonlítani, tanultuk meg a fényvédőhasználat legfontosabb szabályait a Signature szépségkonferenciáján októberben dr. Fülöp Ibolya gyógyszerésztől, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem docensétől.
Egy kis fizika, hogy jobban megértsd
UV-sugárzásról akkor beszélünk, amikor a napból érkező hullám 100-400 nanométer hullámhosszúságú. A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik (Wikipédia).
Hogyan lettek a fényvédők?
Fényvédő krémeket, eszközöket, használtak már az ókorban Egyiptomban is, de használatuk összefüggött az épp aktuális divattal.
Az UV-fényt 1801-ben fedezték fel, 1935-ben a Loreal cég megalapítója forgalomba hozta a legelső fényvédő krémet, ez a mai napig kapható, más összetételben. 1945-ben Franz Greiter is piacra dobta a saját fényvédőjét, és bevezette az SPF fogalmát.
A hullámhossz és a hullám energiája között fordított viszony van, minél nagyobb a hullámhossz, az energia annál kisebb, és fordítva, magyarázza Fülöp.
Az UV-C sugarak hullámhossza kicsi a többihez – UV A és UV B sugarakhoz – viszonyítva, 100 és 280 nanométeres, ez azt jelenti Mivel az energgiája nagy, meg szeretne gyorsan szabadulni tőle, így leadja, még mielőtt leérne a földre. Ez azt jelenti, hogy a föld felszínén UV C sugárzással nem találkozhatunk, mert nem ér a napból idáig.
A és B sugarakkal viszont már igen. Ez úgy oszlik meg, hogy a napból érkező sugárzás 95 százaléka A típusú sugárzás, a fennmaradó 5% B típusú. Az UV-A sugárzásnak a hullámhossza nagy, az energiája kicsi, ezért a bőr mélyebb rétegeibe képes behatolni, eljut odáig, ahol “lakik” a kollagén, az elasztán, stb. Ezzel szemben az UV-B már leadja az energiáját a felhám területén, és nem tud a bőr mélyebb rétegeibe jutni. Ebből adódik minden különbség, és az, hogy hogyan kell védekezni ellenük.
Miért nem jó nekünk fényvédő nélkül?
Az UV-A a bőr öregedéséért felelős, mivel mélyebb rétegekig eljut, ahol a kollagén és az ellasztán az UV-fény hatására olyan átalakulásokat szenvednek, hogy már nem lesznek képesek ellátni a saját funkciójukat.
Az UV-B a bőrpírért, a barnulásért felel, és a különböző rákos betegségek kialakulásáért is ő a felelős. Utóbbi esetében az történik, hogy a sejtekben lévő DNS-t és annak kettős láncát károsítja az UV-B. A sejt, mivel már nem tud szaporodni, mindenféle abnormális tulajdonságot fog mutatni, ez a rákkeltés alapja. A gyógyszerész a melanóma malignumot emeli ki, mondván ez az egyik “leghíresebb” és “legveszélyesebb”. Ez tulajdonképpen egy rosszindulatú daganat, és ez az, ami miatt Fülöp szerint mindenképp lényeges a fényvédők hatását komolyan venni.
A melanómia felismeréséhez érdemes megjegyezni az ABCDE-szabályt, tanácsolja a gyógyszerész, ehhez anyajegyeinket 5 tényező szerint kell vizsgálnunk:
A, mint asymmetry, azaz asszimertia, szabálytalanság
B, mint border, azaz határ, mennyire elhatárolható a környezetétől
C, mint color, azaz szín
D, mint diameter, azaz átmérő, ami nagyobb kell legyen, mint 6mm
E, mint evolving, azaz fejlődés
A laphámsejtes karcinóma kevésbé veszélyes, a felhám laphámjából indul ki, ennek az egyik tulajdonsága, hogy úgy néz ki, mint egy folyamatosan meg nem gyógyulni akaró seb. Egyszerű sebészi kimetszéssel megoldható, akárcsak az alapsejtes karcinóma.
Amire még káros hatással van az UV-B, az a szem, fotokeratitiszt okozhat, ami egy nagyon fájdalmas állapot, bár egy-két nap alatt magától is meggyógyul, az az egy-két nap “kegyetlen” a gyógyszerész leírása szerint, és hosszú távon is veszélyes lehet. “Nyáron egy jó minőségű szemüveg használata nem úri huncutság”, utal rá, hogy mit lehet tenni ennek elkerülése érdekében.
Mindezek mellett az UV-nek az immunrendszerre is van hatása, gyengíti, ezért szokták az asztmás gyermeket a tengerre küldeni nyaralni, folytatja a negatív hatások sorolását.
Fényvédőt dobozáról
Európában a fényvédő krémek kozmetikumoknak minősülnek, ezzel szemben Amerikában gyógyszerek, gyógyszertárban recept nélkül kaphatók. Ez viszont ne tévesszen meg senkit, ugyanolyan magas követelményeknek kell eleget tenniük mindkét helyen, hasonlít a gyógyszerész.
Elmondható-e, hogy az európai kozmetikumok biztonságosabbak?
Kozmetikai szempontból négy nagy részt különböztetünk meg: Európa, Amerika, Ausztrália és japán. Ezek szabályrendszere többé-kevésbé összehangolt. Amerikából Fülöp szerint egészen nyugodtan szerezhetünk be kozmetikumokat.
A mostanában népszerű koreai termékeket viszont nem annyira ajánlja, ő nem rendelne onnan, mert túl messze van, más szabályok vannak, más a jellemző bőrtípus is.
Az Európai Unióban van egy albizottság, ami a fényvédőkkel foglalkozik, és a rájuk vonatkozó irányelveket szabályozza. Tilos ráírni például egy fényvédő csomagolására, hogy 100 százalékos védelmet nyújt, illetve azt is, hogy nem szükséges ismételten használni, előbbi ellentétének feltüntetését kötelezik, az utóbbiét pedig ajánlják.
Fel kell tüntetni azt is, hogy milyen típusú védelmet biztosít (erős, rendkívül erős, stb.), emellett szerepelnie kell a faktorszámnak (SPF), illetve annak, hogy SPF az UV-B ellen véd csak. Ha van egyharmadnyi UV-A védelme az illető fényvédőnek, ezt fel kell tüntetni (bekeretezett UV-A). Szabály az is, hogy piktogramokkal jelezni kell, hogy milyen mennyiségben kell használni a szert, sorolja a szabályokat.
Fizikai vagy kémiai?
A fényvédőket két csoportba soroljuk: vannak a fizikai és kémiai fényvédők.
Előző csoportba tartozik a titán-dioxid és a zinkoxid, ezek egészen széles spektrumot képesek lefedni, alapvetően szinte a teljes UV-B és UV-A tartományt, a probléma velük az, hogy “elég nehéz” olyan krémet kikeverni belőlük, ami utcára is alkalmas. “A zinoxid például egy hófehér pasztaszerű valami lesz vízzel összekverve. (…) Valóban 100 százalékos lenne a védelem, ha egy hófehér zinkoxid maszkot tennénk az arcunkra, csak ez nem élhető”, magyarázza Fülöp, hogy mi velük a gond. Ezért találták ki a nano részecskék technikáját. De ez is újabb problémákat vet fel: felmerül, hogy nem-e túl kicsik a részecskék, olyannyira, hogy bekerüljenek a szervezetbe. A tapasztalat azt mutatja, hogy csak a bőr felsőbb rétegeibe jut be, tehát nem kell attól félni, hogy olyan mennyiség szivódna fel, ami károsítaná a szervezetet, nyugtat meg.
A fizikai fényvédőkkel ellentétben a kémiai fényvédők csak egy spéci tartományt képesek befogni, és ők nem visszaverik, hanem elnyelik a napból érkező sugárzást. Az ide tartozó vegyületek egy része fényérzékeny vegyület is, de szerencsére van olyan, ami nem, ezeket párosítják.
A jobb hatás érdekében a fizikai és kémiai fényvédőket egyesíteni is szokták.
Hogyan használd őket?
Legfontosabb tulajdonsága a fényvédőknek a faktor. Ez azt jelenti, hogy mennyit ülhetünk a napon fényvédővel. Minél nagyobb a faktor, annál nagyobb százalékát nyelik el az UV-B sugaraknak. Fontos megjegyezni, hogy az SPF-faktor csak az UV-B-re van meghatározva, az UV-A-ra más szabályok vonatkoznak.
Egy kettes faktorú krém a sugarak 50 százalékát, egy hetvenes faktorú a 98,57 százalékát, egy százas a 99 százalékát nyeli el. Van egy számítási képlet: ha 10 percig bírjuk a napon az első leégéses jelekig, akkor egy 50-es faktorkrémmel, 50×10 percig lehet üldögélni a napon, azaz be kell szorozni tízzel, mivel egy európai ember nagyjából 10 percig bírja a napon, ismerteti Fülöp.
Nem kell sajnálni!
Ami még fontos, hogy a faktorszámok megállapításánál olyan mennyiségben alkalmazzák a krémet, ami “lódozisnak” is mondható, hívja fel a figyelmet a gyógyszerész. 2mg/cm2 fényvdőkrémmel tesztelik ezeket, ez azt jelenti, hogy az arcra kellene kenni egy negyed/fél teáskanálnyi krémet, és ahhoz, hogy a teljes bőrfelszínt az előírásoknak megfelelően beborítsuk, ahhoz nagyjából hat teáskanálnyi krémre lenne szükség. Ha ennél kevesebbet használunk, akkor kevesebb védelmet biztosít.
Amit még tundod kell a fényvédőkről
Tudtad, miért szeretsz napozni?
Teljesen egyértelmű és kimutatott dolog, hogy napozás során melaninok mellett boldogásghromon, endorfin is termelődik.
És a D-vitaminnal mi lesz?
Nem kell aggódni, fényvédőkrémek használata mellett is képződik annyi D-vitamin, amennyi bőven elegendő egy fejlődő szervezetnek, illetve a D-vitamint nagyon egyszerűen lehet pótolni, élelmiszerekkel, táplálékkiegészítőkkel.
Használhatunk olajokat fényvédelmre?
Olyant, ami legalább 30 fokos, és bevizsgálták, a többi szerinte nem használható biztonságosan
Milyen formában ajánlott fényvédőt venni?
A spray formában nem gyártanak fizikai fényvédőket, mert belélegezve a zink és a titán-dioxid mérgező, emiatt nem tudjuk úgy az arcra fújni. Ő a krémes állagot részesíti előnyben, így az is egyértelműbb, hogy mennyi termék került az bőr felületére.
Igaz a városi legenda: minden évben új fényvédőt kell venni?
Ha szavatosságon belül van, akkor lehet használni. Ez a mérvadó, csak ezt kell nézni.
