Januárban végig Mókázni fognak, de a mesét – a Világszép Nádszál Kisasszonyt – sem teszi félre az Udvarhely Néptáncműhely, és Uz Bencét, a csavaros eszű székely góbét is eltáncolják még, márciusra pedig új táncszínházi előadással készülnek.
A zene mindig is az életük része volt, így a 2022-re meghirdetett tematikus évbe is könnyen bekapcsolódik a Néptáncműhely: a hagyománnyá vált táncháztalálkozó gálaestjére a megszokott néptáncelőadás helyett valami mást terveznek – sorolta, hogy mi várható az új évben Orendi István, az intézmény vezetője.
– Már megkezdődött nekünk az idei év, egy kiemelt eseménnyel: január 7-én Budapestre utazott a tánckar a már hagyományossá vált újévköszöntő gálaműsorra, a Művészetek Palotájába. Ide a Kárpát-medencéből több helyről is érkeznek népzenészek, néptáncosok – ez az a felkérés, ami nem jön minden nap, mondja a Néptáncműhely vezetője. Felocsúdni a budapesti élményből nem volt idő, itthon már a Mókát kellett játszania a tánckarnak, a Tamási Áron Énekes madár című műve ihlette táncszínházi előadást legközelebb január 25-én és 26-án láthatja majd a közönség.
„Nagy vágtában” zajlik majd a tavasz a Néptáncműhely számára, mondja Orendi István, a tervek szerint március másodikára új táncszínházi előadással készülnek Antal József rendezésében, aki korábban a Vallomások táncszínházi előadást is rendezte. Emellett az Uz Bence üzente táncszínházi előadást is leporolják és a környéken több településre is elmennek vele. A Mókával és a Világszép Nádszál Kisasszonnyal messzebbre is elutaznak, előbbivel március 15-én Budapesten a Duna Palotában, utóbbival áprilisban, a nagyváradi táncháztalálkozón lépnek fel.
Az ősz folyamán egy folklórműsort terveznek autentikus néptáncelőadással, ami csak népzenéből, népviseletből és néptáncból fog állni, egy történet köré felépítve. Emellett a táncháztalálkozót is megszervezik, s bár tavaly a könyv évéhez nem tudtak kapcsolódni, az idei évhez a zenén keresztül – ami mindig is a Néptáncműhely része volt – könnyen megtalálták a kapcsolódási pontot. Koncerteket, vendégelőadók meghívását tervezik, a táncháztalálkozó gálaműsorán is a tánc helyett a zenéé lesz a főszerep, szintén egy koncertet terveznek.
Hagyományok Háza a Stúdió Moziból?
2021 augusztusában más, ám felújítást és átalakítást igénylő otthont kapott az Udvarhely Néptáncműhely: az önkormányzati döntés alapján a Stúdió Mozi épületét bízták az intézményre. A Néptáncműhely átköltözését azonban több munka előzi meg.
– Az elképzelés az lenne – mondja Orendi István –, hogy csináljunk egy kicsi Hagyományok Házát Erdélyben, ahová bárkit be tudunk fogadni és úgy alakítani a foglalkozásokat, hogy nem zavarjuk egymást. Egy jó előadótermet szeretnénk, ahol néptáncot, koncerteket, színházi- és bábszínházi előadásokat, konferenciákat lehet tartani, hiszen van a városnak egy háromszáz nézőt befogadó terme, jelentős színpada, ami eddig nem volt kihasználva.
A filmvetítések sem szűnnének meg, minőségibb moziélményt szeretnének nyújtani, ezért Szabó Károllyal közösen a mozizáshoz szükséges körülmények megteremtésén, többek között hangtechnika és egy minőségi vetítővászon beszerzésén dolgoznak.
A terem jelenlegi színpadát is át kell alakítani, hiszen előadásokra alkalmatlan: a szalagparkett alatt beton van, és aki egész nap táncol egy ilyen felületen, tönkreteszi az ízületeit, de díszletet sem lehet rögzíteni a vékony parkettbe, így előadásra sem alkalmas, mondja az intézményvezető, hozzátéve, hogy rengeteg iratot rendbe kell rakni, tervek, és nem utolsó sorban, anyagiak kellenek.
– A Hagyományok Házából ha kinézünk, látjuk a Dunát és a Parlamentet, mi a Küküllőt látjuk, de ez rendben van, mert mi egy harmincezres város vagyunk, a cél az, hogy legyen itt egy olyan ház, amit megtöltünk élettel – fogalmaz Orendi István.
Betyár a talpán, aki…
– A körülményekhez képest nem lehetünk elégedetlenek, közel hatvan előadásban vettünk részt, ebben benne van a hat István, a király rockopera is, amire a teljes tánccsapat felkérést kapott. Egy év kihagyás után megszervezhettük a táncháztalálkozót, a városi ünnepségeken is részt tudtunk venni, köztük az október hatodikai körmenetben, ahol az egyik stációnál mi táncoltunk. Jó év volt ilyen tekintetben, haladtunk is, dolgoztunk is, előadást is tartottunk, részt vettünk egy nagy produkcióban, panaszra nem lehet okunk, ami a színpadi tevékenységet illeti – összegzi az elmúlt évet a Néptáncműhely vezetője.
Az intézmény tevékenységeit viszont befolyásolta a járvány, így néptáncoktatást is jóval kevesebbet tudtak tartani, hiszen maszkban és távolságtartással ezt nem lehet megvalósítani: „nem lehet az, hogy két méterre megáll a nő a férfitól, a férfi a nőtől és csárdást táncolnak. A szólótáncnál pedig betyár a talpán, aki a maszk alatt fél percet táncol.” – mondja Orendi István.
A népzeneoktatást a járvány kirobbanásakor az online térbe költöztették át, jelenleg azokat a tanítványokat tudják fogadni élőben, akiknek van zöldigazolványuk, a diákok másik részével továbbra is online tanulnak heti rendszerességgel népzenét.
– Megváltoztak a színházba járási szokások, a kulturális intézmények vezetőinek az is kihívás, hogy a nézőtér harminc vagy ötven százalékát megtöltsük olyan előadással, amivel két-három évvel ezelőtt ez flottul működött – mondja a Néptáncműhely vezetője, megjegyezve, hogy ebben szerepe van annak is, hogy csak a zöldigazolvánnyal rendelkezőket engedhetik be, amivel nagyon sok nézőt kiszűrnek. „Én nagyon remélem,hogy közel van az az idő, amikor bárki bejöhet az előadásokra, maximális kapacitással játszhatunk. Azon fogunk fáradozni, hogy visszacsalogassuk őket” – fogalmaz Orendi István.
